A riói karneváli felvonulás sürgősen kéri az illegális bányászat leállítását az őslakos országokban

RIO DE JANEIRO — Karneváli táncosok léptek fel Rio de Janeiro legnagyobb színpadára, hogy tisztelegjenek Brazília legnagyobb bennszülött csoportja előtt, és nyomást gyakoroljanak Luiz Inácio Lula da Silva elnökre, hogy teljesítse ígéreteit az illegális bányászat felszámolására.

A karnevál már régóta a szambaiskolák tiltakozási platformja. Az ütőhangszeresek dobjukra a „Miners out” feliratot írták, miközben a résztvevők vasárnap este átvonultak a Sambadrome-on, és eljuttatták üzenetüket több mint 70 000 mulatozónak és millióknak, akik élőben nézik a televíziót.

„A ránk maradt esély egy őslakos Brazília” – mondták Salgueiro szambaiskolájának a Yanomami előtti tisztelgés részeként – egy évvel azután, hogy Lula közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett a csoport számára az Amazonasban. Alultápláltságtól és olyan betegségektől szenvednek, mint pl. malária az illegális bányászat következményeként.

„A miénk segélykiáltás Brazíliától és általában a világtól” – mondta Davi Kopenawa, a Yanomami vezetője és sámánja, aki tanácsot adott a szambaiskolának. „Remélem, hogy a világ a felhívásunk hallatán nyomást fog gyakorolni a brazil kormányra, hogy távolítsa el az összes bányászt, Földanya pusztítóját, akik beszennyezik a vizet és halakat ölnek.”

Kopenawa tollas karszalagokkal és fejdíszekkel, valamint egy jaguárt ábrázoló gyöngyös nyaklánccal parádézott. Tizenhárom másik Yanomami vett részt.

Sônia Guajajara, aki a 2022-ben Lula vezetésével létrehozott Őslakos Népek Minisztériumát vezeti, hétfőn gratulált Kopenawának és Salgueirónak a csoport hosszú távú küzdelmeiért, a gyarmatosítástól az őslakosok földjogainak visszavonására irányuló újabb erőfeszítésekig.

Mintegy 30 000 yanomami él Brazília legnagyobb őslakos területén, több mint 9 millió hektáron (22 millió hektáron) az Amazonas északi esőerdőjében.

Három héttel az elnöki poszt átvétele után Lula közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett az illegális bányászat hatásai miatt, és elküldte a fegyveres erőket, orvosokat, nővéreket és élelmiszert. Ennek ellenére több mint 300 Yanomami halt meg különböző okok miatt 2023-ban az egészségügyi minisztérium szerint.

Lula egy minisztériumközi munkacsoportot is létrehozott az illegális bányászat elleni küzdelemre, és 2023-ban a brazil környezetvédelmi hivatal rekordszámú, 33 repülőgépet semmisített meg, amelyeket Yanomami területén vagy annak közelében találtak. Az ügynökök bányászuszályokat, üzemanyagot, Starlink internetes egységeket és kempingeket is összetörtek vagy elfogtak.

A kormány tisztviselői szerint a művelet kezdete óta a Yanomami területén lévő illegális bányászattal rendelkező területek 85%-kal csökkentek, és az egészségi állapot javult.

A kezdeti siker után azonban az ügyészek, a bűnüldöző szervek és a szövetségi környezetvédelmi hivatalok alkalmazottai azt mondják, hogy az illegális bányászok visszatérnek.

„Úgy gondoljuk, hogy a bányászok a lehető legtöbbet kizsákmányolják, mert úgy gondolják, hogy végül el kell hagyniuk” – mondta Jair Schmitt, az Ibama brazil környezetvédelmi ügynökség környezetvédelmi vezetője az Associated Pressnek.

Schmitt elmondta, hogy a bányászok alkalmazkodtak ahhoz, hogy elkerüljék az észlelést: éjszaka dolgoznak, tábort vernek az erdő lombkorona alatt, és a régi bányászati ​​gödröket választották az erdők kivágása helyett az újak megnyitásához.

