Az Egyesült Királyság legnagyobb magánszektorbeli nyugdíjalapja figyelmezteti a minisztereket a reformra

Ingyenesen oldja fel az Editor’s Digest szolgáltatást

Roula Khalaf, az FT szerkesztője kiválasztja kedvenc történeteit ebben a heti hírlevélben.

A brit magánszektor legnagyobb nyugdíjrendszerének vezetője arra sürgette a kormányt, hogy tartózkodjon a nyugdíjalapok kezelésébe való túlzott beavatkozástól.

Carol Young, a 73 milliárd GBP vezérigazgatója a múlt héten beszélt, még mielőtt a Pénzügyminisztérium az ágazat jelentős reformját tervezte volna, és azt mondta, hogy nem okoz problémát azokkal az új közzétételi követelményekkel, amelyek az Egyesült Királyságban befektetett összegek jelentésére vonatkoznak.

A Financial Timesnak azonban azt mondta, hogy „aggodalomra okot adó ok lenne”, ha a miniszterek egy lépéssel tovább mennének, és irányítanák a vagyonkezelőket, hogy hova kell elosztani a forrásokat.

– Kétségtelen, hogy ez az elsődleges cél [pensions] célja, hogy a tagok legjobb pénzügyi érdekeit szolgálja” – mondta Young. „A vagyonkezelőknek gyakorolniuk kell bizalmi feladataikat, és ezek súlyos felelősségek, amelyek rájuk hárulnak. Szükségük van az ezzel járó jogokra, és ezek egyike a befektetési stratégiájuk megválasztásának joga.”

A kormány nem kívánta kommentálni Young kijelentéseit, amelyek még azelőtt hangzottak el, hogy a Pénzügyminisztérium a hétvégén bejelentett volna egy sor nyugdíjreformot. Ezek Jeremy Hunt kancellár azon törekvésének részét képezik, hogy több milliárd fontnyi nyugdíj-megtakarítással ösztönözze a gazdaságot, hogy belföldi befektetéseket hajtsanak végre.

A javaslatok tartalmazzák azt a követelményt, hogy a járulékalapú nyugdíjrendszerek 2027-től mennyit fektetnek be az Egyesült Királyságban. Az alapoknak emellett közzé kell tenniük a teljesítményüket a riválisokkal összehasonlító adatokat, és a rosszul teljesítő rendszereknek megtiltják, hogy új üzleteket vállaljanak.

Hunt a rázkódást bejelentette: „Úgy tűnik, a brit nyugdíjalapok kisebb mértékben járulnak hozzá az Egyesült Királyság gazdaságához, mint a nemzetközi társaik, mivel kevesebbet fektetnek be hazai vállalkozásainkba. Ezek a követelmények segítenek arra összpontosítani az elmét, hogyan lehet javítani a megtakarítók általános megtérülésén és eredményein.

Young azt mondta, hogy támogat minden erőfeszítést, hogy vonzóbbá tegye a befektetéseket az Egyesült Királyságban. Elmondta, hogy az USS 73 milliárd GBP értékű portfóliójának körülbelül a felét már belföldön fektette be. „Ha a kormány befektetési lehetőségeket akar teremteni az Egyesült Királyságban, akkor ezt szívesen látnánk.”

Hozzászólásai a nyugdíjszektorban fennálló aggodalmakat tükrözik azzal kapcsolatban, hogy a kormány meddig mehet el azon céljának elérése érdekében, hogy több nyugdíj-megtakarítást irányítson a brit vállalkozásokba és projektekbe, tekintettel az államháztartásra nehezedő nagy nyomásra.

Az elmúlt évben a kormány egy sor intézkedést terjesztett elő annak érdekében, hogy a több mint 1 milliárd fontot kezelő alapokat gyorsan növekvő, tőzsdén nem jegyzett vállalatokba való befektetésre ösztönözze, amelyek a megtakarítók számára drágább eszközöket jelenthetnek a nyugdíjportfóliójukban.

Az egyik kulcsfontosságú intézkedés a Value for Money rendszer bevezetése volt, amelynek célja arra ösztönözni a vagyonkezelőket, hogy a költséges befektetésekből származó hozamokra helyezzék a hangsúlyt az alacsony költségű díjak helyett.

A City of London Corporation, amely együttműködött a kormánnyal a nyugdíjalapokból származó hosszú távú tőke egyesült királyságbeli vállalatokba történő bejuttatásában, kijelentette, hogy a kancellár új nyugdíjintézkedései „fordítják a tárcsát annak érdekében, hogy a befektetéseket a brit vállalkozásokba tereljék”.

Külön-külön Young, aki öt hónappal ezelőtt lett a USS vezérigazgatója, azt mondta, hogy ő és más érdekelt felek „nagyon keményen dolgoznak” azon, hogy elkerüljék az egyetemi alkalmazottak általi törékeny és hosszadalmas munkaügyi viták megismétlődését.

A vita egyik kiváltó oka a USS 2020-as értékelése volt a piaci összeomlás csúcsán, amely 14 milliárd GBP hiányt könyvelt el, és a juttatások csökkentését eredményezte, ami a rendszer kezelését bírálta.

Ezeket a csökkentéseket a program után mindössze két évvel többletté fordították.

Young elmondta, hogy az USS, valamint az egyetemi és szakszervezeti vezetők munkacsoportot hoztak létre, hogy megvizsgálják, hogyan lehetne stabilabbá tenni a rendszer finanszírozási helyzetét. „Mindannyian ugyanabba az irányba mutatnak” – mondta.