A kárpát-dunántúli étrend titkai: mennyire egészséges? Orvos: „Teljes szívemből ajánlom”
A kárpát-dunántúli diéta egy olyan fogalom, amely a Kárpát-Dunántúlon élő emberek hagyományos étkezési szokásaira utal, amely olyan országokat foglal magában, mint Románia, Bulgária, Szerbia és Magyarország.
Hagyományos termékek PHOTO Shutterstock
Az egészséges és ízletes ételek olyan kombinációját hozza előtérbe, amely a helyi forrásokat és a kulináris hagyományokat ötvözi. A szakértők szerint ez jótékony hatással lehet az elhízásra és a cukorbetegségre.
A Kárpát-Duna-diéta a Kárpát-Duna régió helyi erőforrásain és kulináris hagyományain alapuló étrendi megközelítés. Olyan élelmiszereket tartalmaz, mint a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, tejtermékek, sertéshús, baromfi és hal. Különös hangsúlyt fektet a feldolgozatlan és természetes élelmiszerekre, amelyek kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosítanak.
Bár az egyik legegészségesebbnek tartják, a román orvosok szerint a hagyományos ételek is jó alternatívát jelenthetnek.
Helyi termékek az egészséges életmódért
A kárpát-dunántúli étrend közös elemei a következők:
Mezőgazdasági termékek: Zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék (például kukorica és búza) képezik ennek az étrendnek az alapját. Gyakran fogyasztanak babot és más hüvelyeseket is.
Hús: A sertéshús nagyon népszerű ebben a régióban, de más húsfajtákat, például baromfit vagy halat is rendszeresen fogyasztanak.
Tejtermékek: A sajt és a joghurt a kárpát-dunántúliak étrendjének gyakori elemei.
Pékáruk: A kenyér és a péksütemények nem hiányozhatnak.
Konzervek: A savanyúságokat, lekvárokat és más tartósított élelmiszereket gyakran használják arra, hogy egész évben megőrizzék a nyár ízét.
Fűszerek és gyógynövények: Az ételek ízesítésére olajat, fokhagymát, hagymát és különböző fűszernövényeket használnak.
Kárpát-dunántúli étrend, az orvosok által ajánlott étrend
Dr. Maria Moța professzor, a diabétesz, táplálkozás és anyagcsere-betegségek alapellátó orvosa, a Craiovai Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora, az Európai Diabétesz Tanulmányozó Társaság (EASD) tagja szerint az étrend leginkább az elhízás és a cukorbetegség esetén előnyös.
Ehhez képest a mediterrán diéta Olaszország, Görögország, Franciaország, Franciaország, Spanyolország és néhány közel-keleti és észak-afrikai ország hagyományos konyháján alapuló étrendet jelent, és a románok kevéssé férnek hozzá ezekhez az alapanyagokhoz.
„A Kárpát-dunántúli étrendet teljes szívvel ajánlom. Nicolae Hâncu professzortól származik, aki ismert táplálkozási szakember, a nemzetközi orvosi világ egyik nagy egyénisége, nem csak Romániában. Ez az étrend a mi hagyományos étrendünk eszméjén alapul, mert bizonyos körülmények között, bizonyos hagyományokkal nagyon nehéz a mediterrán étrendet átvenni. Hâncu professzor ötlete az volt, hogy elemezzük azt, amink van: minden gabonafélénk, minden zöldségünk megvan, a lényeg az, hogy ezeket ajánljuk a lakosságnak, és javasoljuk a mennyiségeket. A mediterrán étrend azt jelenti, hogy hozzáférünk a halakhoz, a tenger gyümölcseihez, amelyek itt valamivel korlátozottabbak, mint a mediterrán országokban, mert ott nem tartósítják őket, és frissen fogyaszthatják”, Dr. Maria Moța az Agerpresnek nyilatkozva.
Hangsúlyozza azonban, hogy bár a marhahús nem ellenjavallt, mérsékelt mennyiségben kell fogyasztani.
„A sertés- és marhahúst jó, ha korlátozzuk, van gabonafélénk, lehet sötét kenyeret készíteni, különösen sötét kenyeret enni, és persze figyelembe véve minden kórképet. A mediterrán étrendet is ajánlhatjuk, és ajánlott is, de sokan nem engedhetik meg maguknak az olívaolajat vagy a tenger gyümölcseit. Jó, ha legalább a salátákban van egy bizonyos mennyiségű olívaolaj, hogy megengedhessük magunknak az olívaolajat, a halat, a tenger gyümölcseit, de itt garanciát kell vállalni arra, hogy viszonylag friss, mert ha nincs a földrajzi területünkön egy-egy étel, akkor fennáll a veszélye, hogy nem túl friss, és számos fagyasztási eljárást kell alkalmazni. Nekünk saját almánk, saját körténk van, saját területünkről származó gyümölcsök, mert látták, hogy mi történik, amikor főleg citrusféléket, banánt importálunk, de nem csak azt. Abszolút minden importált egzotikus gyümölcsöt általában nyersen szednek, erősen megfőzve.”mondta Dr. Maria Moța.
