A klímaváltozások nem csupán egy absztrakt jelenség, amely befolyásolja a globális hőmérsékletet és a tengerszintet, hanem egy társadalmi földrengés, amely megrendíti a legsebezhetőbb közösségek alapjait, köztük a vidéki nők, a lakosság szegény rétegei és az idősek. Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új jelentése kiemeli, hogy ezek a csoportok, amelyek a társadalomtól már marginalizálódtak, aránytalanul nagy hatással vannak a szélsőséges időjárási és éghajlati változásokra.
A ”(The Fair Climate) című jelentés dermesztő valóságot tár fel: az alacsony és közepes jövedelmű országokban a vidéki területeken élő női háztartások minden évben lényegesen nagyobb anyagi veszteségeket szenvednek el, mint a férfi vezetésű háztartások. Ez az egyenlőtlenség nyilvánvaló: a női vezetésű háztartások átlagosan 8%-kal több bevételtől esnek el hőstressz és 3%-kal többet árvíz miatt, mint férfi társaik. Pénzben kifejezve ez egy főre eső 83 dolláros veszteséget jelent a hőstresszből és 35 dollárt az áradásokból, ami összesen 37 milliárd dollárt, illetve 16 milliárd dollárt jelent az összes alacsony és közepes jövedelmű országban. És ha az átlaghőmérséklet csak 1°C-kal emelkedne, ezek a nők 34%-kal nagyobb bevételkiesést szenvednének el, mint a férfiak.
Különbségek az éghajlati sérülékenységben
De a következmények nem érnek véget. A tanulmány azt jelzi, hogy a társadalmi-gazdasági akadályok, mint például az erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, tovább súlyosbítják a vidéki lakosság sebezhetőségét. A nők gyakran szembesülnek olyan diszkriminatív szabályokkal és politikákkal, amelyek túlterhelik őket a háztartási és gondozási kötelezettségekkel, korlátozzák földhöz való jogukat, és akadályozzák hozzáférésüket a kulcsfontosságú információkhoz, pénzügyi forrásokhoz és technológiákhoz.
Az idősek viszont gyakran a mezőgazdaságon kívüli munkalehetőségek nélkül találják magukat, így jövedelmeiket még jobban kiszolgáltatják a szélsőséges időjárási eseményeknek. És amikor ezek a kedvezőtlen időjárási viszonyok beütnek, az elszegényedett vidéki családok nem megfelelő túlélési stratégiákra kényszerülnek, mint például az állatállomány értékesítése és a bevételi források csökkentése, ami csak súlyosbítja hosszú távú sebezhetőségüket.
Az inkluzív éghajlat-politikai prioritások
De mit tesznek a kormányok a válság kezelésére? A jelentés aggasztó képet tár fel: csak egy kis százaléka éghajlati akciók a javaslatok külön említik a nőket, az időseket vagy a vidéki közösségeket. Mégis, minden eddiginél sürgetőbb választ kell adni ezekre a kihívásokra.
Hasonlóan, a 2017-2018-ban követett klímafinanszírozás kis része az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedésekre irányult, még kisebb százalékban erdészeti és egyéb mezőgazdasági beruházásokra, míg a kistermelőkhöz csak a töredéke jutott el.
A jelenlegi mezőgazdasági politikák nem foglalkoznak megfelelően a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepvállalásának kihívásaival, különösen az éghajlatváltozással kapcsolatban. A 68 alacsony és közepes jövedelmű ország agrárpolitikájának elemzése feltárta, hogy a legtöbben nem veszik figyelembe a nők helyzete és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatot.
A jelentés ezért olyan politikákba és programokba való befektetésre szólít fel, amelyek megértik a vidéki emberek éghajlati sérülékenységének összetettségét, és kezelik sajátos nehézségeiket, beleértve a termelési erőforrásokhoz való korlátozott hozzáférést. Azt is javasolja, hogy hozzanak létre szinergiákat a szociális védelmi programok és a tanácsadó szolgáltatások között az alkalmazkodás ösztönzése és a gazdálkodók veszteségeik kompenzálása érdekében. Szükség van olyan nemek közötti transzformációs módszerekre is, amelyek közvetlenül megkérdőjelezik a diszkriminatív normákat, és lehetővé teszik a nők számára, hogy aktívan részt vegyenek az életüket befolyásoló gazdasági döntésekben. Ezek az intézkedések segíthetnek csökkenteni a diszkrimináció megrögzött formáit, amelyek gyakran korlátozzák a nők részvételét a gazdasági döntésekben.
Az elemzés rávilágít arra, hogy olyan célzott beavatkozásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a különböző vidéki lakosság számára, hogy alkalmazkodjanak az éghajlatváltozáshoz. Ehhez értelmesebb politikai és pénzügyi politikára van szükség globális és nemzeti szinten, különös hangsúlyt fektetve az éghajlat-politikákba való befogadásra és ellenálló képességre.
