A Drina folyó gyakran szedi a legnagyobb áldozatot.
A törvények mellett a Drina folyó is útját állja a Nyugat-Balkánon keresztül Európába utazó migránsoknak. Gyakran ő vállalja a legnagyobb terhet. A halottakat általában sietve temették el az útvonal mentén található temetőkben. A hatóságok nem tesznek sok erőfeszítést az áldozatok személyazonosságának megállapítására.
A jobb életért tett utazások gyakran a bosznia-hercegovinai Bijeljina temető sarkában érnek véget. Tizenkilenc sírkő csak az NN betűket viseli – név ismeretlen. A dátumokból egyértelműen kiderül, hogy ezek a migránsok az elmúlt három évben haltak meg. Életük akkor ért véget, amikor megpróbálták átgázolni a Drinán – a Szerbia és Bosznia-Hercegovina határfolyóján.
„A folyó áramlása itt nagyon gyorsan változhat, és nagyon kiszámíthatatlan. Például tavaly pontosan ezen a helyen találtunk egy holttestet. Ezekbe az ágakba ragadt” – mondta Nenad Jovanovič mentő.
Az Európába vezető nyugat-balkáni útvonal kockázatot jelent a migránsok számára. Az RTVS szerkesztője, Kamil Kolenič a műsorról készült riportban tudta meg a részleteket:
Bjelina városa az úgynevezett nyugat-balkáni úton található. A migránsok arra használják, hogy az Európai Unióba jussanak. A hatóságok nem rögzítik, hogy pontosan hányan haltak meg ezen az úton. Problémát jelent az áldozatok kilétének meghatározása is. A helyi patológusnak négy tucat áldozat csontja van a fagyasztószekrényében.
„A törvény megköveteli, hogy ezt a csontdarabot hat hónapig megőrizzem. De ez leginkább a messziről érkező migránsokat érinti. Szerintem hat hónap túl rövid ahhoz, hogy a családtagok megtalálják a szeretteiket. Ezért tartom tovább a csontjaimat” – mondta Vidak Simic, Bijeljina patológusa.
Csak tavaly 286 ezer migráns lépett be az Európai Unióba. Közülük több tízezren vették igénybe a Nyugat-Balkánon keresztül Horvátországba vezető utat. Gyakrabban csak a Földközi-tenger Olaszországba vezető útvonalát használják.