A PNL-ben tárgyalt forgatókönyv: Klaus Iohannis, az Európai Tanács elnöke – Nicolae Ciucă, Románia ideiglenes elnöke. A PSD-vel folytatott tárgyalások kulisszái és az UDMR új szerepe

A 2024-es elnökválasztás közös jelöltjének ötletét a PNL és a PSD hétfőn ismét letették a tárgyalások asztalára. Bár mindkét párt bejelentette, hogy jövőre szeretnének bemutatkozni a választók előtt, a Koalíción belüli megbeszélések ellentmondanak a közbeszédnek, a tárgyalások folynak.

Az UDMR fontos szerepet játszhat a tárgyalások feloldásában. A tavalyi kormányból kirúgott magyarok koalíciós források szerint megértették, hogy ősszel megnő a szerepük, és konkrét javaslattal álltak elő a parlamentben: 90 nappal mandátuma lejárta előtt megválaszthatják Románia elnökét.

Az elnökválasztás megszervezésének jelenlegi időtartama „az elnök megbízatásának lejártának előző hónapja”. 2019-ben november 10-én és 24-én tartották az elnökválasztást, az elnök pedig december 21-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt.

A koalíció úgy döntött, hétfőn a Libertatea forrásai szerint kb az UDMR projekt februárban a Parlament gyorsan elfogadja. A jogalkotási kezdeményezésnek csak egy pontja van, de Marcel Ciolacu (PSD) miniszterelnököt ruházza fel az elnökválasztás időpontjának meghatározására.

• A választás napja vasárnap. A választásokra legkésőbb 90 nappal az elnök megbízatásának lejárta előtt kerül sor. A Kormány a szavazás napja előtt legalább 75 nappal határozattal tűzi ki a választás időpontját.

A Koalícióban folyó tárgyalásoktól függően a végrehajtó testületnek lehet jogalapja arra, hogy a helyhatósági választást az elnökválasztás első fordulójával összevonja. A választásokat 2024. szeptember végére tűzték ki. Egy másik megvitatott lehetőség a parlamenti választások összevonása az elnökválasztás első fordulójával.

A PSD és a PNL egyelőre nem jutott közös pontra a választások összevonását illetően.

A PNL célja, hogy 2024-ben megszerezze a román elnöki posztot

Korlátozott keretek között hétfőn, a modrogani főhadiszálláson a PNL vezetői felállították egy 2024-es forgatókönyv hipotézisét, amelyben Klaus Iohannis elnöké a főszerep.

„Csak néhány név volt jelen, Csíkszentmiklós, az első alelnökök, a főtitkár. Nem a klasszikus értelemben vett forgatókönyv volt, de a témát megbeszélték, az igaz. Felmerült a kérdés, hogy Iohannis elnök lehet az Európai Tanács elnöke, tekintettel arra, hogy ezt a posztot nem szívesen tölti be Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Mit tegyünk akkor?” – mondták a Libertatea politikai forrásai.

A belga Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy indul a 2024-es európai parlamenti választáson, ebben az esetben le kell mondania posztjáról, és a poszt betöltetlen marad.

EU-szinten a témát intenzíven vitatják meg. Magyarország 2024 júliusától tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, addigra kell kinevezést megüresíteni.

„Ha Klaus Iohannis elnököt segítik megszerezni a fontos pozíciót európai szinten, akkor a PNL teljes stratégiája újraírásra kerül. Az állam második számú Nicolae Ciucă a szenátus elnökeként Románia ideiglenes elnöke lesz, és szeptemberig vagy novemberig töltheti be a posztot. Ez egy hosszú idő, ami segíthet neki az elnökválasztási versenyben” – mondják a PNL for Libertatea forrásai.

A PNL vezetői elismerik, hogy a megbeszélés feltáró jellegű, hogy a 2024-re vonatkozó lehetőségeket tapogatózza.

Financial Times ugyanakkor két másik lehetséges nevet is bemutatott az Európai Tanács elnöki posztjára: Mario Draghit, Olaszország korábbi miniszterelnökét és Spanyolország miniszterelnökét, Pedro Sanchezt.

A PSD-vel folytatott tárgyalások során a liberálisok a 2024-es választásokon közös listákon követelték Románia elnöki posztját.

a Sinaiában lezajlott találkozón, hogy jövőre a PSD-től elkülönülve induljon el, hirdetve az üzenetet: „magunkban”.

