A megbeszélés tárgya a nemrég elfogadott állami költségvetés volt.
Zuzana Čaputová elnök a Költségvetési Felelősségi Tanács tagjaival tárgyalt. A Költségvetési Tanács rámutat, hogy az államháztartás magas kockázati zónában van. A jövőben tehát fennáll annak a veszélye, hogy az államnak gondot okoz a közszolgáltatások – például a nyugdíjak – finanszírozásával vagy az alkalmazottak fizetésével.
Az Európai Unió országai közül idén Szlovákiában lesz a legmagasabb a költségvetési hiány. A Költségvetési Felelősségi Tanács tagjai tájékoztatták az államfőt az államháztartás kilátásairól.
„A találkozó tartalma az államháztartásról szóló vita volt. a közelmúltban elfogadott állami költségvetésről alkotott véleményünkről és a kiadási keretek költségvetési eszközként való megvalósításáról” – tájékoztatott a Költségvetési Felelősségi Tanács (RPRZ) elnöke, Ján Tóth.
„Valójában ez a kiadási korlátok és az összes fiskális szabály fő célja, hogy biztosítsák a fenntartható államháztartáshoz való visszatérést” – magyarázta Martin Šuster, az RPRZ tagja.
A kiadási korlátok olyan eszközök, amelyek megakadályozzák a kormány túlzott pénzköltését. A Pénzügyminisztérium azonban nem építette be ezeket az idei költségvetésbe. Az üdülő a határidőig nem válaszolt kérdéseinkre.
Vladimir Amrich szerkesztő az RPRZ államháztartásról alkotott véleményével foglalkozott:
Elkötelezettség az Európai Unió mellett
Szlovákia a kiadási plafon bevezetése mellett is elkötelezte magát az Európai Bizottság mellett. Ha fél éven belül nem hagyják jóvá, fennáll annak a veszélye, hogy Szlovákia nem kap újabb kifizetést a helyreállítási tervből 924 millió euró értékben.
„Ez a törvény még a Legfelsőbb Számvevőszék nyilatkozatával összhangban is kétértelmű. Van némi jogi elemzésünk a Pénzügyminisztériumtól, van jogi elemzésünk a Költségvetési Felelősségi Tanácstól, és minden bizonnyal a törvény pontosítására is szükség lesz” – nyilatkozta Alena Sábelová, a miniszterelnök-helyettes fellendülési tervért felelős államtitkára.
„Nincs egyértelmű kapcsolat az RPRZ, a Pénzügyminisztérium és a Parlament között. A legtöbb országban a kiadási korlátokat a Pénzügyminisztérium határozza meg. Ez az ellenőrzés, a társadalom fenntartható fejlődésének kulcsszámának meghatározásának helyessége pontosan a hasonló intézmények, például a mi RPRZ-ünk felelőssége” – mondta Andrássy Ľubomír, a Legfőbb Számvevőszék elnöke.
Egyetért-e Ön azzal, hogy a jövőben történhet valami változás, hogy ne ismétlődhessen meg az a helyzet, amikor a Pénzügyminisztérium és a Tanács nem talál közös nyelvet?
Ján Tóth elismeri, hogy az RPRZ és a Pénzügyminisztérium között összeférhetetlenség állhat fenn. „Mert a kiadási keretek állítólag kötelezőek a kormányra nézve, és így független harmadik fél is kiszámíthatja” – tette hozzá.
Az Országos Tanácsnak mostani ülésén kell szavaznia a kiadási keretekről.
