Az ENSZ legfelsőbb bírósága tárgyalást tart a palesztinok által igényelt területek izraeli megszállásának jogszerűségéről

HÁGA, Hollandia — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének legfelsőbb bírósága hétfőn történelmi tárgyalásokat nyit a palesztin állam számára keresett földterületek izraeli 57 éves megszállásának jogszerűségéről, visszasodorva a 15 nemzetközi bírót az évtizedek óta tartó izraeli-palesztin konfliktus középpontjába.

Hat napos tárgyalást terveznek a Nemzetközi Bíróságon, amelyen soha nem látott számú ország vesz részt, miközben Izrael folytatja pusztító támadásait Gáza ellen.

Bár az eset az Izrael-Hamász háború hátterében játszódik, ehelyett Ciszjordánia, Gáza és Kelet-Jeruzsálem izraeli határozatlan megszállására összpontosít.

A palesztin képviselők, akik hétfőn elsőként szólalnak fel, azzal érvelnek, hogy az izraeli megszállás illegális, mert megsértette a nemzetközi jog három alapelvét – közölte szerdán újságírókkal a palesztin jogi csoport.

Azt mondják, hogy Izrael megsértette a területi hódítás tilalmát azzal, hogy elcsatolt nagy területeket, megsértette a palesztinok önrendelkezési jogát, és bevezette a faji megkülönböztetés és az apartheid rendszerét.

„Új szavakat akarunk hallani a bíróságtól” – mondta Omar Awadallah, a palesztin külügyminisztérium ENSZ-szervezeti osztályának vezetője.

„Meg kellett fontolniuk a népirtás szót a dél-afrikai ügyben” – mondta, utalva egy külön, a bíróság előtt álló ügyre. „Most azt akarjuk, hogy fontolják meg az apartheidet.”

Awadallah szerint a bíróság tanácsadó véleménye „sok eszközt ad a nemzetközi jog békés módszereit és eszközeit használva ahhoz, hogy szembenézzünk a megszállás törvénytelenségeivel”.

Valószínűleg hónapokba telhet a bíróság az ítélet meghozatalára. Szakértők szerint azonban a döntés, bár jogilag nem kötelező erejű, mélyreható hatással lehet a nemzetközi joggyakorlatra, az Izraelnek nyújtott nemzetközi segélyekre és a közvéleményre.

„Az ügy vádak, állítások és sérelmek sora kerül a bíróság elé, amelyek valószínűleg kényelmetlenek és kínosak lesznek Izrael számára, tekintettel a háborúra és az amúgy is nagyon polarizált nemzetközi környezetre” – mondta Yuval Shany, a Héber Egyetem jogászprofesszora. és az Israel Democracy Institute vezető munkatársa.

Izrael a tervek szerint nem fog felszólalni a meghallgatásokon, de írásos nyilatkozatot nyújthat be. Shany szerint Izrael valószínűleg biztonsági okokkal indokolja a folyamatban lévő megszállást, különösen békemegállapodás hiányában.

Valószínűleg az október 7-i támadásra utal, amelyben a Hamasz által vezetett gázai fegyveresek 1200 embert öltek meg Izrael déli részén, és 250 túszt hurcoltak vissza a területre.

„Van ez a narratíva, hogy azok a területek, ahonnan Izrael kivonul, mint például a Gáza, potenciálisan nagyon komoly biztonsági kockázatokká alakulhatnak át” – mondta Shany. „Ha valami, akkor október 7-én hangsúlyozta a hagyományos izraeli biztonsági indoklást, hogy igazolja a véget nem érő megszállást.”

De a palesztinok és a vezető jogvédő csoportok szerint a megszállás messze túlmutat a védekező intézkedéseken. Szerintük apartheid rendszerré alakult át, amelyet a megszállt területeken a telepépítések erősítenek meg, ami másodosztályú státuszt biztosít a palesztinoknak, és célja, hogy fenntartsa a zsidó hegemóniát a Jordán folyótól a Földközi-tengerig. Izrael visszautasít minden apartheiddel kapcsolatos vádat.

Az ügy azután kerül a bíróság elé, hogy az ENSZ Közgyűlése 2022 decemberében nagy fölénnyel megszavazta, hogy a világbíróságtól nem kötelező erejű tanácsadói véleményt kérjen a világ egyik leghosszabb ideig tartó és legkeményebb vitájával kapcsolatban. A kérést a palesztinok támogatták, Izrael pedig hevesen ellenezte. Ötven ország tartózkodott a szavazástól.

Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet a szavazás előtti írásos nyilatkozatában „felháborítónak”, az ENSZ-t „erkölcsileg csődbe ment és átpolitizáltnak”, a bíróság esetleges döntését pedig „teljesen illegitimnek” nevezte.

Miután a palesztinok ismertették érveiket, 51 ország és három szervezet – az Arab Államok Liga, az Iszlám Együttműködés Szervezete és az Afrikai Unió – mond felszólalást a bírói testület előtt a faburkolatú Igazságügyi Nagyteremben.

Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban elfoglalta Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet. A palesztinok mindhárom területet keresik egy független állam létrehozásához. Izrael Ciszjordániát vitatott területnek tekinti, amelynek jövőjét tárgyalásokon kell eldönteni.

A Peace Now felügyeleti csoport szerint 146 települést épített fel, amelyek több mint 500 000 zsidó telepesnek adnak otthont. Egy telepespárti csoport szerint a ciszjordániai telepesek száma több mint 15%-kal nőtt az elmúlt öt évben.

Izrael annektálta Kelet-Jeruzsálemet is, és az egész várost fővárosának tekinti. További 200 000 izraeli él a kelet-jeruzsálemi telepeken, amelyeket Izrael fővárosa szomszédságainak tekint. A város palesztin lakosai szisztematikus diszkriminációval szembesülnek, ami megnehezíti számukra az új otthonok építését vagy a meglévők bővítését.

A nemzetközi közösség túlnyomórészt illegálisnak tartja a betelepítéseket. A város legérzékenyebb szent helyeinek otthont adó Kelet-Jeruzsálem Izrael általi annektálása nemzetközileg nem ismert.

Nem ez az első alkalom, hogy a bíróságot arra kérik, hogy adjon tanácsadói véleményt az izraeli politikáról, vagy nyilvánítson jogellenes megszállást.

2004-ben a bíróság kijelentette, hogy az Izrael által Kelet-Jeruzsálemen és Ciszjordánia egyes részein épített elválasztó gát „ellentétes a nemzetközi joggal”. Ezenkívül felszólította Izraelt, hogy azonnal állítsa le az építkezést. Izrael figyelmen kívül hagyta az ítéletet.

Egy 1971-es ügyben, amelyből a palesztin jogi csapat valószínűleg merít, a bíróság tanácsadói véleményt adott ki, amelyben megállapította, hogy Namíbia dél-afrikai megszállása illegális, és kijelentette, hogy Dél-Afrikának azonnal ki kell vonulnia az országból.

Ezenkívül a bíróság a múlt hónap végén arra utasította Izraelt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a halál, a pusztítás és a népirtás megakadályozása érdekében gázai kampánya során. Dél-Afrika népirtással vádolja Izraelt, de Izrael tagadta a vádat.

Dél-Afrika képviselői a tervek szerint kedden beszélnek. Az ország kormánypártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus már régóta összehasonlította Izrael gázai és ciszjordániai politikáját a dél-afrikai fehér kisebbség apartheid rezsimjével, amely a feketék többségét „hazaföldre” korlátozta, mielőtt 1994-ben véget ért.

___

Frankel jelentett Jeruzsálemből.

___

Az AP tudósításait itt találja