Ingyenesen oldja fel az Editor’s Digest szolgáltatást
Roula Khalaf, az FT szerkesztője kiválasztja kedvenc történeteit ebben a heti hírlevélben.
Közgazdászok szerint az Egyesült Királyság árukereskedelme az eddigi legmeredekebb visszaesést szenvedte el öt éve, ami rávilágít arra, hogy a Brexit miként csökkentette a Nagy-Britanniába irányuló és onnan kilépő áramlásokat.
Az Egyesült Királyság áruimportjának és -kivitelének volumene 7,4 százalékkal volt kisebb 2023-ban, mint 2018-ban, ami a legnagyobb ötéves visszaesés az árukereskedelemben az összehasonlítható rekordok 1997-es kezdete óta – derül ki az FT számításaiból a Nemzeti Statisztikai Hivatal által pénteken közzétett adatokból. .
Az ONS szerint az import volumene 7,4 százalékkal esett vissza 2022-hez képest, és 3,8 százalékkal csökkent 2018-hoz képest.
Eközben az export éves szinten 4,6 százalékkal esett vissza, az uniós és az EU-n kívüli országokba irányuló kivitel jelentősen visszaesett. Öt év alatt az export volumene 12,4 százalékkal csökkent.
Emily Fry, a Resolution Foundation agytröszt közgazdásza szerint a világjárvány és az energiaár-sokk által érintett évek adatait követően a 2023-as adatok igazi „nagy jele” a világjárvány hatásának.
„Ennek egyértelmű következménye [data] az, hogy a Brexit által bevezetett új kereskedelmi akadályok hatással vannak a kereskedelemre” – mondta.
A közgazdászok rámutatnak, hogy az Egyesült Királyság árukereskedelmének teljesítménye rosszabb, mint a többi fejlett országé.
„Az Egyesült Királyság gyenge kereskedelmi teljesítménye szokatlan a fejlett gazdaságok körében” – mondta John Springford, a Center for European Reform agytröszt igazgatóhelyettese.
Hozzátette, hogy a legtöbb országban nőtt az árukereskedelem a világjárvány után, de „az Egyesült Királyság nem vett részt a fellendülésben, köszönhetően a kereskedelmi akadályoknak, amelyeket önmagára szabott”.
„A nyilvánvaló bűnös a Brexit” – mondta.
A Költségvetési Felelősségügyi Hivatal, a kiadásokat felügyelő hivatal gazdasági és fiskális kilátásai szerint 2023-ban az Egyesült Királyság kereskedelmi intenzitása – az export és az import a gazdaság arányában – 1,7 százalékkal maradt el a 2019-es szinttől, az áruk gyenge teljesítménye miatt. Ez ellentétben állt a többi G7-gazdaságban átlagosan 1,9 százalékos növekedéssel.
„Ez arra utalhat, hogy a Brexit-súrlódások és a világjárvány utáni zavarok nagyobb súllyal hatnak az áruk kereskedelmére, mint a szolgáltatásokra” – állapította meg az OBR.
Jonathan Portes, a londoni King’s College közgazdasági és közpolitikai professzora azt mondta, hogy míg az Egyesült Királyság áruexportja „rosszul” teljesített az elmúlt években más gazdaságokhoz képest, a brit szolgáltatásexport „erősen nőtt”.
Hozzátette azonban, hogy „nem világos, hogy az árukereskedelem alulteljesítése mekkora része a Brexithez kapcsolódik”. „Az áruexport gyenge volt mind az EU-s, mind az EU-n kívüli országokban – bár szinte biztosan részben a Brexit a felelős” – mondta.
Springford szerint az Egyesült Királyság uniós és nem uniós országokkal folytatott kereskedelmének gyengesége az lehetett, hogy Nagy-Britannia az elmúlt években kimaradt az EU-n belüli kereskedelem erőteljes növekedéséből. „Arra következtethetünk, hogy az Egyesült Királyság EU-ba irányuló áruexportja jobban nőtt volna, mint a világ többi részébe irányuló exportja, ha nem történik meg a Brexit” – mondta.
Fry szerint „különösen aggasztó” a kulcsfontosságú, nagy értékű feldolgozóipari ágazatok exportjának csökkenése, miután az ONS adatai szerint a vegyianyag-export reálértéke 15 százalékkal csökkent 2018-hoz képest.
Az adatok azt sugallják, hogy ezek az iparágak nem teljesítenek különösen jól a Brexit után, és ennek hosszabb távú következményei lehetnek a gyenge nemzeti termelékenységre – tette hozzá.
