A teljes adótartozás csaknem egynegyede olyan vállalatoké, ahol az állam részvényes – Elemzés a szabadságért. „Az állami vállalatokat politikai telefonokkal tartották életben”

Nyers adatokkal számolva 36 533 cégnél jelentett hátralékot az Országos Adóhivatal (ANAF), összesen 83,5 milliárd lejjel, ebből 162 állami cégnek és királynak 15,9 milliárd lejes tartozása van.

• Az elemzést a Libertatea számára egy adatszolgáltató cég végzi, amely nem akarta, hogy a nevét nyilvánosságra hozzák. Az adatok a 2023. július végén rendelkezésre álló adatok.

Ha az elemzésbe bekerülnek azok a cégek is, ahol az állam kisebbségi részvényes, akkor ebből az következik, hogy 373 állami tőkével rendelkező cégnek van összesen 19,5 milliárd lej adóssága, vagyis az összes hátralék 23,35%-a.

Az Országos Cégjegyzéki Hivatal (ONRC) szintjén ez év júliusában mintegy 1,85 millió céget és meghatalmazott természetes személyt tartottak nyilván.

Az összesből 3742 állami tőkével rendelkezik, teljesen vagy vegyesen.

„Bár az ANAF által hátralékkal rendelkező vállalatok számának mindössze 1%-át teszik ki, ezek a román államot részvényesként működő társaságok a teljes fennálló állomány közel 25%-ával járulnak hozzá az állami költségvetéshez. A román államot részvényesként szereplő cégek összességéből pedig 10 százaléknyi hátralékot tart nyilván az állami költségvetés felé” – mutatják be az adatszolgáltató szakemberei.

Az állam tartozik az államnak

Az első 20 legnagyobb hátralékban hét cég állami tulajdonban van, összesen 13,2 milliárd lejt adnak az ezen a rangsorban rögzített 24 milliárdból.

A három legnagyobb hátralékkal rendelkező cég mind állami tulajdonban van:

• Nemzeti Olajtársaság – 5,2 milliárd lej,
• CFR Marfă – 2,16 milliárd lej,
• Hunedoara Energy Complex – 1,74 milliárd lej.

Ha a már csődbe ment vagy fizetésképtelen cégeket kivonják a 36 533 cég közül, akkor összesen 24 115 magán- és állami vállalat marad, amelyek összesen 28,2 milliárd lejes adóssággal rendelkeznek a Fiscal felé.

A költségvetés nem teszi közzé azokat a fennálló költségvetési kötelezettségeit, amelyek teljes összege a következő felső határok alatt van:

a) 500 000 lej, nagyadózói státusszal rendelkező cégek esetében;
b) 250 000 lej, közepes adózói státusszal rendelkező társaságok esetében;
c) 100 000 lej, a jogi személy adósok egyéb kategóriái esetén.

Szakértő: „Igazságtalan, ha azt látod, hogy az egyiknek fizetni kell, a másiknak pedig nem”

Emilian Duca fiskális tanácsadó azon a véleményen van, hogy a teljes 83 milliárdos hátralékból legfeljebb 20 milliárd lejt tudna behajtani a Fiscal.

„Nagyon bonyolult a helyzet, vannak állami cégek, amelyek veszteséget halmoztak fel, és ez nagyon nagy aránytalanság. Több mint 90%-a csődbe ment és fizetésképtelen. Rossz adósságok, soha nem fizetik ki őket. Szállítási cégekről van szó, a szénágazattól vagy a helyi királyoktól” – mondta Duca a Libertatea-nak.

Igazságtalan, amikor adósságok halmozódnak fel, és azt látod, hogy az egyiket fizetni kell, a másikat pedig nem. De az állami társadalmakat politikai telefonokkal tartották életben.

Emilian Duca, adótanácsadó:

Jönnek az adók!

Az információ abban az összefüggésben jelenik meg, amelyben a PSD-PNL kormánya egy sor fiskális könnyítést kíván megszüntetni, és több adót kíván megemelni Románia költségvetési hiányának csökkentése érdekében.

A Pénzügyminisztérium által közzétett költségvetés-végrehajtás szerint a költségvetési hiány, vagyis az állami bevételek és kiadások különbözete az első hét hónapban 38,6 milliárd lej volt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,43 százalékának felel meg.

Az előző év azonos időszakában ez a GDP 1,89%-át tette ki.

Románia vállalta, hogy idén 4,4 százalékra csökkenti a hiányt a tavalyi 5,7 százalékról. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ilyen ütemben Románia hiánya idén meghaladja a GDP 6 százalékát.

Az Európai Bizottság arra kéri a kormányt, hogy fordítson figyelmet az áfára

Marcel Boloș pénzügyminiszter, Adrian Câciu beruházási és európai projektek minisztere, valamint Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter küldöttsége hétfőn Brüsszelben volt, hogy meggyőzze a közösségi végrehajtó testületet, hogy fogadja el a hiány 5,5%-ra történő emelését. az idei GDP-ből.

, amely az 5 százalékos és a 9 százalékos áfakulcs eltörlését szorgalmazta, amely intézkedés 10 százalékpontos élelmiszerár-emelkedést jelentene. A másik lehetőség az általános áfakulcs emelése.

A Bizottság az „adóparadicsomnak” tekintett kis- és középvállalkozások számának csökkentésére is felszólított.

Az intézkedések végleges listája még nem készült el

A fiskális intézkedések végleges listáját a PSD-PNL kormánykoalíció még nem készítette el.

A tárgyalt intézkedések között szerepel:

• 10%-os egészségügyi hozzájárulás újbóli bevezetése az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban,
• 10% jövedelemadó a 10 000 lej felett kereső informatikusoknak,
• Az 5%-os áfakulcs megszüntetése a könyvértékesítés kivételével,
• 1%-os forgalmi adó a multinacionális vállalatoknál vagy 16%-os nyereségadó fizetése,
• Az üdülési utalványok megszüntetése magas jövedelmű költségvetés esetén.

Két megoldás

Emilian Duca fiskális tanácsadó szerint Romániának két lehetőség közül választhat, mindkettő rossz.

„Bármit teszünk, csak két lehetőségünk van: vagy abbahagyjuk a befektetést, vagy emeljük az általános áfakulcsot” – zárta gondolatait.