A festő ihlette meg Francis Bacon az ausztrál rendező Barrie Kosky színreviteléreSalome‘ Nak,-nek Richard Strausscímen debütál Római Operaház a következő március 7, előadásokkal március 16-ig. Kosky visszatér a Costanzi színpadra Mozart Varázsfuvola 2018-as sikere után Strauss 1905-ben komponált egyetlen felvonásával, amely a színházi drámán alapul.Salome‘ Nak,-nek Oscar Wilde. A librettót Hedwig Lachmann német fordítása alapján maga a zeneszerző rendezte át. A Capitolium Operaalapítvány együtteseinek pódiumán a maestro Marc Albrecht, az osztrák-germán későromantikus repertoár egyik legnagyobb tolmácsolója. Salome, a szoprán szerepében Lise Lindstrom Jochanaanban pedig a basszus-bariton Nicolas Brownlee. A produkciót 2020-ban már nagy sikerrel bemutatták Frankfurtban.
„”Salome” – magyarázza Kosky – aalkotás, amely 1905-ben botrányt kavart hogy aztán végérvényesen bekerüljön a legfontosabb színházak repertoárjába, óhatatlanul magával sodorva a különféle színpadi olvasmányok „kirakását”. Igyekszem egyet ajánlani a nyilvánosságnak új olvasmány, amivel új szemmel láthatod a művet. Ehhez teljesen megvan lecsupaszította a színpadot egyedül hagyva egy fényforrás aki a teljes sötétségben követi az énekeseket, és maga is az opera szereplőjévé válik elrejti és világít„. A rendező szerint a nemzetközi színtéren a legkeresettebbek és a 2023-as Abbiati-díj nyertesei Strauss remekművének „nagyon kevés közös pontja van azzal a színházi szöveggel, amelyet Wilde ír franciául írt, majd megérkezett. a zeneszerző kezében a német fordításban. Wilde „Saloméja” erős tartalmat tartalmaz irónia és humor, a német kultúrától idegen elemek. A műben azonban jelen van erotika többet, mint az ír író színházi szövegében”.
Az igazgató, aki vezérigazgatója volt Komische Oper Berlinben 2022-ig rámutat, hogy „nincs más mű a „Salomén” kívül, amelyben a szereplők folyamatosan azt mondogatják: „láttad?”, „hallgattál?”. Van egy igazi „kóruskukkolás‘, vizuálisan és auditívan egyaránt, és egyedülálló atmoszférával. Ennek elkészítéséhez az ihletet a festés adta Francis Bacon: Ihletet merítve próbáltam megfesteni a festői teret Bacon festési technikája„. Továbbá a történet „nem egy bántalmazott nőé, mivel a „Salomét” gyakran olvasták – jegyzi meg Kosky – a A főszereplő pont az áldozat ellentéte és magában tömörül szépség és taszítás ugyanabban az időben. Hiszen Salome egy nő, akinek anagyon perverz elképzelés a szerelemrőlaki igényét elégíti ki a nekrofília aktus, perverz szerelem. Véleményem szerint – teszi hozzá az igazgató – zavart érzéssel kell elhagynia a szobát„.
A „Salome” zenéje „fenséges és csupa szín” – magyarázza Kosky, aki szintén a várt pillanattal foglalkozik A hét fátyol tánca: „Az opera összes produkciójában, amit láttam, a Tánc mindig egy nagyon kínos jelenet – mondja -, ezért választottam úgy, hogy a főszereplő éjszakai rémálmaként, rituáléként és nem táncként ábrázolom. melynek során Salome kivonja a keresztelő haját a testéből. Erős jelentésű kép, amelyet nem én fogok megmagyarázni.” Ami az énekesek rendezését illeti, „az igazi munka a szöveg megelevenítése a zenén keresztül. Az énekesek tudnak énekelni, ez a dolguk, de muszáj helyreállítani a szöveg érzelmi funkcióját és mélyebb jelentését. És ez véleményem szerint minden műre vonatkozik.”
Kosky beszélt a Rómához fűződő kapcsolatáról is, „egy városról, amelyet nagyon szeretek a történelme, az ételei miatt… Párbeszédet folytatok Rómával, a város beszél hozzám, és én is beszélek hozzá”. És Costanzi felügyelője, Francesco Giambroneazt remélte, hogy „idővel folyamatos kapcsolatot tud kiépíteni Koskyval, mert a nagy színházak annál erősebbek, minél inkább összekapcsolják nevüket a nagy művészek nevévelMég az új művészeti vezető is, Paolo Arcà, aki most lépett hivatalba az Opera Színházban, azt mondta, hogy „örül, hogy visszatérhetett városomba”, miután a La Scalában, a Regio di Parmában, a Maggio Fiorentinóban, Genovában és más rangos zenei intézményekben járt. „Nagyon boldog vagyok, hogy itt kezdhetem a munkámat Koskyval, akit lenyűgözött a sokrétű érdeklődése és a műsorvezetési képessége. hű maradva a dramaturgiához és a zenéhezArcà felidézte, hogy a „Salome” 1908-ban debütált Rómában, és Strauss remekművének utolsó színpadra állítása a Costanziban még az idei évre nyúlik vissza. 2007 irányával Giorgio Albertazzi.
