Aki „pólusban” van, hogy a NATO következő vezetője legyen. Egyes tagállamok vonakodnak ettől

Mark Rutte holland miniszterelnök megszerezte a NATO-tagállamok kétharmadának támogatását az év végén kezdődő katonai szövetség élére – mondta szerdán a POLITICO-nak két magas rangú NATO-tisztviselő.

„A szövetségesek közötti igen intenzív tárgyalási körök után mostanra elértük azt a pontot, ahol több mint 20 NATO-ország kész támogatni Rutte miniszterelnököt leendő főtitkárként” – mondta egy NATO-tisztviselő névtelenség leple alatt.

A tisztségviselők szerint a szövetség 31 tagországának kormánya az egyetlen nevet Mark Rutte, aki november óta kampányol ezért a posztért.

A NATO szabályai szerint a főtitkár személyéről „konszenzussal” kell dönteni, ami azt jelenti, hogy Rutte-nak meg kell szereznie az összes többi ország támogatását.

A NATO-tisztviselő kijelentette, hogy a tárgyalások „nem értek véget”, de hozzátette: „Növekvő lendület van a jelöltsége mögött”.

Egyre nagyobb nyomás nehezedik a NATO-tagokra, hogy a júliusi washingtoni csúcs előtt jóváhagyják Rutte-t. A NATO-t 2014 óta vezető Jens Stoltenberget váltaná.

Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a múlt héten azt mondta, hogy a szövetségeseknek arra kell törekedniük, hogy „valószínűleg az idei naptári év első negyedévében befejezzék a kiválasztási folyamatot”.

Egy másik magas rangú NATO-tisztviselő megerősítette azoknak az országoknak a számát, amelyek még mindig támogatják Rutte-ot, mondván, hogy körülbelül 10 még mindig tartózkodik a pozitív szavazástól. „Továbbra is meghallgatjuk kétségeiket és aggályaikat” – mondta az első tisztviselő. „És arra biztatjuk a holland NATO-missziót, hogy válaszoljon ezekre a kérdésekre” – tette hozzá az illetékes.

Ezek az országok különböző okok miatt még mindig vonakodnak Rutte támogatásától.

Törökország például azt kérte, hogy Rutte ne részesítse előnyben az uniós országokat a szövetségen belül – írja a Bloomberg. Eközben Magyarországnak régóta nézeteltérései vannak Rutte-tel az ország demokratikus visszaesését ért kemény bírálatai miatt. Az sem világos, hogy a balti államok támogatják-e Rutte-t, mivel ragaszkodnak a nagyobb politikai támogatáshoz ahhoz, hogy Ukrajna gyorsabban csatlakozhasson a NATO-hoz.

Kaja Kallas észt miniszterelnök is érdeklődését fejezte ki a NATO vezetői pozíciója iránt a POLITICO által szervezett novemberi rendezvényen. A NATO-tisztviselők azonban azt mondják, hogy nem indul, mert hivatalosan nem jelentette be a jelöltségét. Ugyanez igaz Krišjānis Kariņš lett külügyminiszterre is, aki tavaly egy médiamini körútra indult, hogy tesztelje a vizeket – írja a POLITICO.