A német hatóságok intézkednek az állampolgársági pótlékot csalárd módon beszedő „ál” ukránok ellen, Magyarországról és Romániából

Egyre növekszik azoknak a száma, akik Ukrajnából háborús menekültként érkeznek Németországba. A közelmúltban feltűnt, hogy néhányuk az ukrán állampolgárságon kívül más uniós ország állampolgárságával is rendelkezik, például Magyarország vagy Románia. Az „ál” ukránok csalással szereztek volna pénzt a német államtól.

ukrán menekültekFotó: Alex Chan Tsz Yuk/SOPA Images / Shutterstock Editorial / Profimedia

Ha kizárólag ukrán állampolgárnak vallják magukat, jogosultak állampolgársági pótlékra. „Jelenleg egyre növekszik az ilyen esetek száma, különösen Baden-Württembergben. Ez felveti a gyanút, hogy egyesek csalással próbálják megszerezni az állampolgársági járadékot Németországban. Koncentrálj online.

Az átverést azért vették észre, mert az állítólagos háborús menekültek egy része nem is beszélt ukránul, amint azt a régió különböző bevándorlási hivatalai közölték.

A baden-württembergi igazságügyi és migrációs minisztérium ezt megerősítette a FOCUS online-nak: „Olyan személyek jelentkeztek a bevándorlási hatóságoknál, akik csak magyarul kommunikáltak, és csak nemrégiben kiállított ukrán útleveleket tudták bemutatni” – közölte a szóvivő.

Fájl áttekintése

Több mint ezer esetet jelentettek Baden-Württembergben, és megkezdődött az akták áttekintése. Ennek eredményeként 2023. május 25-től a német bevándorlási hatóságok központilag jelentették a gyanús eseteket a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalnak (BAMF).

A BAMF szóvivője szerint „eddig körülbelül 1380 esetet jelentettek felülvizsgálatra Baden-Württembergben. Ukrán és magyar részről mintegy 500 választ kaptunk. Ebből 58 esetben igazolták a magyar állampolgárságot”.

A szociális ellátás megtévesztéssel történő jogosulatlan átvétele büntetendő. Ez azt jelenti, hogy a törvény öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja társadalmi csalás bűntettét. Az első alkalommal elkövetők csak pénzbírságot kaphatnak.

Súlyosabb esetekben – például kereskedelmi célú csalás, bûnszervezeti tagság, jelentõs anyagi kár okozása vagy köztisztviselõk bevonása esetén – a büntetés tíz év börtönbüntetésre emelkedhet.

A „hamisítványok”, az ukránok esetében ez azt jelenti, hogy a magyar vagy román állampolgárság bizonyítása esetén nem adnak ideiglenes menekültvédelmet. „Ha már kiadták a tartózkodási engedélyt, azt visszaveszik” – mondta Siegfried Lorek (CDU). ), migrációért felelős államtitkár Baden-Württembergben.

„A tartózkodási jog megvonásával megszűnik az állampolgársági pótlék fizetési kötelezettsége, a befizetéseket behajtják és büntetőeljárást indítanak.”

Biberachban jelenleg 8-10 gyanús eset van, amelyre ez vonatkozhat. Az érintettek „jó magyar nyelvtudásukkal, egyben az ukrán nyelvtudás hiányával tűntek ki” – mondta a szóvivő.

A bevándorlási hatóság másik szóvivője Sigmaringen térségében azt mondta: „Konkrét esetekben a kérelem benyújtásakor észlelték, hogy az érintettek nem tudtak kommunikálni az ukrán vagy orosz tolmácssal.”

Az ügyek azonban nem érintettek bejelentett kettős állampolgársággal rendelkező személyeket. „Ukrajnában éltek, amikor kitört a háború” – magyarázta a szóvivő. Ezeken a határ menti területeken nem ritka a kettős állampolgárság.

Milliárdos kár

A társadalombiztosítási csalások több milliárd eurós kárt okoznak Németországban. Különböző esetek mutatják be, milyen trükköket alkalmaznak a bűnözők, hogy pénzt vonjanak el az államtól. A Munkaügyi Minisztérium szerint az állampolgári járadék (Bürgergeld) célja, hogy megélhetést biztosítson azoknak, akik nem találnak munkát, vagy nem tudnak egyedül megélni a jövedelmükből.

Sokan azonban visszaélnek a több mint egy éve működő állampolgári segélyrendszerrel, mint korábban az úgynevezett Hartz IV jóléttel.

Legutóbb annak az ukrán családnak az ügye váltott ki felháborodást, amely egy éven át hozzávetőlegesen 40 ezer eurónyi szociális segélyt kapott Németországtól. Focus.de.

A háború sújtotta Ukrajnából való menekülés után a család állampolgársági pótlékot kért Németországban, de néhány hónap múlva hazatért. A német hatóságok hónapokig nem vették észre, hogy a család már nem él Németországban.

A türingiai Ilm kerület különösen merész átverésről számolt be tavaly: a mintegy 2400 ukrán menekültből 52-t már más EU-országokban regisztráltak. Ennek eredményeként egyesek kétszer is részesültek szociális segélyben az MDR rádió szerint. Ennek eredményeként állítólag csalással szerezték meg a szállás-, orvosi ellátás, állampolgári járadék és az otthon kezdeti berendezési költségeit.

De nem csak ukránok vagy „álháborús” menekültek akarnak illegálisan igénybe venni az állampolgársági pótlékot. Németországban és Ausztriában is előfordulnak délkelet-európai bandák által elkövetett csalások – mondja Friedrich Schneider, a Linzi Egyetem közgazdásza a ZDFheute című tévéműsorban.

A szociális csalások által okozott anyagi károkat a hivatalnokok csak nagyjából számszerűsítik. A kivizsgált 40 000 esetből hozzávetőleg 4200 pénzbírságot eredményezett, 93 embert pedig börtönbüntetésre ítéltek.

A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség az állampolgári járadékkal kapcsolatos szociális csalással összefüggésben 2022-re mintegy 272,5 millió euróra értékeli a bizonyított anyagi veszteséget, a vámhatóság pedig több mint 87,9 millió eurós fedetlen összegű kárról beszél a munkanélküli segély és a feketemunka kapcsán. .

„Ezek a számok nem rosszak – de nem tartalmazzák a be nem jelentett esetek számát” – magyarázza Schneider közgazdász. Hangsúlyozza azt is, hogy vékony a határ a szociális csalás és a feketemunka között: „A szociális csalás ott is kezdődik, hogy felveszek valakit betegek, idősek (szülők vagy nagyszülők) gondozójának, és nem teszek bejelentést.”