Legyen naprakész az ingyenes frissítésekkel
Egyszerűen iratkozzon fel a EU gazdaság myFT Digest – közvetlenül a postaládájába szállítjuk.
Az EU beleegyezett abba, hogy betiltja a kényszermunkával készült termékeket, ami növelheti a Kínával szembeni kereskedelmi feszültségeket.
A kedd reggel megkötött megállapodás értelmében Brüsszel figyelemmel kíséri a kényszermunkáról szóló jelentéseket világszerte, valamint lefoglalja és megsemmisíti a tilalmat sértő termékeket.
Az Egyesült Államok 2022-ben blokkolt minden behozatalt Hszincsiangból, ahol azt állítja, hogy Peking munkára kényszeríti az ujgur muszlimokat. Az EU nagy mennyiségben importál napelemeket a régióból, a Volkswagen pedig autó-összeszerelő üzemet üzemeltet ott.
A VW tagadja, hogy bármiféle jogsértést követett volna el, de vizsgálatot folytat, miután a média jelentései szerint vegyesvállalata kényszermunkát alkalmazott.
Emberi jogi csoportok becslése szerint több mint 1 millió ujgurt és más muszlimot tartottak fogva több éven át, miközben a jelentések szerint ezreket szállítottak át a régióból gyárakban dolgozni.
„Elborzasztó, hogy a 21. században még mindig létezik rabszolgaság és kényszermunka a világon. Ezt a szörnyű bűnt fel kell számolni, és ennek eléréséhez az első lépés a munkavállalókat kizsákmányoló vállalatok üzleti modelljének megtörése” – mondta Pierre-Yves Dermagne, az EU soros elnökségét betöltő Belgium miniszterelnök-helyettese.
A megállapodáshoz a tagállamok és az Európai Parlament végső jóváhagyása szükséges.
Az EU tisztviselői azt mondták, hogy egyedül Kínát nem célozhatják meg, mivel ez megsértheti a Kereskedelmi Világszervezet diszkriminációellenes szabályait.
Anna Cavazzini, a német Green, az Európai Parlament belső piaci bizottságának elnöke azonban ezt mondta: „Az emberek világszerte szenvednek a kényszermunkától, olyan helyeken, mint Hszincsiang, ahol az általuk gyártott napelemek vagy pólók gyakran boltjainkba kerülnek, majd az otthonainkban. Ez mára a múlté. Az EU felhasználni fogja piacának erejét a kényszermunka elleni küzdelemben világszerte.”
Az EU a közelmúltban fokozta fellépését Kínával szemben, mivel kereskedelmi hiánya rekordszintet ért el. Vizsgálatot indított az elektromos járművek behozatala ügyében, amely tarifákhoz vezethet, és megtette az első lépést az új szubvencióellenes hatáskörök alapján, amelyek megakadályozhatják egy vonatgyártó szerződést Bulgáriában.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint 2021-ben 27,6 millió ember dolgozott kényszermunkában, ebből 17,3 millió a magánszektorban, 3,9 milliót a kormányok és 6,3 millió a szexmunkás.
Az Európai Bizottság létrehozna egy adatbázist, amely információkat tartalmazna a kényszermunka kockázatairól a különböző régiókban és iparágakban, és ennek alapján felmérné, mely termékeket kell vizsgálni.
Az ideiglenes megállapodás cselekvési küszöböket ír elő, és széles mérlegelési jogkört biztosít Brüsszelnek a nem uniós országokban történő vizsgálat megindításában. Csak akkor indulna vizsgálat, ha nagy mennyiségű áru van elterjedt kényszermunkával. A lefoglalt árukat jótékony célokra ajánlják fel, újrahasznosítják vagy megsemmisítik.
Ha a kényszermunkát „kritikus termékekben” alkalmazzák, akkor egy cég egyszerűen kötelezhető lenne arra, hogy azokat kivonja a forgalomból mindaddig, amíg nem tudja bizonyítani, hogy nem volt több kényszermunka a működésében.
Ha csak egy termék alkatrészét érinti, például egy autót, akkor az alkatrész semmisül meg, nem pedig az egész jármű.
Az Egyesült Államok lefoglalta kikötőit, miután egy szállító kínai alkatrészt talált a járművekben, amely megsértette a kényszermunka elleni törvényeit.
Samira Rafaela, a javaslaton dolgozó holland liberális EP-képviselő szerint a törvény „úttörő”.
„Ez egy előrelépés a tisztességes kereskedelem és az ellátási láncok megtisztítása felé, miközben előtérbe helyezi az emberi jogokat.”
A törvényhozók most versenyfutást folytatnak az idővel, hogy véglegesítsék és megszavazzák a megállapodást a júniusi EU-választások előtt, majd hat hónap szünet következik, amikor új bizottság lép hivatalba.
Fennáll annak lehetősége, hogy egyes kormányok megpróbálják feloldani a megállapodást: Németország és mások a közelmúltban meghiúsítottak egy törvényt az ideiglenes megállapodás után.