„A második miniszterelnökkel kapcsolatos kritikus kérdéseket sikerült megoldani, kiváló eredmény”

A miniszterelnökségről szóló törvényjavaslathoz a kormány által aláírt, annak egységes jellegét hangsúlyozó többségi módosító indítványok számos finomítás után „kitűnő eredménynek tűnnek”. „Egy tartalmilag hasonló mechanizmushoz jutunk el, mint a brit miniszterelnökségamelyben a miniszterelnöknek feloldó hatalma van”. Beszél róla Adnkronossal Giorgia Meloni jogi tanácsadója, Francesco Saverio Mariniaki a módosításokat tekintve a kormányra fókuszál egy attörvényjavaslat 4. cikkemás néven második miniszterelnök, és kijelenti: „A szabály sokkal koherensebb, mint a közvetlen választások biztosítása, és lineárisabb is. Garanciát jelent a visszafordulások ellenmert lemondása esetén a megválasztott miniszterelnök dönti el, hogy eléri-e a feloszlatást, vagy engedélyezi-e a törvényhozás folytatását”.

A 4. cikkben „most várható három eshetőség. Az első a parlament bizalmatlansági indítványának lehetőségére vonatkozik, amelyre vonatkozóan
érvényes a szabály szimul-simolyan kitétel, amely alapján a bizalmatlansági szavazás feloszlatáshoz vezet”; „a második helyett a miniszterelnök lemondása esetén fordul elő, ahol a törvény úgy rendelkezik, hogy a miniszterelnök, miután szándékairól kötelességszerűen tájékoztatta a Parlamentet, a köztársasági elnöktől szerezhető be a kamarák feloszlatásaVégül a harmadik eshetőség: „az, amelyben a elhalálozás, akadályoztatás vagy elkobzás miatti premier nem hozhat semmilyen döntést, ezért a köztársasági elnök fogja megállapítani, hogy a törvényhozás folytathatja-e a folytatást.” Hogyan? „Ha igen – válaszolja az alkotmányozó – mindig új miniszterelnököt nevez ki. a többség parlamenti képviselői közül választják ki. Ha azonban a többség nem azonosít alternatív miniszterelnököt, az államfőnek nem marad más dolga, mint feloszlatni a kamarákat, és szavazásra kerül sor. Ez utóbbi nyilvánvalóan kizárólag a köztársasági elnök értékelése lesz”.

Giorgia Meloni jogi tanácsadója szerint „hála ennek az új megfogalmazásnak sikerül felülkerekednünk azon az ellenvetésen is, hogy a második miniszterelnöknek több jogköre lett volna, mint az elsőnek. Valójában ezzel a módosítással a közvetlenül megválasztott elnöknek továbbra is több jogköre lesz, mint a lehetséges második elnöknek, lemondása esetén dönthet arról, hogy kéri-e a feloszlatást vagy folytatja a törvényhozást.

A miniszterelnökségi törvényjavaslat 4. cikkének módosítása mellett a 3. cikk módosítási javaslatai a mandátumok korlátja, amely egy harmadik biztosításával kettő lesz, ha az előző két törvényhozásban a miniszterelnök legalább hét és fél évig nem kormányzott. „A miniszterelnök mandátumának korlátja a 4. cikk módosításával és a válsághelyzetben megválasztott miniszterelnök jogkörének megerősítésével összhangban álló választás.”

A többség egy másik módosítása az alkotmánytörvény 3. cikkéhez, hogy „a Tanács elnökének javaslata alapján a köztársasági elnököt formálisan ruházza fel az egyes miniszterek visszavonása a kinevezésen felül (már a hatályos Alkotmány is előírja – a szerk.). Ily módon a miniszterelnök és a köztársasági elnök jogköre megerõsödik a miniszterek elbocsátásának kifejezett hozzárendelésével. Megosztást érdemlő újítás – jegyzi meg az alkotmányozó – azért is, mert ez a szempont immár évtizedek óta kiterjedt doktrína vita tárgya.”

És az államfő jogkörei?: „Nyilvánvaló, hogy a Minisztertanács elnökének korábbi kinevezésére és feloszlatására vonatkozó korábbi jogköréhez képest a közvetlen megválasztás bizonyos formájú jogkörök csökkentésével jár. Szerepe és garanciális jogköre azonban változatlan. a miniszterelnök megerősítése és a rendszer stabilizálása fiziológiás, hogy a krízishelyzetek csökkennek, és ebből következően kisebb lesz a köztársasági elnök beavatkozása” – tette hozzá. A reform alapszövegéhez képest változatlan i d

eu érinthetetlen pontok: a miniszterelnöki törvényjavaslatban előírt közvetlen miniszterelnök-választás és a többségi prémium alkotmányosítása: ezen a ponton „egyetlen változtatás történt: az 55%-os küszöb megszüntetése az Alkotmányban, hogy nagyobb mérlegelési jogkör maradjon a választójogi törvénynek” a kvantum meghatározásában. A többit illetően a módosítások „pusztán technikai vagy koordinációs” intézkedések. (író: Roberta Lanzara)