A médiához kiszivárgott titkos dokumentumok azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin hamarabb megnyomhatja az „atomgombot”, mint azt korábban gondolták

A médiához kiszivárgott titkos dokumentumok azt mutatják, hogy Oroszország egy másik világhatalommal való esetleges nagyobb konfliktus kezdeti szakaszában taktikai nukleáris fegyverek bevetését gyakorolta, és szimulációkat készített, többek között a kínai invázióról, a tervek szerint Financial Times.

Vlagyimir Putyin Valerij Geraszimovval, az orosz vezérkar főnökével és Szergej Soiguval, az orosz védelmi miniszterrelFotó: Mikhail Klimentyev / TASS / Profimedia Images

A szakértők, akikkel az FT a dokumentumok megszerzése után konzultált azok hitelességének igazolására, azt mondják, hogy az a „küszöb”, amelynél Oroszország hajlandó nukleáris fegyvereket bevetni, alacsonyabb, mint azt Moszkva valaha is elismerte, és a dokumentumok tartalmaznak háborús szimulációk forgatókönyveit és haditengerészeti tisztek előadásait. hogy megvitassák a nukleáris fegyverek használatának elveit.

Oroszország hivatalos nukleáris doktrínája 4 forgatókönyvet ír elő, amelyben Vlagyimir Putyin felhatalmazást kapna az ország nukleáris arzenáljának használatára:

• megbízható adatok fogadása az Orosz Föderáció és/vagy szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták kilövéséről;

• nukleáris fegyverek és egyéb tömegpusztító fegyverek ellenfél általi alkalmazása az Orosz Föderáció és/vagy szövetségesei ellen;

• az ellenfél támadása az Orosz Föderáció kritikus kormánya vagy katonai létesítményei ellen, amelyek megzavarása aláásná a nukleáris reagáló erők tevékenységét;

• az Orosz Föderáció elleni agresszió hagyományos fegyverekkel, amikor az állam léte veszélyben van.

Az FT birtokába került titkosított dokumentumok azonban azt mutatják, hogy a valóságban az orosz katonai parancsnokok és stratégiai tervezők hajlandóak lennének taktikai nukleáris fegyvereket használni kevésbé súlyos forgatókönyvek esetén, mint például az ország nukleáris ballisztikus tengeralattjáró-flottájának 20%-ának elvesztése esetén.

A dokumentumokat Moszkva készítette 2008, Grúzia megszállásának éve és 2014 között, amikor illegálisan annektálta a Krímet.

Oroszország taktikai nukleáris csapást szimulált Kína ellen

„Ez az első alkalom, hogy ilyen dokumentumokat látunk nyilvánosan. Azt mutatják, hogy a nukleáris fegyverek használatának működési küszöbe meglehetősen alacsony, ha a kívánt eredményt nem lehet hagyományos eszközökkel elérni” – mondta az FT-nek Alexander Gabuev, a berlini Carnegie Oroszország és Eurázsia Központ igazgatója.

Gabuev és más, az FT által megkérdezett szakértők azt mondják, hogy bár egyes dokumentumokat több mint egy évtizede készítettek, továbbra is relevánsak Oroszország jelenlegi nukleáris doktrínája szempontjából.

A tervekből az is kiderül, hogy a moszkvai biztonsági elit mélyen gyanakszik Pekingre, pedig Putyin még 2001-ben, nem sokkal hatalomra kerülése után aláírta Kínával a megállapodást, amelyben a két ország megígéri egymásnak, hogy nem indítanak megelőző nukleáris csapást. egymás ellen.

A Moszkva által szimulált háborús forgatókönyvek egyike Kína támadása volt, amelyre az orosz hadsereg taktikai nukleáris csapással válaszolhat, hogy megakadályozza a megszálló erők „második hullámának” bejutását az országba.

„A legfelsőbb parancsnok adta ki a parancsot (…) nukleáris fegyverek bevetésére (…) arra az esetre, ha az ellenség egy második egységet telepítene, és délről fenyegetné a további támadást az Egyesült Államok irányába. a főcsapás” – jegyzi meg a dokumentum, amelyben az orosz katonai tervezők Oroszországot „északi föderációnak”, Kínát pedig „délnek” nevezték.

Az új dokumentumok megerősítik Moszkva „eszkalációja a deeszkalációért” doktrínáját

Szergej Radcsenko történész, akit Oroszország egyik legelismertebb szakemberének tartanak, megjegyzi egy elemzésében. az „X” oldalát miután ezek az információk megjelentek, nem meglepő, hogy Oroszországnak katonai tervei vannak nukleáris fegyverek bevetésére a potenciális ellenfelekkel szemben.

„Éppen ellenkezőleg, óriási meglepetés lenne, ha Oroszországnak nem lennének ilyen tervei: mi értelme lenne az ilyen fegyvereknek?” – állapítja meg, hozzátéve, hogy ilyen tervek mindig is léteztek.

Radcenko, aki a Henry A. Kissinger Nemzetközi Ügyek Központjában, a John Hopkins School of Advanced International Studiesben és a Cardiffi Egyetemen tanít, azt is megjegyzi, hogy nem lepi meg az a gondolat sem, hogy Oroszország a konfliktus korai szakaszában taktikai nukleáris fegyvereket alkalmazhat. és hogy az FT által megszerzett új dokumentumok „megerősítik azt, amit régóta tudunk az orosz nukleáris doktrínáról”, amely állítólag az „eszkaláció a deeszkaláció felé” koncepciója köré épül.

Egyszerűen fogalmazva, egy gyors nukleáris csapás taktikai fegyverekkel elriaszthatja az ellenfelet, és így a konfliktus gyorsabb befejezéséhez vezethet.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy 2014 óta sokat változott Oroszország és Kína kapcsolata, és ezeknek a dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatala valószínűleg nem lesz hatással a két ország kapcsolatára, bár Moszkva számára kínos lesz.

„Az oroszok 100%-ig megbízhatnak a kínaiakban? Nem, de nem dramatizálnám túl. A kínaiak számára végül is a tettek többet számítanak, mint a szavak” – jegyzi meg Radcsenko, hozzátéve, hogy Oroszország 2022 után gyakorlatilag leszerelte a kínai határát, hogy csapatait Ukrajnába helyezze át.

A Financial Times cikkében megjegyzi, hogy „nyugati forrásokból” szerezte meg a titkos dokumentumokat, amelyekből az derül ki, hogy Washington és valószínűleg más nyugati kancelláriák is tudnak Moszkva terveiről.