Az Emei-hegy lábánál a nyugat-kínai Szecsuán tartományban egy elegáns új épület öltött formát. A tetőcserepek helyi eredetűek, a benne lévő hordók egy része őshonos tölgyfából készült, egyik belső falára pedig a kínai nevét egyetlen tintába mártott árpaszáljal írták.
Távol Skóciától, a skótok hazájától, a The Chuan egyike annak a mintegy 30 whisky-lepárlónak, amely Kínában elkészült vagy építés alatt áll. A Pernod Ricard italcsoport 130 millió dolláros projektje a nyugati vállalatok azon szándékának a jele, hogy támogassák a piac növekedését azáltal, hogy befektetnek egy olyan szeszes ital helyi előállításába, amely még nem terjedt el a kínai fogyasztók körében.
A Diageo, egy másik vezető globális italgyártó cég szeszfőzdét épít a közeli Yunnan tartományban, míg a Nine Rivers, a közösségi finanszírozású lepárló a délkeleti Fujian tartományban whiskyt, gint és vodkát kíván gyártani.
„A szellemvilág minden szereplője tudja, hogy Kína a világ egyik kulcsfontosságú országa a szellemkultúra terén” – mondta Jerome Cottin-Bizonne, a Pernod Ricard kínai vezetője.
„A fogyasztók sokszínűséget akarnak” – tette hozzá, rámutatva a „kínai büszkeség egy elemére”, amelyet a szecsuáni projekt „cseresznyeként” jellemez.
Az IWSR adatszolgáltató szerint a kínai whisky piac átlagosan 20 százalékkal nőtt a 2022-ig tartó öt évben, amikor 1,8 milliárd dollárt ért. A termék azonban többnyire importált, és továbbra is kis része marad a világ legnagyobb szeszesital-piacának, amelyet a dominál.
Míg a whiskyt évtizedek óta gyártják Kínában, ahol két évig kell érlelni, mielőtt legálisan forgalomba kerülhet, a prémium szegmens nagyrészt importtermékekből áll, különösen az egy lepárlóüzemből nyert single malt whiskykből. Az IWSR adatai szerint a Scotch továbbra is a teljes piac négyötödét teszi ki.
, amely 2021-ben Szecsuánban kezdte meg a lepárlást, még nem árul teljesen kínai terméket. A 888 rubeltől (125 dollártól) felfelé árazott palackok a Chivas Brothers skóciai ágától származó import whisky és a keleti Jiangsu tartományban termesztett kínai árpából készült és az új helyszínen tölgyfahordókban érlelt kínai árpából származó korai tételek keveréke. .
A csoport azt tervezi, hogy végül egy teljes egészében Kínában gyártott single malt piacra kerül, de azt közölte, hogy még nincs dátuma.
„Több olyan márkára van szükségünk, amelyek maláta whiskyt és single malt whiskyt kínálnak” – mondta Cottin-Bizonne a potenciális versenyről. „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy úttörők lehetünk. . . de szükségünk van arra is, hogy más játékosok is jöjjenek velünk.”
Csengdu városához közel, a hatalmas ipari parkot betöltő Laizhou lepárló a nagyobb mennyiségben és alacsonyabb áron gyártott kínai whisky példája. Minden nap annyi whiskyt készít, hogy megtöltsön 700 hordót, amelyeket nyílt lángon égettek el az egyik dolgozószobája egyik sarkában. A Shanghai Bairun Investment Holding Group tulajdonában lévő szálloda gyakran látogatja a whisky-hobbit és a potenciális vásárlókat.
Jay Robertson, a fujiani Nine Rivers Distillery brit alapítója, amely várhatóan júliusban kezdi meg a szeszes italok gyártását, elmondta, hogy projektjének ötlete a „whisky-rajongókkal” folytatott beszélgetésekből származik Kínában, miközben alkoholos italokkal foglalkozott. ipar.
Említette a whisky iránti „energiát és szenvedélyt” az országban, többek között az új szeszfőzde közelében lévő gazdáktól, ami szerinte „üres vászon” a termék számára. „Az Egyesült Királyságban ezt a polarizációt tapasztalná – az emberek fele azt mondja, hogy ha nem Skóciából származik, akkor nem whisky, a másik fele pedig azt, hogy ha nem ír, akkor nem whisky.”
Vannak kockázatok is – tette hozzá. „Importálnunk kell az árpát, importálnunk kell a fát. . . megvan ez a sok költség, ez egy nagyon-nagyon új környezet számunkra. Az éghajlat nem egyezik Skóciával, ugyanakkor a melegebb országokéval sem.”
A whisky-készítés folyamatával kapcsolatos bizonytalanság mellett egy új országban, ahol a szezonális hőmérséklet nagyobb ingadozása sokkal gyorsabb érlelést eredményezhet, a külföldi vállalkozások bizonytalan fogyasztói kereslettel néznek szembe. A kínai italpiacra 2023-ban nyomás nehezedett, Pernod Ricard pedig „lassulást” észlelt a Covid-19 korlátozások feloldása után.
Azok a nemzetközi vállalkozások, amelyek továbbra is Kínában fektetnek be, az Egyesült Államokban és Európában is intenzív politikai ellenőrzésnek vannak kitéve a geopolitikai viszonyok megromlása után.
„Az elkövetkező években feszültségek Kínával. . . nagy valószínűséggel emelkedni fog, nem pedig csökkenni” – mondta Spiros Malandrakis, az Euromonitor italelemzője.
Megvolt azonban a „generációs váltás” lehetősége baijiu és a fiatalabb fogyasztók nemzetközi szeszes italai iránt Kínában – tette hozzá –, valamint a „világi” whiskyk iránti szélesebb körű érdeklődést Skócia, Írország és az Egyesült Államok fellegváraitól távol.
A befektetők szerint lehetőség nyílik arra, hogy kihasználják a hazai siker iránti növekvő vágyat. „Amikor a kínaiak a saját termékeik mögé állnak, az azért van, mert a termékük kiváló volt” – mondta a Nine Rivers Robertson, az elektromos járművek piacára mutatva. „Hiszem, hogy ha ezt megteheti bármely kínai iparágban, akkor páratlan támogatást fog kapni.”
A Szecsuán-hegységben a helyi összetevők hatása egyelőre a korai szakaszában van. Yang Tao, a The Chuan pekingi születésű, brit végzettségű lepárlója elmondta, hogy a hagyományos európai és amerikai hordók mellett a whiskyt először kínai tölgyből készült hordókban érlelték, ami más ízt kölcsönöz.
Az út túloldalán már folyamatban van egy épületegyüttes fejlesztése, amelyben a hordókat a jövőben tárolják.
„Kínában minden elem megvan ahhoz, hogy kivételes whiskyt készítsen” – mondta Pernod Ricard, Cottin-Bizonne. „Ez nem egy-két éves projekt, hanem több generáció projektje.”
