Az atomreaktorok sötét oldala: miért kockáztatjuk, hogy tovább mélyítjük energiafüggőségünket Oroszországtól / Milyen szerepet játszhatna Románia
Az Oroszország által indított háború és az éghajlatváltozás kihívása a nukleáris energia fejlesztési stratégiáit újból vitába hozta a nyugati világban. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ne felejtsük el, hogy az uránbányák és nukleáris üzemanyag-gyárak többsége Oroszországban és Kínában található. Így azt kockáztatjuk, hogy a villamosenergia-ágazatban sokkal jobban függünk Oroszországtól, mint most az olaj- és gázoldalon. A megoldás az, hogy az ellátási lánc lehető legnagyobb részét uniós és amerikai szinten fejlesztjük. Románia is felkerült az atomenergia új térképére, a tervek szerint amerikai technológiával megépítik a világ első kisméretű reaktorait.
NuScale PowerFotó: NuScale Power
A tavaly év végén a COP28 konferencián összegyűlt állami képviselők, energetikai és klímaváltozási szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy ideje visszatérni az atomenergiához, az orosz gáztól való függőségünk csökkentésére irányuló terv részeként, de a tiszta energia beszerzése érdekében is. szén helyett.
A terv elvileg jó, de számolnunk kell az atomenergiával járó főbb kockázatokkal is, és itt nem csak biztonsági kérdésekre gondolunk. A magas költségekről van szó, de arról is, hogy az uránbányászati jogok túlnyomó többsége és a legtöbb nukleáris üzemanyag-erőmű Oroszországban és Kínában található.
Az Oxford Institute for Energy Studies szakemberei alaposan elemezték ezeket a szempontokat egy nemrég megjelent jelentésben. Sara Vakhshouri energiaszakértő és a szerzők egyike szerint maguk az amerikaiak is hosszú távú megállapodást kötöttek Oroszországgal, hogy nukleáris üzemanyagot szállítanak az Egyesült Államok legtöbb kereskedelmi nukleáris reaktorához.
Ez az oka annak, hogy „Az Egyesült Államok most a kis reaktorok felé halad, amelyeket a jövőben utólag nagy reaktorokká lehet beépíteni. Az Egyesült Államok reméli, hogy az ilyen típusú reaktorok nagy szerepet játszhatnak az energiabiztonság biztosításában azzal, hogy például Romániában helyezik el őket. Ha Romániában helyezkednek el, akkor az áramtermelésben egyfajta függetlenség jöhet létre, Romániában többlet keletkezne, és onnan a környező országokba exportálhatnák az áramot, amelyek erősen függenek Oroszországtól” azt mondja, az intézet honlapján közzétett podcastban.
Bár Oroszország csak a hatodik legnagyobb urántermelő ország, szerinte óvatosnak kell lennünk azokkal a jogokkal kapcsolatban, amelyekkel az orosz vállalatoknak más országokból, például Kazahsztánból, a legnagyobb urántermeléssel rendelkező országból kell kitermelni az uránt.
Ugyanez a helyzet Kínával, amely a világ második legnagyobb urántermelőjének számító namíbiai uránbányák bányászati jogainak többségével rendelkezik.
„Látjuk, hogy Oroszországnak és Kínának a bányászati jogok túlnyomó többsége van ezekben a bányákban. (…) Oroszország domináns az urándúsítás és a nukleáris üzemanyag-gyártás piacán, tehát az egész ciklusban. Ehhez képest nem az Egyesült Államok birtokolja ezt a teljes ciklust” – tette hozzá Vakhshouri.
Kelet-Európa, a leginkább kiszolgáltatott az Oroszországtól való függőségnek
A közelmúltban épített reaktorok 70%-a Oroszországban és Kínában készül, azokat pedig, amelyek nem ezekben az országokban, ők gyártják.
2022-ben 104 atomreaktor működött az Európai Unióban, ami a világ teljes atomerőművének mintegy 25%-a.
Egyes országok nagymértékben függenek ettől a technológiától, mint például Franciaország – 70%, Szlovákia, Belgium és Magyarország – 50%, Szlovénia, Csehország és Bulgária – 40%. Ez azt mutatja, hogy a nukleáris ágazat mennyire fontos Európa energiabiztonsága szempontjából.
A reaktorok többsége nyugati technológiával készül, és többféle forrásból táplálható. Nem voltak kitéve a nukleáris üzemanyag megszakításának kockázatának az ukrajnai orosz invázió kapcsán.
Az EU keleti szárnyán található országok egy csoportja azonban orosz technológiával felszerelt reaktorokat üzemeltet, és komoly aggályok merültek fel a nukleáris üzemanyag-ellátási lánc biztosításával kapcsolatban.
Ezek a problémák nem újkeletűek, és az Euroatom ügynökség többször is felhívta a figyelmet az egyetlen üzemanyag-beszállítótól való függés kockázatára. A háború kezdete óta drámaian megnőtt a probléma megoldásának sürgőssége.
Az orosz reaktorok költségei a legalacsonyabbak
Az orfordi elemzők megvizsgálták a nukleáris forrásokból előállított energia költségeit is, és kimutatták, hogy sokkal olcsóbb egy MWh-t orosz technológiával előállítani, mint amerikai vagy francia technológiával. Ugyanez vonatkozik a tőkeköltségekre is.
„Sokkal jobban függővé válhatunk Oroszországtól a villamosenergia-ágazatban, mint most az olaj- és gázoldalon” – mondta Vakhshouri.
Ezen az egész tájon az oxfordi elemzők azt javasolják, hogy az Európai Unió döntéshozói proaktívan foglalkozzanak a teljes ellátási lánc képességeinek helyi fejlesztésével.
Ez radikálisan megváltoztatja az atomenergia-szektort nemcsak Európában, hanem az egész világon, mivel az országok továbbra is csökkentik az Oroszországtól és Kínától való függőségüket szakértelem, technológia és erőforrások tekintetében.
Politico: Az a baj az amerikai minireaktorokkal, hogy még nem léteznek
Egy két napja megjelent cikkben az európai kiadvány politikaiA brüsszeli székhelyű intézet is ezzel a szemponttal foglalkozik, különös tekintettel arra, hogy az első amerikai moduláris reaktorokat Romániában helyezhetik el.
A hang azonban visszafogott, mivel a kis amerikai NuScale reaktorok még nem léteznek, és nincs költségbecslés a Doicești kommunában való elhelyezkedésükről.
Ez azután történt, hogy egy korábbi projektet, amelynek az Egyesült Államokba kellett volna telepítenie, a túl magas költségek miatt törölték.
„Mindenki egyetért azzal, hogy ezek az első egységek nagyon drágák lesznek, és valószínűleg meghaladják a piaci árat” – mondja Cognet Dauphin, az S&P Global elemzője, Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter pedig úgy becsüli, hogy „milliárdos” támogatásra lesz szükség.
Otilia Nuțu, az Expert Forum energetikai szakértője a Politicót a romániai helyi sajátosságokra is emlékezteti, olyan projektekkel, amelyek elkezdődnek, majd nagyon későn vagy be sem fejeződnek.
A HotNews.ro egy hete készített videós riportot Doicești-ről, a Dâmbovița megyei településről, ahol az első amerikai technológiájú nukleáris minireaktorokat építenék, amit itt nézhet meg: