Legyen naprakész az ingyenes frissítésekkel
Egyszerűen iratkozzon fel a Klímaváltozás myFT Digest – közvetlenül a postaládájába szállítjuk.
Dél-Amerika országaiban aszályos állapotok és az erdőtüzek régiók közötti terjedése tapasztalható, miközben a kontinens a magas hőmérséklet és az alacsony csapadék kétszeresével küzd.
A NASA adatai azt mutatják, hogy Dél-Amerika kétharmadában a szokásosnál sokkal szárazabbak a talajviszonyok, és az El Niño időjárási jelenség is megviseli a hatását.
Clair Barnes, a londoni Imperial College Klímaváltozási és Környezetvédelmi Grantham Intézetének munkatársa azt mondta, hogy a kontinensen „átlag alatti szezonális csapadékmennyiség és átlag feletti hőmérséklet” volt.
„Amit ebből a kettőből kap, az a fokozott szárazság” – mondta. „Növekszik az erdőtüzek aktivitása, mert a növényzet kiszárad, és ez hajlamosabbá teszi a tüzek elterjedését, miután meggyújtották őket.”
2023-ban a dél-amerikai országokban is rendkívül meleg volt a déli féltekén a tél és a tavasz, a szokásosnál akár 20 fokkal melegebb nappalok is. Ezt az elmúlt hónapokban ismétlődő magas hőmérsékletek követték.
„Száraz volt a szezonban” – mondta Barnes, megjegyezve, hogy „nem volt elég csapadék ahhoz, hogy a normálra pótoljuk. [water] szinteket, mivel a hőmérséklet olyan magas, hogy mindig veszít a nedvességből.”
Január végén Dél-Amerika kétharmadában volt a legalacsonyabb 30 százalékos talajnedvesség a hosszú távú átlaghoz képest. A NASA adatai szerint 2023 januárjában a kontinens 38 százaléka volt ezen a szinten.
Ugyanakkor a Kopernikusz Globális Tűzasszimilációs Rendszeréből származó adatok szerint a Dél-Amerika tetején dúló erdőtüzek szén-dioxid-kibocsátása jelentősen megnőtt idén januárban az előző évekhez képest, különösen Venezuelában és Bolíviában.
Kolumbiában a kormány 10 nappal ezelőtt nemzeti katasztrófát hirdetett, és forrásokat szabadított fel az országszerte tomboló erdőtüzek megfékezésére. Péntekig több mint 38 000 hektár erdőt emésztett fel mintegy 550 különböző tűz az elmúlt három hónapban.
Bogotá fővárosában a levegő minősége annyira megromlott a város keleti dombjain kitört tüzek miatt, hogy a lakosoknak azt tanácsolták, maradjanak otthon, és viseljenek maszkot a szabadban, amikor a katonai helikopterek vödör vizet öntöttek a lángok fölé. Szerdán és csütörtökön a várva várt felhőszakadások végre segítettek megszelídíteni a tüzeket.
A kolumbiai meteorológiai ügynökség szerint a rekordok között megdőlt Jerusalén városa volt, amely január 23-án elérte a 40,4 °C-ot. Honda városában a helyi hatóságok szerint 44 °C-ra emelkedett a hőmérséklet. A havas Nevado del Ruiz vulkán közelében fekvő Villahermosa város magasabb tengerszint feletti magasságában a higanyszál elérte a 25 fokot.
Argentínában a patagóniai tűzvész több ezer hektáron érinti a Los Alerces Nemzeti Parkot, és a tűzoltók küzdenek azért, hogy távol tartsák két közeli várostól.
A régióban a hőmérséklet – általában hideg és szeles – januárban elérte a 40 fokot. Chubut tartomány kormányzója a bennszülött mapuche csoportok gyújtogatását tette felelőssé – a Mapuche vezetői szerint „veszélyes ostobaság”.
A tüzek akkor keletkeztek, amikor az argentin törvényhozók megvitatták a reformtörvényt, amely magában foglalja a gleccserek védelmének gyengítését.
A Grantham Institute Barnes munkatársa szerint az El Niño súlyosbította az aszályos körülményeket, a szokásosnál kevesebb csapadék hullott, de az éghajlatváltozás okozta emelkedő hőmérséklet volt a nagyobb tényező.
A World Weather Attribution tudományos elemző csoport, amelyben Barnes is részt vett, egy történelmi aszályra bukkant, amely a tavalyi év nagy részében az Amazonas esőerdőjének nagy területeit kiszáradta az éghajlatváltozás miatt.
A Csendes-óceánt felmelegítő El Niño jelenségnek – amely történelmileg a szárazság egyik oka – „sokkal kisebb befolyása volt” – áll a tudósok nemrégiben megjelent jelentésében.
Barnes szerint a kulcskérdés az volt, hogy a melegebb hőmérséklet hogyan befolyásolja a víz légkörbe történő párolgását, vagy a növényekből és a talajból történő kipárolgást, azaz az evapotranszspirációt.
A globális felmelegedés miatt emelkedő hőmérséklettel Barnes szerint a csapadék történelmi szintje már nem elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a párolgás következtében elvesző nedvességszintet, így az országokat annak a veszélye fenyegeti, hogy küzdenek a normális vízháztartásért.
Ciara Nugent további jelentései Buenos Airesben
Klíma fővárosa
Ahol a klímaváltozás találkozik az üzlettel, a piacokkal és a politikával. .
Kíváncsi az FT környezeti fenntarthatósági kötelezettségvállalásaira?
