Az albán parlament elfogadta a vitatott megállapodást a migránsok Olaszországba tartóztatásáról
TIRANA, Albánia — Az ellenzéki képviselők és emberi jogi csoportok tiltakozása ellenére az albán parlament csütörtökön szavazott arról, hogy az ország több ezer menedékkérőt tart le Olaszországban.
Az öt évre szóló megállapodás értelmében Albánia egyszerre legfeljebb 3000, nemzetközi vizekről kimentett migránsnak nyújtana menedéket. Mivel a menedékkérelmek feldolgozása várhatóan körülbelül egy hónapot vesz igénybe, az Albániába küldött menedékkérők száma egy év alatt elérheti a 36 ezret.
Albánia nem tagja az Európai Uniónak, és a menedékkérők blokkon kívülre küldésének gondolata ellentmondásos. A megállapodást az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen támogatta, mint a „box-on-the-box” gondolkodás példáját, de a jogvédő csoportok széles körben kritizálták.
Az Edi Rama albán miniszterelnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök által novemberben aláírt megállapodás része Meloni azon erőfeszítéseinek, hogy megosszák a migráció kezelésének terheit más európai országokkal.
A Rama baloldali szocialista pártja által uralt Parlament gyorsan 77-0-ra megszavazta a megállapodást, míg az ellenzéki képviselők kiültették a szavazást, és füttyel próbálták megzavarni azt.
Rama nem vett részt a parlamentben a szavazáson, de azt követően kijelentette, hogy ez azt mutatja, hogy Albánia Olaszország mellett áll, és EU-államként viselkedik azzal, hogy „beleegyezik, hogy megosztja azt a terhet, amellyel Európának egységesen, egész családként kell szembenéznie egy merész kihívással szemben. amely túllép a hagyományos bal- és jobboldali megosztottságon.”
A migránsok kényes problémát jelentettek a Földközi-tengeren élő EU-tagállamok számára – nemcsak Olaszországban, hanem Spanyolországban és Görögországban is.
A migráció a június 6-9-i európai választások egyik legforróbb témája lesz, és az EU-tagok és -intézmények megpróbálják a régóta várt menekültügyi és migrációs reformokat a szavazások előtt átvinni a blokk parlamentjén. A mainstream pártok abban reménykednek, hogy az új szabályok lehetővé teszik számukra, hogy megcáfolják a populista és szélsőjobboldali csoportok által hirdetett migránsellenes érveket.
Egy uniós tisztviselő korábban csütörtökön azt mondta, hogy a blokk „valóban nyitott az ilyen típusú műveletek megvitatására”, mint például az Albánia-Olaszország migránsegyezség.
„Együttműködnünk kell a legfontosabb partnerekkel. Ez egy globális probléma” – mondta az Associated Pressnek egy EU-tisztviselő. A tisztviselő névtelenül beszélt az Olaszország-Albánia paktum hivatalos jóváhagyásáig.
Albánia konzervatív ellenzéke október óta rendszeresen próbálja megzavarni a parlamentet, tiltakozásul amiatt, hogy a szocialisták megtagadták parlamenti bizottságok létrehozását a kabinet állítólagos korrupciós eseteinek kivizsgálására.
Egy 30 fős ellenzéki képviselőből álló csoport korábban az Alkotmánybírósághoz fordult annak érdekében, hogy emberi jogi okokra hivatkozva sikertelenül blokkolja az olasz-albán megállapodást.
Az olasz parlament alsóháza januárban hagyta jóvá a megállapodást, ezt követte a szenátus a hónap elején.
Albániában két feldolgozóközpontot hoznak létre, amelynek költsége Olaszországnak több mint 600 millió euró (mintegy 650 millió dollár) öt év alatt. A létesítményeket teljes egészében Olaszország üzemeltetné, miközben felgyorsítja a menedékkérelmeket. Meloni azt mondta, hogy várhatóan 2024 tavaszára kezdik meg működésüket.
Olaszország jogilag felelős maradna a migránsokért az egész folyamat során, és szívesen fogadná őket, ha nemzetközi védelmet kapnának, vagy megszervezné Albániából történő kitoloncolását, ha elutasítják.
Azok, akiket Olaszország felségvizein vagy a nem kormányzati szervezetek által üzemeltetett mentőhajókon vettek fel, fenntartják a nemzetközi és uniós jog alapján azt a jogukat, hogy Olaszországban menedékjogot kérjenek, és kéréseiket ott kezeljék.
Rama azt mondta, hogy Albánia Meloni mellett áll a hála jeléül azon albánok nevében, akik Olaszországban találtak menedéket, és „megszöktek a pokolból, és jobb életet képzeltek el” a kommunizmus 1990-es Albániában bekövetkezett összeomlását követően.
Olaszország más EU-tagországoktól kért segítséget, hogy kezelni tudja a növekvő számú érkezőt. A belügyminisztérium adatai szerint 2023-ban 50%-kal megugrott az Olaszországba érkező migránsok száma az előző évhez képest. Tavaly körülbelül 155 750 migráns érte el az olasz partokat, köztük több mint 17 000 kísérő nélküli kiskorú, szemben a 2022-es 103 850-nel.
Rishi Sunak, Nagy-Britannia miniszterelnöke másutt próbálja felülkerekedni az Egyesült Királyság legfelsőbb bíróságának tilalmán a migrációs politikájával kapcsolatban, amely a La Manche csatornán át Nagy-Britanniába érkező menedékkérők egyirányú útra küldése Ruandába. A tervet csaknem két éve jelentették be, de politikai és jogi ellenállás közepette egyetlen járat sem indult el.
___
Az Associated Press írói, Lorne Cook Brüsszelben és Aritz Parra Madridban járultak hozzá ehhez a jelentéshez.
___
Kövesse Llazar Seminit a https://x.com/lsemini oldalon
___
Kövesse az AP tudósítását a migrációs problémákról a következő címen:
