A Munkáspárt megfogadja, hogy „lézerközpontú” lesz a nettó nullára, annak ellenére, hogy 28 milliárd GBP visszafordult
Ingyenesen oldja fel az Editor’s Digest szolgáltatást
Roula Khalaf, az FT szerkesztője kiválasztja kedvenc történeteit ebben a heti hírlevélben.
Ed Miliband ragaszkodott ahhoz, hogy a Munkáspárt kormánya „lézerközpontú” legyen az Egyesült Királyság villamosenergia-rendszerének szén-dioxid-mentesítésére 2030-ig, első jelentős beszédében azóta, hogy a párt lemondott évi 28 milliárd GBP zöld beruházási ígéretéről.
A Munkáspárt energiabiztonsági és nettó nulladik titkára a Nemzetközi Energiahét londoni konferenciáján kedden beszédében kijelentette, hogy pártja eltörli a 2015 óta érvényben lévő új angliai szárazföldi szélerőművekre vonatkozó de facto „tilalmat”.
Az észrevételek azután érkeztek, hogy Sir Keir Starmer vezető lemondott arról, hogy évente 28 milliárd fontot költ zöld infrastruktúrára, amely szinte teljes egészében hitelfelvételből származik, ha a párt megnyeri az idén várható általános választást.
Ahogy Miliband energiaügyi miniszter elmondta, törekedni fog az energiarendszerekkel kapcsolatos tervezési döntések felgyorsítására, és „biztosítani fogja, hogy a nettó nulla álljon minden vonatkozó szabályozói feladat középpontjában”, hogy elősegítse az ambiciózus 2030-as cél elérését.
Starmer ebben a hónapban jelentette be a fordulatot, miután hosszan tartó belső viták zajlottak arról, hogy a 2021-ben, amikor a hitelkamatlábak közel voltak a nullához, megfizethető-e még a magasabb kamatlábak idején.
A 28 milliárd GBP összeget – amely része a Labour „zöld jóléti tervének” – a zöld projektekre fordított évi 5 milliárd font alá csökkentették. Fele várhatóan hitelfelvételből, fele pedig meghosszabbított északi-tengeri olaj- és gázadóból származik.
A Munkáspárt széles körben nevetségessé vált, amiért hosszan nyúlik a legnagyobb kiadási ígéretével.
Az árnyékminiszterek azonban remélik, hogy meg tudják győzni az éghajlatváltozás miatt aggódó szavazókat, hogy a Munkáspárt olyan zöld politikát folytat, amely megkülönbözteti a kormányzó konzervatívoktól.
Jonathan Reynolds árnyéküzleti titkár a keddi londoni Make UK ipari konferencián azt mondta, hogy a Munkáspárt a felülvizsgált zöld terv révén „fellendíti a gyártást Nagy-Britannia ipari központjában”.
A tervben szerepel egy 7,3 milliárd font értékű „nemzeti vagyonalap”, amely különféle iparágakat, például az acél- és autógyártást támogat, a környezetbarátabb forrásokra való átállás során.
A Labour emellett 8,3 milliárd fontot szándékozik költeni a GB Energy állami tulajdonú energiavállalat létrehozására, amely magánpartnerekkel fog együttműködni energetikai projekteken. Az otthoni szigetelési programra javasolt beruházást évi 6 milliárd fontról évi 1 milliárd fontra csökkentették.
„A gyártási tervünk megerősíti ipari központjainkat, legyen szó a tiszta acélról Walesben, a megújuló energiaforrásokra kész kikötőről Humberben, egy gigagyárról West Midlandsben vagy a szén-dioxid leválasztásáról és tárolásáról Skócia északkeleti részén” – mondta Reynolds.