Ez a cikk a Moral Money hírlevelünk helyszíni változata. Iratkozzon fel, hogy a hírlevél közvetlenül a postaládájába kerüljön.
Látogasson el oldalunkra, hogy megtudja a legfrissebb ESG-híreket, véleményeket és elemzéseket az FT-ről
Üdv újra. A brit Barclays bank, amelyet fosszilis tüzelőanyag-hitelezése miatt keringett, pénteken hullámokat vert azzal, hogy a továbbiakban nem finanszíroz új olaj- és gázprojekteket, és korlátozza az olaj- és gáztermelésüket bővítő vállalatok támogatását.
A hitelező új részleteket is közölt egy másik hevesen vitatott területről: az átmenet finanszírozásáról. Megállapítva, hogy még mindig nem volt egyetértés abban, hogy ez a kifejezés mit jelent, azokra a technológiákra és tevékenységekre összpontosítva, amelyek „közvetlenül vagy közvetve, a nagy kibocsátású és nehezen csökkenthető ágazatokban” támogatják a kibocsátáscsökkentést.
Milyen szerepe van ebben a fix kamatozású piacnak? A kifejezetten átmeneti befektetésekre szánt kötvények eddig nehezen indultak el a legtöbb nagy gazdaságban. Japán kivétel – és egyesek szerint egy globális trend előhírnöke lehet. Olvasson tovább.
Japán átmeneti kötvényeket vesz fel – mások is követik?
A japán kormány szerdán ünnepli a Valentin-napot azzal, hogy új szakaszba emeli az ország feltörekvő szerelmi viszonyát „átmeneti kötvényekkel”.
A kifejezés olyan kötvényekre utal, amelyek olyan befektetéseket finanszíroznak, amelyek önmagukban nem feltétlenül „zöldek”, de a szennyező gazdasági szektorokból alacsonyabb kibocsátást kell eredményezniük. Ez egy olyan eszközosztály, amely a világ nagy részén nehezen tudott felzárkózni. Japánban azonban az ország néhány legnagyobb vállalata jelentős kibocsátást bonyolított le az átmeneti kötvény címke alatt.
Most a japán kormány is csatlakozik hozzájuk, az első ilyen típusú szuverén kibocsátással. Ez az 1,6 milliárd jen (10,7 milliárd dollár) értékű „klímaátmeneti kötvény”, amelynek első részletét szerdán bocsátják ki, messze nem az első államadósság-kibocsátás, amely klímabarát befektetést céloz meg. A kormányok Brazíliától Szaúd-Arábiáig különféle kötvényeket bocsátottak ki, amelyeket zöld, fenntartható vagy fenntarthatósághoz kötöttnek neveztek.
Ebben a kötvényprogramban az a különbség, hogy a bevételt a gazdaság legmakacsabban piszkos területeinek kibocsátásának csökkentésére fordítják.
Ahogy korábban is írtam, „átmeneti finanszírozás” . Ha kellő szigor nélkül alkalmazzák, az segíthet a súlyos szennyezők üzleti életben tartásában anélkül, hogy valódi változást idézne elő gyakorlataikban. Fennáll annak a kockázata is, hogy a finanszírozók túl sok tőkét fordítanak „áttérő” nagy inkumbensek felé, akikkel évtizedek óta jövedelmező kapcsolatokat ápolnak, és túl keveset ahhoz, hogy finanszírozzák a bomlasztó zöld vállalatok új generációjának növekedését.
Kétségtelen azonban, hogy a jelenleg szennyezett szektorok, eszközök és vállalatok fokozatos zöldítésének a globális gazdaság szén-dioxid-mentesítésére irányuló komoly erőfeszítések fő részét kell képeznie. Sean Kidney, a Climate Bonds Initiative vezérigazgatója szerint az állami és vállalati kibocsátók kifejezetten megjelölt átmeneti kötvényei pedig fontos eszközei lehetnek ennek a befektetésnek.
Vese szerint a CBI, amely felméri és hitelesíti a fix kamatozású értékpapírok klímahitelességét, gyakorlatilag „leállította” a vállalati átmeneti kötvénykibocsátás egy korábbi kis hullámát Európában. Nyilvánosan ellenezte ezeket a kötvényeket, mert nagyrészt földgázüzemek finanszírozására irányultak, azon az alapon, hogy ezek segítenék a még szennyezőbb szénenergiától való „átállást”.
Ezzel szemben a CBI hivatalosan is jóváhagyta Japán új kibocsátását, és Kidney azt mondta, hogy növekedési potenciált lát a vállalati átmeneti kötvénykibocsátásban, különösen az Egyesült Államokban, ahol ez hasznos koncepció lehet a cement- és acélipar számára.
Az átmeneti kötvény kategória „marketingcímke” – tette hozzá. „Ha úgy tetszik, nevezd őket rózsaszín kötvénynek. A lényeg az, hogy a pénzt olyan dolgokra fordítsák, amelyek kompatibilisek [limiting global warming to 1.5C].”
