A WikiLeaks alapítója, Julian Assange sem vett részt szerdán (02. 21.) a londoni legfelsőbb bíróságon tartott meghallgatáson, a WikiLeaks X hálózaton közzétett bejegyzése szerint súlyos egészségügyi problémákkal küzd.
A tárgyalás második, egyben utolsó napján Assange ügyvédei megpróbáltak meggyőzni egy bírópárt, hogy az ügyfeleik kiadatására vonatkozó döntés további felülvizsgálatot érdemel.
Az amerikai kormány képviselői azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államoknak kémkedés miatt vádat kell indítania Assange ellen, és vádemelése nem politikai indíttatású, hanem bizonyítékokon és jogállamiságon alapul.
Az ötvenkét éves ausztrál ellen 18 vádat emeltek az Egyesült Államokban, ebből 17 kémkedés miatt. Az amerikai képviselő szerint Assange „fenyegette az USA stratégiai nemzetbiztonsági érdekeit”, és veszélybe sodorta azt a személyt, akinek a neve szerepel a kiszivárgott dokumentumokban és videókban – írja a Reuters.
Az Assange vezette WikiLeaks több millió dokumentumot tett közzé, köztük háborúval, kémkedéssel és korrupcióval kapcsolatos titkos üzeneteket. 2010-ben például megjelent a WikiLeaks-en egy amerikai katonai helikopterről készült videó, amely a bagdadi civilek meggyilkolását örökítette meg.
Néhány évvel később a szerver Jacques Chirac, Nicolas Sarkozy és François Hollande francia elnökök amerikai lehallgatásáról számolt be. 2017-ben több ezer dokumentumot adott ki az Egyesült Államok kiberkémkedési gyakorlatairól.
Assange-nak vannak támogatói
Az eljárás alá vont kiadónak, aktivistának és programozónak számos támogatója van, akik egy londoni bíróság előtt tiltakoztak. Kedden (február 20-án) több tucat európai parlamenti vagy német képviselő állt ki Assange mellett, elsősorban liberálisabb és baloldalibb politikai pártokból.
A média szabadságára apelláltak, és felhívták a figyelmet Assange amerikai bebörtönzésének potenciálisan problémás körülményeire, amelyek szerintük öngyilkossági hajlamot válthatnak ki benne.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök szerdán felszólította „hazatérését”. Az Al Jazeera szerint fellebbezését a brit és amerikai képviselőkkel folytatott „legmagasabb szintű” tárgyalások során nyújtotta be. „Nagyon világosan megfogalmaztam az álláspontomat, nyilvánosan és magánéletben egyaránt. Ami sok, az túl sok. Itt az ideje, hogy hazajöjjön” – mondta az ausztrál miniszterelnök.
Assange akár 175 év börtönt is kaphat az Egyesült Államokban. A BBC szerint az amerikai kormány alacsonyabb, négy és hat év közötti börtönbüntetésről beszél.
Amerikai ügyvédek megkérdőjelezik Assange híveinek érvelését az oknyomozó média szabadságáról. Ezek szerint a vádlottak „messze túllépték” az újságírás határait.
„Assange nem csak egy internetes dobozt nyitott ki, ahol az emberek titkos információkat oszthattak meg. Az ellene felhozott vádak lényege, hogy lopásra és hackelésre szólított fel a WikiLeaks javára” – idézi az Al Jazeera Clair Dobbin amerikai ügyvédet.
A felesége is megszólalt
Eközben Assange felesége, Stella a londoni Legfelsőbb Bíróság előtt az egybegyűlt tüntetőkhöz fordult, és „szánalmasnak” nevezte az Egyesült Államok követeléseit. „El kell ismerniük, hogy kriminalizálják az újságírást. Bûnözik az igazságot, hazugok, bûnözõk, akik üldözik az õket leleplezõ újságírókat” – jelentette ki Assange.
„Lehet, hogy a felperes vádemelése példa nélküli, de amit tett, az példátlan” – mondta Dobbin. Elmondása szerint Assange „válogatás nélkül és tudatosan tette közzé azoknak a személyeknek a nevét, akik információforrásként szolgáltak az Egyesült Államok számára”.
Szerinte a közzététel súlyos károkat okozhat azoknak a személyeknek, akik „háborús övezetekben vagy elnyomó rezsimekben élnek”. Assange ügyvédje, Mark Summers szerint azonban „nincs bizonyíték arra, hogy ilyesmi megtörtént volna”.
Assange ügyvédei hétfőn azt is állították, hogy Donald Trump amerikai elnök „részletes lehetőségeket” kért a megölésére. A Yahoo News 2021-ben közölt állítólagos amerikai tervére utaltak, hogy elrabolják vagy meggyilkolják Assange-ot, miközben Ecuadori londoni nagykövetségén tartózkodott.
Dobbin szerint azonban az Egyesült Államok akkori tervei arra vonatkozóan, hogy hogyan bánjanak Assange-gal, „teljesen megkérdőjelezik azt a feltételezést, hogy bármi megtörténhet vele”.
Victoria Sharp bíró a tárgyalás végén azt mondta, hogy a bíróság „későbbi időpontban” hoz döntést. Az AP ügynökség szerint a bírák több hétig mérlegelhetik az ítéletet. A mostani meghallgatás az utolsó reménye, hogy elkerülje a brit bíróságok előtti kiadatást. Ha nem sikerül, csak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága állíthatja le a kiadatását.
