Egy szingapúri tudóscsoport kifejlesztett egy olyan módszert, amellyel egyszerű, közönséges mikroalgákból hatékonyan lehet étkezési növényi olajat kinyerni, és ezzel kiváltani az erősen környezetszennyező pálmaolajat.
Az élelmiszeriparban széles körben használt termék, köszönhetően különleges tulajdonságainak: szagtalan és íztelen, viszonylag alacsony az ára, nagy hőállóságot mutat, és alig avasodik meg (így hosszú ideig eltartható termékekben használható). Ezért gyakorlatilag mindenhol megtaláljuk, a rágcsálnivalóktól a kenhető krémekig, a kekszektől a kész szószokig.
Azonban, ahogy azt már elmondtuk a , ez egy olyan termék, amely káros az egészségünkre (mivel telített zsírokban gazdag, amelyek károsíthatják az artériáink egészségét és szív- és érrendszeri problémákat okozhatnak) és a környezetre: az olajpálmák termesztése ugyanis a trópusi erdők pusztulásának egyik fő oka.
(Olvassa el még: A 10 általánosan használt termék, amely hozzájárul az erdőirtáshoz)
Hogy megpróbálják egy olyan termékkel helyettesíteni, amely környezetileg fenntarthatóbb és ugyanakkor egészségesebb is, egy kutatócsoport a Nanyang Technológiai Egyetem Szingapúrban kifejlesztett egy hatékony módszert a étkezési növényi olaj kinyerésére egy bizonyos típusú közönséges mikroalgából., a Chromochloris zofingiensis.
Az olaj kivonásához a kutatók piroszőlősav (a természetben előforduló szerves sav), amelyet mikroalgák és egy folyadék oldatához adnak a növények növekedésének serkentésére. Ezt a keveréket két hétig ultraibolya fénynek tették ki, hogy ösztönözzék a klorofill fotoszintézis folyamatát, majd az algákat megmosták és metanollal kezelték a fotoszintézis során keletkező olajok kivonása érdekében.
Az előállított növényi olaj kémiai tulajdonságai a tudósok szerint nagyon hasonlóak lennének a pálmaolajéhoz, de ahhoz képest kevesebb telített zsírt tartalmazna. Továbbá a mikroalgaolajban a többszörösen telítetlen zsírok magasabb aránya segítene csökkenteni a vér „rossz” koleszterinszintjét, és ezáltal a szívbetegségek és a stroke kockázatát is.
Ez még csak az első fázisa a kísérletnek, amely a kutatók szerint a fenntarthatóság szempontjából még javítható – például az ultraibolya fénylámpák természetes napfénnyel való helyettesítésével, vagy a szójafeldolgozás hulladékából vagy gyümölcshéjból kivonva a piruvinsavat.
Megpróbálunk egy körkörös gazdaságot létrehozni, felhasználási lehetőségeket találni a potenciális hulladékra, és visszahelyezni azt az élelmiszerláncba” – magyarázza a tanulmány szerzője, William Chen. – Ebben az esetben a természet egyik kulcsfontosságú folyamatára, az erjedésre támaszkodunk, hogy a szerves anyagokat tápanyagban gazdag oldatokká alakítsuk át, amelyeket az algák termesztésére használhatunk, ami nemcsak a pálmaolajtól való függőségünket csökkenti, hanem a szén-dioxidot is távol tartja a légkörből.
Kövessen minket a | | | |
Források: /
Ajánljuk még:
