Az élelmiszeripar arra figyelmeztet, hogy a „Nem az EU-hoz” jelölés visszatartja a befektetéseket az Egyesült Királyságban
Egy vezető iparági csoport arra figyelmeztetett, hogy a brit kormány azt tervezi, hogy az Egyesült Királyságban értékesített összes hús- és tejterméken fel kell tüntetni a „Nem EU-fogyasztásra szánt” címkét, ez növelni fogja az élelmiszerköltségeket, visszafogja az exportot, és visszatartja a hazai élelmiszergyártásba történő beruházásokat.
A minisztereknek írt levelében az Élelmiszer- és Italszövetség azt mondta, hogy az utólagos címkézési rendszer „több százmillió fontba” fog kerülni, és már arra késztette a nemzetközi befektetőket, hogy „szüntessenek” az Egyesült Királyságba történő tőkebefektetési tervekben.
„Azt [the labelling plan] magasabb árakhoz vezet a megélhetési költségek válsága közepette, és a beruházások csökkenéséhez fog vezetni egy olyan időszakban, amikor a szektorunkban a befektetések már visszaestek” – mondta Karen Betts, az FDF vezérigazgatója Steve Baker kabinetirodai miniszternek hétfőn küldött levelében, amelyet a Pénzügyminisztérium is látott. Times.
A kormány októbertől bevezette a „Nem az EU-hoz” címkéket a windsori keretmegállapodás következménye, amely meghatározza a Brexit utáni kereskedelmi megállapodásokat Észak-Írország számára.
A címkék célja, hogy garantálják, hogy az Észak-Írországban értékesített termékek, amelyek nem estek át teljes körű uniós határellenőrzésen, ne lépjenek át az EU egységes piacának részét képező Ír Köztársaságba.
A tavaly januárban aláírt Egyesült Királyság kormánya bejelentette, hogy olyan jogszabályt fogad el, amely kiterjeszti a rendszert az egész Egyesült Királyságra annak érdekében, hogy „ne jöjjön létre ösztönzés” a vállalkozások számára, hogy ne küldjenek árukat Észak-Írországba.
A kormány következetesen azzal érvelt, hogy az intézkedések elengedhetetlenek Észak-Írország helyének megóvásához az Egyesült Királyság belső piacán a régió unionista közösségének megnyugtatására irányuló átfogó erőfeszítéseik részeként, még akkor is, ha ez némi többletköltséget jelent az üzletre.
„Ezek az intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy az észak-írországi fogyasztók ugyanazokhoz az árukhoz jussanak hozzá, mint az Egyesült Királyság többi részén, megóvva az Egyesült Királyság belső piacát és a windsori keretrendszer működését” – áll a közleményben.
Az FDF azonban azzal érvel, hogy a címkéket csak az észak-írországi termékekre szabad használni, figyelmeztetve arra, hogy az egész Egyesült Királyságra kiterjedő megközelítés ártana azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy külön gyártósorokat üzemeltetjenek az EU és az Egyesült Királyság piacain.
A kormány a múlt hónapban konzultációt indított a program végrehajtásáról, egy 50 millió GBP értékű „átmeneti alap” mellett a vállalkozások támogatására. Felmentést fontolgat azon kisvállalkozások számára, amelyek kevésbé képesek alkalmazkodni a változásokhoz.
Az FDF arra is figyelmeztetett, hogy az Ír Köztársaságba irányuló exportot, amely a brit előállítású élelmiszerek kulcsfontosságú célpontja, „különösen súlyosan érinti”. Hozzátette, hogy néhány nagyobb vállalat „az Írországba irányuló export teljes felhagyását fontolgatja”.
Az iparág aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a csomagoláson a vonalkód alá bélyegzett címkék elriasztják a vásárlókat. A Survation for Best for Britain, az EU-párti nyomásgyakorló csoport azt találta, hogy majdnem minden ötödik fogyasztó nyilatkozott úgy, hogy kisebb valószínűséggel vásárol „Nem az EU számára” feliratú termékeket.
Betts szerint a címkézési rendszer már eleve visszatartotta a nemzetközi gyártókat attól, hogy az Egyesült Királyság élelmiszer- és italiparába fektessenek be, mivel az EU-nál kisebb piac kiszolgálásához további bürokrácia szükséges.
„Hallunk arról, hogy a befektetők máris szüneteltetik a terveket, és inkább az EU-ban lévő vállalatokba való befektetést fontolgatják, ahonnan eldönthetik, hogy megéri-e egyáltalán ellátni a brit piacot” – írta.
Az FDF a Nemzeti Statisztikai Hivatalra hivatkozva közölte, hogy az Egyesült Királyság élelmiszergyártásába történő beruházások harmadával csökkentek tavaly 2019-hez képest, egy évvel a Brexit utáni EU-UK kereskedelmi megállapodás hatálybalépése előtt.
