A mesterséges hús nem menti meg a bolygót. Egy tanulmány kimutatta, hogy gyártása 25-ször szennyezőbb
Derrick Risner, a könyv vezető szerzője szerint a szén-dioxid-kibocsátás minden egyes kilogramm megtermelt hús előállításához 4-25-ször nagyobb, mint a hagyományos hústermelésé.
A felfedezésről is beszámoló szerint ennek az az oka, hogy ezt a mesterséges húst tápanyagban gazdag lében nevelt állati őssejtekből állítják elő.
Ennek a tápanyaglevesnek azonban cukrokat, növekedési komponenseket, sót, aminosavakat és vitaminokat kell tartalmaznia, és ezek mindegyikét bizonyos energiaköltséggel állítják elő.
A laboratóriumban előállított húst az állatok kezelésének jobb módjaként és a hagyományos hús zöldebb alternatívájaként javasolták, mivel kevesebb földet, vizet és kevesebb antibiotikumot használ, mint az állattartó telepeken, és szükségtelenné válik az állatok levágása.
Gyógyszerészeti szűrés
A kutatók kiszámították az egyes módszerekhez szükséges energiát. Ezek szerint sok alkatrész energiaigényes.
Például energiára van szükség a cukornövények termesztéséhez és olyan laboratóriumok működtetéséhez, ahol a mesterséges húshoz szükséges növekedési faktorokat kivonják. Minden egyes komponenst gondosan meg kell tisztítani kifinomult módszerekkel, például ultraszűréssel vagy kromatográfiával, mielőtt a tápanyag-levesbe helyeznénk a növekedés érdekében.
Ez a tisztítás „gyógyszerészeti fokozata”, mivel Risner szerint minden szennyeződést, például baktériumokat és toxinjaikat el kell távolítani.
„Egyébként az állati sejtek nem fognak növekedni, mert a baktériumok sokkal gyorsabban szaporodnak” – mondta.
Ha lehetne
Másrészt Pelle Sinke, a holland székhelyű tanácsadó cégtől, a CE Delttől januárban egy másik tanulmányt publikált, amely kimutatta, hogy a mesterséges hús szénlábnyoma alacsonyabb lenne, mint a marhahúsé.
Ám a részben a washingtoni Good Food Institute lobbicsoport által finanszírozott elemzésük egy olyan forgatókönyvet feltételezett, amelyben a jövőben a gyógyszerszintű szűrt összetevőket kevésbé tiszta „élelmiszer-minőségű” komponensekre cserélik.
„Feltételeztük, hogy a jövőben lehetséges lesz az átállás a gyógyszerről az élelmiszerre” – mondta Sinke.
A szennyeződés veszélye
Risner szerint kétséges, hogy ez az áthaladás lehetséges lesz-e, mert a szennyeződés nyomai is elpusztíthatják a sejttenyészeteket. Azt mondja azonban, hogy a jövőben lehetséges lehet olyan állati sejteket fejleszteni, amelyek ellenállóbbak a szennyeződésekkel szemben.
Sinke szerint a megújuló energia felhasználása a húsüzemekben és azok ellátási láncaiban szintén csökkentheti a szénlábnyomot.
Risner mégis azzal érvel, hogy ezek sürgős ügyek, amelyekkel foglalkozni kell, mielőtt a hústermelő laboratóriumokat ipari termelésre bővítenék.
„Már kétmilliárd dollárt fektettek be ebbe a technológiába, de nem igazán tudjuk, hogy ez jobb-e a környezet számára” – összegzi.
Két országban kapható
Jelenleg csak a világ két országában, Szingapúrban és az Egyesült Államokban forgalmazzák a laboratóriumban előállított húst, utóbbi az élelmiszer- és gyógyszerellenőrzést végző Food and Drug Administration felügyelete alatt áll.
A laboratóriumban termesztett hús fogyasztása biztonságos – jelentette be az FDA tavaly év végén.