A japán Green Transformation (GX) stratégiát, amelyet az új átmeneti kötvényprogram hivatott segíteni, némi kritika éri tavaly februári bemutatása óta. Tartalmazza azon beruházások potenciális támogatását, amelyek a szén mellett szén-dioxid-mentes ammóniát használnak az erőművekben, ami felzaklatja azokat, akik szerint a szénerőműveket egyszerűen be kell zárni a lehető leghamarabb. Az átmeneti kötvényből származó bevétel nem a GX-stratégia ezen részét szolgálja – bár támogathatja a befektetéseket más ellentmondásos területeken, mint például a hibrid benzin-elektromos járművek, amelyek egyesek számára elvonják a figyelmet a tisztán akkumulátoros autókról.
Noriyuki Shikata, a japán kabinet közügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy a kormány átmeneti programjának középpontjában a technológiai fejlődés előmozdítása áll, a dekarbonizáció előmozdítása, a gazdasági növekedés és az energiabiztonság fokozása mellett. „Ha nem állunk elő új technológiákkal és technológiai megoldásokkal, 2050-re nem tudjuk elérni a nettó nullát” – mondta.
Shikata hozzátette, hogy a kötvényprogram ösztönözni fogja a magánszektor befektetéseit, a kormány hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalása pedig bizalmat ad a hosszú távon kiszámítható politikai környezetben.
A sikeres átmenet nagy részét ennek a magánszektorbeli tevékenységnek kell köszönhető. Az átmeneti kötvények használatában érdekelt nemzetközi vállalatok pedig Japántól tanulhatnak.
Az elmúlt néhány évben Japán és Kína adta ki a vállalati átmeneti kötvénykibocsátások túlnyomó részét. Példaként említhető a Japan Airlines két 30 milliárd jen értékű kibocsátása a gazdaságosabb repülőgépekbe történő beruházások finanszírozására. 2022-ben a Kyushu Electric Power 40 milliárd jen értékben átmeneti kötvényeket bocsátott ki, hogy segítse a széntüzelésű erőművek földgáztüzelésű erőművekre való felváltását.
A japán vállalati átállási kötvényhullám tehát pontosan ugyanazokat a gázbefektetéseket segítette finanszírozni, amelyeknek Európában a Kidney’s CBI ellenállt. A „zöldmosással” – vagy „átmeneti mosással” – kapcsolatos aggodalmak minden bizonnyal kulcsfontosságú tényezőt jelentettek az átmeneti kötvénykibocsátás visszafogásában a nyugati piacokon.
A másik, hogy létezik egy alternatív eszközosztály, amely felhasználható az ilyen típusú befektetések finanszírozására. A fenntarthatósághoz kötött kötvények olyan mérőszámokkal kapcsolatos célokat tartalmaznak, mint a szén-dioxid-kibocsátás, és magasabb kamatfizetés ígérete a befektetőknek, ha ezeket a célokat elmulasztják. Ulf Erlandsson, a non-profit Anthropocene Fixed Income Institute munkatársa azt állítja, hogy ez a struktúra az átmeneti kötvények mellett nagyobb bizalmat adhat a befektetőknek a kibocsátó dekarbonizációs folyamatában.
Ám az átmeneti kötvények Japánban való megjelenése – és az ilyen jellegű befektetések óriási mennyisége, amelyre világszerte szükség lesz – azt sugallja, hogy a koncepciót más nagy gazdaságok vállalatai még átvehetik.
Akane Enatsu, a Nomura Fenntarthatósági Kutatóközpont vezetője megjegyzi, hogy az átmeneti kötvényekre vonatkozó hivatalos japán kormány iránymutatások kulcsfontosságúak voltak mind a kibocsátók, mind a befektetők étvágyának növelésében. Ezek a hivatalos iránymutatások a legtöbb más nagy gazdaságban hiányoznak.
A Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség azonban, amelynek szabványait széles körben követik a kötvénypiacon, közzétette az ilyen típusú finanszírozást. Az ilyen finanszírozásnak olyan kibocsátási stratégiára kell irányulnia, amely összhangban van a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljaival, és a kibocsátóknak megfelelő átláthatóságot kell biztosítaniuk mögöttes befektetési programjukkal kapcsolatban, mondja az ICMA.
Az átmeneti kötvények hasznos eszköznek bizonyulhatnak a tisztább világgazdaság felépítésében szerepet vállalni kívánó vállalatok és befektetők számára. A hatékonyan és átláthatóan alkalmazott szigorú szabványok azonban elengedhetetlenek ahhoz, hogy ez az eszközosztály világszerte elterjedjen.
Okos olvasás
A Munkáspárt, amelyről azt várják, hogy még idén átvegye a hatalmat az Egyesült Királyságban, visszalépett attól a tervtől, hogy évi 28 milliárd fontot (35 milliárd dollárt) költenek zöld beruházásokra. Ez egy döntés, amelyet a párt vezetője, Sir Keir Starmer , írja Stephen Bush.
Önnek ajánlott hírlevelek
FT Asset Management – A belső történet a mozgatórugóiról és megrázóiról egy több billió dolláros iparág mögött. Regisztrálj
Energiaforrás — Alapvető energetikai hírek, elemzések és bennfentes információk. Regisztrálj