Amit a PSD akar: Ciucă és Bode nem irányítja a pártot, nem adjuk fel az elnöki posztot

A PSD terve, Marcel Ciolacu csapata a következő lépésekben készült a párt vezetőségéből származó források szerint:

• Szóbeli megállapodás Nicolae Ciucă-val, a PNL elnökével és Lucian Bodéval a 2024-es közös listákról.
• „Országprojekt” kidolgozása a PNL-lel közösen, melyben a következő tíz év társadalmi és gazdasági fejlődésének főbb témái jelen vannak.
• Közös listák 2024-re, amit az „országprojekt” teljesítése és a szélsőséges politikai projektek jelentette veszély indokol.

A három szakasz azonban nem jutott túl az első szakaszon. A szociáldemokraták Nicolae Ciucăt, a PNL elnökét okolják a kialakult helyzetért.

„Megnyílt a PSD, és 2024-ben több tárgyalási lehetőséget is bemutatott a közös listákra. Az országprojektnek kellett volna a közös projekt alapját képeznie. Sokórás tárgyalás után megállapodtunk Nicolae Ciucă-val és Lucian Bodéval. Az egész üzlet a sinaiai PNL-döntés után tönkrement. Nicolae Ciucă soha nem magyarázta meg, miért változtatta meg döntését” – mondták szociáldemokrata források a Libertateának.

A PSD vezetői a politikai precedensek miatt félnek felajánlani a PNL-nek Románia elnöki posztját. 2004 és 2008 között a Tariceanu-kormány a politikai egyetértésnek köszönhetően mindössze 20%-kal tudott fennmaradni a parlamentben. A Tariceanu-kormány beiktatása Traian Băsescu elnök szerepének köszönhető.

A Cioloș- és az Orbán-kormány beiktatása is „az elnök munkája” – vélik a szociáldemokrata vezetők. Szerintük az elnök szerepe nagyon fontos a politikai stabilitásban vagy a miniszterelnök-váltásban.

„A PNL-nek minimális esélye van arra, hogy Románia leendő elnöke legyen. A tárgyalások során nem teheti kötelező feltételé a Cotroceni-palota meglétét. Nincs indokod. Fogadhatnak rá, hogy valaki, nem tudjuk, ki adja át nekik a kormányt, de 20%-ot kapnak. Megkaphatja az elnököt és a miniszterelnököt 20%-kal?” – állítja a névtelenség védelme alatt álló PSD-vezér.

Kiseleffben az a „bizalmatlanság”, hogy Nicolae Ciucă képes irányítani pártját és komoly tárgyalásokat folytatni a közös listákért – tették hozzá az idézett források.

A PSD meglepetése a téli szünet után ért: a PNL visszatért a Koalícióban folyó megbeszélésekhez a választások összevonása, de a közös elnökjelölt és az esetleges közös listák témájával is.

„Visszatértünk oda, ahol abbahagytuk, amikor Ciolacu és Ciucă a közös listákról tárgyalt, csak azt nem tudjuk, hogy Ciucănak milyen mandátuma van a párttól” – árulta el egy szociáldemokrata.

A szociáldemokraták azt állítják, hogy a PNL azon törekvése, hogy az önkormányzati választásokat összevonja az elnökválasztással, azon a szándékon alapul, hogy a liberális jelölt is bejusson a második fordulóba.

„A polgármesterek és a CJ elnökei a PSD és a PNL jelöltjére szavaznak. Az AUR-nak nincsenek helyi struktúrái, nem fognak polgármestereket nyerni. Ezért ragaszkodnak olyan erősen a liberálisok a helyiekkel való összeolvadáshoz” – mondták a PSD forrásai a Libertateának.

UDMR – az őszi kormány harmadik mancsa

Az 50%-os eredmény elérése parlamenti képviselők után és az UDMR segítségével érhető el. Az Uniót 2024-ben visszahívhatják a kormányzásra, hogy stabil többséget szerezzen a parlamentben.

„A cél az, hogy az AUR és Sosoacă pártja az ellenzékben maradjon. A PSD – PNL – UDMR koalíció egy lehetséges és életképes forgatókönyv a 2024-es választások után. Mindaddig, amíg van egy jól kidolgozott terv, anélkül, hogy komolyabb támadások támadnának a három párt között” – mondták uniós parlamenti források.

A kormány elhagyása óta az UDMR kedvezményes elbánásban részesült. Az Unió által kinevezett személyeket nem távolították el tisztségükből, a költségvetési szavazás során pedig minden UDMR-es országgyűlési képviselő egymillió lej értékű módosító indítvány benyújtására kapott jogot.

A közös elnöki listákról az Európai Parlament után születik döntés, amikor a PSD és a PNL a választási eredmények függvényében tárgyal.