Humberto Freire, az újonnan létrehozott Amazon és a szövetségi rendőrség környezetvédelmi egységének igazgatója szerint a kormányzati szerveknek határozottabb lépéseket kell tenniük.

„Szükségünk van például a légierőre, hogy hatékonyan ellenőrizzük a Yanomami föld feletti légteret. Szükségünk van a haditengerészetre, hogy ellenőrizzék az emberek áramlását a folyókon. Szükségünk van a hadseregre is, hogy minőségi munkát végezzünk” – mondta Freire.

Lula azt mondta, hogy a fegyveres erők kulcsszerepet fognak játszani, logisztikai támogatást és biztonságot nyújtanak a közmunkásoknak és a szövetségi ügynököknek, akik azt mondják, hogy féltik az életüket.

João Roberto Martins Filho politológus szerint nem a katonaság felelőssége a közvetlen harcban való részvétel. Ennek ellenére a nagy kérdés az, hogy a Yanomami területén belül három állandó bázissal rendelkező hadsereg miért nem kongatta meg a vészharangot Lula elődje, Jair Bolsonaro alatt.

„Majdnem lemészároltak egy védtelen lakosságot. Miért hagyta ezt a hadsereg ahelyett, hogy feljelentette volna a szövetségi kormánynak vagy a sajtóhoz?” mondta Martins Filho, a Sao Carlos-i Szövetségi Egyetem professzora. „Bizonyos módon cinkosok voltak.”

Az AP-nek adott írásbeli válaszában a hadsereg azt mondta, hogy az illegális bányászat és az egészségügyi válság Yanomami területén „összetett kérdések, amelyek különböző kormányzati szervek joghatóságát érintik”, és a hadsereg „mindig készen áll stratégiai küldetésének teljesítésére”, beleértve a támogatás a szövetségi ügynökségeknek.

Az illegális repülőgépek elengedhetetlenek ahhoz, hogy kutatókat és felszereléseket szállítsanak a távoli tartalékokba, amint azt az AP 2022-es vizsgálata is kimutatta Roraima államban, ahol a legtöbb bányászat a Yanomamit érinti.

Miután egy 2023. januári elnöki rendelet elrendelte, hogy a légierő zárja le a légteret Yanomami területe felett, a helyzet jelentősen javult – közölték a hatóságok és az őslakosok.

Az AP-nak adott írásbeli válaszában a brazil légierő azt közölte, hogy az úgynevezett légvédelmi azonosítási zónában járőrözik a terület felett. Azt állítja, hogy az intézkedés az illegális repülések 90%-os csökkentését eredményezte.

Múlt havi közös nyilatkozatukban azonban a környezetvédelmi és bennszülött ügyekben szövetségi dolgozókat képviselő egyesületek azzal vádolták a fegyveres erőket, hogy „nem teljesítették küldetésüket, vagyis más ügynökségek munkájának támogatását és elősegítését” az illegális bányászat elleni küzdelemben. A szövetség azt állította, hogy a katonaság megtagadta a repülőgépek használatát személyzet és felszerelés szállítására, és nem működött közre a bányászati ​​gépek és a leszállópályák megsemmisítésében.

A kormány egészségügyi csapatait fegyveres bányászok vették célba, és nem tudnak vagy nem akarnak elérni bizonyos közösségeket – mondta Júnior Hekurari, a Condisi-Y, a helyi egészségügyi tanács elnöke.

„Ez a rendkívüli állapot nem tudja megoldani a problémát. Valami állandóra van szükségünk, minden közösség számára” – mondta Hekurari.

___

A Maisonnave Brazíliából jelentett. ___

Az Associated Press éghajlattal és környezettel kapcsolatos tudósításai több magánalapítványtól kapnak pénzügyi támogatást. Az AP kizárólagos felelőssége minden tartalomért. Keresse meg az AP jótékonysági szabványait, a támogatók listáját és a finanszírozott lefedettségi területeket az AP.org oldalon.