A Föld bolygó immár kilenc hónapja dönti meg a legmelegebb hónapok rekordjait – derül ki a Kopernikusz, az európai klímavédelmi szolgálat új jelentéséből.
A szerdán közzétett jelentés szerint 2024 februárja megdöntötte a globális hőmérsékleti rekordokat, és a 2023 decemberétől február végéig tartó legmelegebb telet zárta le az északi féltekén, 1,4 Fahrenheit-fokkal az átlag felett.
A Kopernikusz adatai szerint februárban a felszíni levegő átlagos hőmérséklete 56,37 Fahrenheit-fok volt, ami 1,46 fokkal haladja meg az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és 0,22 fokkal magasabb, mint az előző legmelegebb február 2016-ban.
A hónap egésze 3,19 Fahrenheit-fokkal volt melegebb, mint az 1850 és 1900 közötti időszak februári átlagának becslése, amely a Párizsi Megállapodásban meghatározott iparosodás előtti referencia-időszak.
A 2023 márciusa és 2024 februárja közötti időszak volt az eddigi legmelegebb 12 hónapos időszak, amikor a globális átlaghőmérséklet 2,81 Fahrenheit-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti iparosodás előtti átlagot.
A globális tengerfelszín hőmérséklete a világ óceánjainak többségében soha nem látott szinten marad, mivel a tengeri hőhullámok továbbra is fennállnak szerte a világon, még akkor is, ha az El Niño körülményei kezdenek gyengülni.
A tengerfelszín napi átlaghőmérséklete 2024 februárjának végén minden idők új csúcsát, 69,96 Fahrenheit-fokot érte el.
Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése a februári rekord harmadik legalacsonyabb értékére süllyedt, 28%-kal az átlag alatt. A sarkvidéki tengeri jég kiterjedése 2%-kal volt az átlag alatt a hónapban. Bár ez nem olyan alacsony, mint az elmúlt években, a 2024. februári mérték jóval alatta marad az 1980-as és 1990-es években megfigyelt értékeknek.
Februárban az átlagosnál szárazabb körülmények folytatódtak Dél-Amerika nagy részén, beleértve Chilét is. A nagyrészt az El Niño által táplált száraz körülmények hozzájárultak az ország egyes részein pusztító erdőtüzekhez.
A Nemzetközi Energia Ügynökség legutóbbi jelentése szerint az üvegházhatású gázok, a globális felmelegedés elsődleges felelősei, tovább emelkedtek az elmúlt években, bár egyes kategóriákban fokozatosan lassabb ütemben.
A jelentés megállapította, hogy 2023-ban 1,1%-kal nőtt az energiával összefüggő globális szén-dioxid-kibocsátás, ami új rekordmagasságot, 37,4 milliárd tonnát ért el, ami 410 millió tonnás növekedés az előző évhez képest. A szén kibocsátása 2023-ban a növekedés több mint 65%-át tette ki.
A jelentés szerint azonban a tiszta energia alternatíváinak kiterjesztése és bevezetése világszerte lassítja a globális, energiával összefüggő CO2-kibocsátást. A 2023-as növekedés lassabb, mint a 2022-ben megfigyelt 1,3%.
A vízenergia-termelésben az aszályok miatti hiány világszerte mintegy 170 millió tonnával növelte a kibocsátást. A globális vízenergia-termelés 2023-ban rekord csökkenést mutatott, elsősorban a hosszan tartó szélsőséges aszályok miatt, amelyek a fő vízenergia-régiókat érintették, és amelyet az erős El Niño hatása is súlyosbított.
Az elmúlt évtizedben a globális CO2-kibocsátás évente valamivel több mint 0,5%-kal nőtt, ami a leglassabb ütem a nagy gazdasági világválság óta.
A tiszta energia jelentős szerepet játszik ebben a lassulásban, és jelentős hatással van a globális, energiával összefüggő szén-dioxid-kibocsátás pályájára.
2019 óta a kibocsátás-növekedés háromszor nagyobb lett volna az öt kulcsfontosságú tisztaenergia-technológia, köztük az elektromos autók, a szélenergia, a napelemek, a nukleáris és a hőszivattyúk kiterjesztése nélkül.