PÁRIZS — A francia szenátus szerdán szavaz arról a törvényjavaslatról, amely a nők abortuszhoz való jogát rögzíti az alkotmányban. Ezt az intézkedést Emmanuel Macron elnök ígérte az Egyesült Államokban hozott döntések visszavonása után.
A szerdai szavazásra azt követően kerül sor, hogy az alsóház, az Országgyűlés januárban túlnyomó többségben elfogadta a javaslatot.
Úgy tűnik, a szenátorok többsége támogatja az alkotmánymódosítást, de egyes konzervatívok bírálták annak megfogalmazását, ami kétségbe vonja a szavazás eredményét.
Macron kormánya azt szeretné, ha módosítanák az alkotmány 34. cikkelyét, és kimondaná, hogy „a törvény határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a nők abortuszhoz való jogát gyakorolják, ami garantált”.
Ha a szenátus elfogadja a törvényjavaslatnak ugyanazt a változatát, mint az Országgyűlés, az alkotmánymódosításhoz a hagyományosan a Versailles-i palotában tartott közös parlamenti ülés háromötödös többségének végleges jóváhagyása szükséges.
Ha a Szenátus módosítja vagy elutasítja a javaslatot, a törvényjavaslatot további vitára az Országgyűlés elé kell terjeszteni.
A parlamentben képviselt nagy francia politikai pártok egyike sem kérdőjelezi meg az abortuszhoz való jogot, amelyet 1975-ben dekriminalizáltak.
A kormány a törvényjavaslat bevezetőjében azzal érvelt, hogy az abortuszhoz való jog veszélyben van az Egyesült Államokban, ahol a Legfelsőbb Bíróság 2022-ben hatályon kívül helyezte azt az 50 éves ítéletet, amely korábban ezt garantálta.
„Sajnos ez az esemény nem elszigetelt: sok országban, még Európában is vannak olyan nézetáramok, amelyek minden áron akadályozzák a nők szabadságát abban, hogy ha akarják, megszakítsák a terhességet” – áll a francia jogszabály bevezetőjében.
Lengyelországban az amúgy is korlátozó abortusztörvény ellentmondásos szigorítása miatt tavaly tiltakozások alakultak ki az országban A lengyel alkotmánybíróság 2020-ban kimondta, hogy a nők a továbbiakban nem szakíthatják meg a terhességet súlyos magzati deformitások, köztük Down-szindróma esetén.
