Amikor az orosz hatóságok megtiltották Borisz Nadezdin háborúellenes jelölt részvételét a havi elnökválasztáson, üzenetük egyértelmű volt: a Kreml nem tűr többé el egy versengő választási környezetet – még azt sem, amelyben Vlagyimir Putyin győzelme garantált.
Ha korábban a Kreml engedélyezte néhány válogatott ellenzéki jelölt részvételét a szavazáson, a március 15-17-i elnökválasztás előtti jelenlegi szigorítása arra utal, hogy még az irreális jelöltállításokat is potenciális kockázatnak tekintik a rezsim számára.
„Az én mozgalmam – a támogatás, amit kaptam – teljesen lerombolta a Kreml által várt játékkönyvet” – mondta Nadezdin a Financial Timesnak. „Kiderült, hogy sokan készek nyíltan támogatni egy olyan jelöltet, aki a békét hirdeti, és kritizálja Putyint és politikáját.”
Alekszej Navalnijnak, Putyin leghevesebb kritikusának halála egy sarkvidéki börtönkolóniában a múlt hónapban, miután az elmúlt három évet rács mögött töltötte, és túlélt egy mérgezési kísérletet, további dermesztő hatással volt az ellenzékre.
A néhai ellenzéki vezető támogatásának megnyilvánulása, beleértve a pénteki temetésén történt letartóztatásokat is, rávilágított arra, hogy Putyin már nem volt hajlandó eltűrni semmiféle nézeteltérést.
A déli Voronyezsben található Navalnij emlékműnél őrizetbe vett személyek között volt egy Nadezsdin kampányoló is. Letartóztatták a moszkvai és a novoszibirszki parlamenti ellenzék tagjait is az OVD-Info orosz emberi jogi szervezet szerint.
„Nem egyszerűen megölte, hanem színjátékot is csinált, hogy megölte, közvetlenül a választások előtt, hogy senki ne kételkedjen Putyin érintettségében” – írta Ilja Jasin, egy másik bebörtönzött ellenzéki személy
Putyin 24 évének hatalmában a Kreml a választásokat az úgynevezett „irányított demokrácia” rendszere szerint bonyolította le, lehetővé téve a demokratikus tantételek szimulákrumát, már csak azért is, hogy megerősítse a rendszert, és aláhúzza az elnök saját népszerűségét.
Ám a két évnyi teljes körű ukrajnai háború és a hazai nézeteltérések minden formája elleni brutális fellépés után a Putyin-rezsim úgy döntött, hogy teljesen megszabadul a homlokzattól.
„Putyin azt akarja, hogy a nap végén megjelenjen a főcím [election day] hogy az oroszok 85 százaléka egyértelműen a cár körül tömörül” – mondta Vlagyimir Milov, az orosz kormány egykori minisztere, aki ellenzéki aktivistából lett és Navalnij egykori munkatársa.
„Ha széles pillantást vetünk arra, ami történik, láthatjuk, hogy rendkívül idegesek. Teljesen megtisztítják a pályát mindenféle meglepetéstől” – mondta.
Decemberben az orosz hatóságok megtiltották Jekaterina Duncovának, a korábbi tévéújságírónak és háborúellenes jelöltnek, aki több százezer Telegram-követővel rendelkezik, hogy még a szükséges aláírásokat is összegyűjtse a szavazáson való megjelenéshez.
Két hónappal később a központi választási bizottság a sok érvénytelen aláírásra hivatkozva letiltotta Nadezdint, az egyetlen háborúellenes jelöltet. Ez arra késztette, hogy az öt megmaradt Putyin-kihívó közül kettő is kiesett.
„Az anyaország számára nehéz órában nem itt az ideje a nép erőinek feldarabolásának” – jelentette ki Szergej Baburin nacionalista parlamenti képviselő, amikor bejelentette kilépését. „Oroszország összes nemzeti hazafias szervezetének, Oroszország minden nemzeti orientációjú polgárának össze kell fognia Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin jelöltsége körül, aki ma a nemzeti vezető.”
Putyin három megmaradt ellenfele közül senki sem hívta ki személyesen az elnököt, de még az állása miatt sem. A kampány nyomán erőfeszítéseik bohózatnak bizonyultak.
Leonyid Szluckij, az orosz Liberális Demokrata Párt jelöltje decemberben újságíróknak azt mondta, nincs reménye a verseny megnyerésére. „Arról álmodom, hogy megnyerem a különleges katonai műveletet. De nem, nem álmodom Putyin legyőzéséről. Minek?”
Nyikolaj Haritonov, a kommunista párt jelöltje egy kampánymegállót töltött Putyin portréjával, amelyet saját közösségi oldalán közölt. Vladislav Davankov, a duma képviselője, aki a testület 2023-as törvényjavaslatát vezette, amely kriminalizálja a transznemű műtéteket, igyekezett ne személyesen kritizálni Putyint, és tiltakozott saját esélyei miatt a versenyben.
Nadezdin, aki ismeri mindhárom megmaradt ellenfelet, marginális figuráknak minősítette őket, akik „meg sem próbálják”.
Ami Nadezdin saját elnökjelölt-pályázatát illeti, más ellenzéki személyiségek azon töprengtek, hogy a Kreml miért engedte meg kezdetben az aláírásgyűjtést.
„Miért volt szükség Nadezsdinre? Putyin azt remélte, hogy ezzel legitimálja a szavazást – hogy megmutassa a világnak, hogy van valaki a választáson, aki ellenzi a háborút” – mondta Marat Guelman, a Kreml egykori tanácsadója, akiből a száműzetésben rezsimkritikus lett. „De elég gyorsan világossá vált, hogy a legitimáció nem fog megtörténni.”
A lesoványodott választási mezőny csak az egyik módja annak, hogy a hatalom visszaszorítsa az ellenvéleményt.
Ebben a hónapban Oroszország új törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy pénzt, vagyont és vagyont lefoglaljanak mindenkitől, akiről kiderült, hogy lejáratja az orosz hadsereget.
De az elnyomás a háborúpárti tábort is bírálta. Szergej Udalcovot, a baloldali háborús apologétát nemrégiben letartóztatták állítólagos terrorcselekmény miatt, a nacionalista volt lázadók parancsnokát, Igor Girkint pedig négy évre ítélték szélsőségességre való felbujtás miatt.
„Putyin megérti, hogy az orosz társadalommal való kapcsolataiban nincs szerelem, és lehetnek kellemetlen meglepetések” – mondta Milov, az egykori ellenzéki vezető. „A félelem üzenetét akarja elküldeni: ne is próbálja kidugni a fejét.”
Anastasia Stognei további riportja Rigában
