Lev Tolsztoj azt mondta, hogy „a gyermeki magány olyan, mint egy kard, amely megsebzi a gyermek szívét”. Sajnos nem is lehetne jobban igaza, a gyermekkori magány ugródeszka a betegségekhez.
A magány, mint minden emberi tapasztalat, a gyermekek megküzdési erőforrásait is megragadja és elnyomja, így sebezhetőbbé teszi őket olyan jelentős klinikai entitásokkal szemben, mint a depresszió.
„A gyermeki magány olyan gonoszság, amelynek nincs neve, és amely apránként megöli a lelket.”
Gabriel Garcia Marquez
A gyerekeket társaik veszik körül az iskolában, a parkban vagy más gyerekek születésnapi partiján. De gazdag társadalmi kapcsolataik ellenére rendkívül magányosnak érezhetik magukat. Köztudott, hogy az észlelt magány együtt élhet a gazdag társadalmi környezettel rendelkező emberekben.
Az életszakasz, amely elválasztja a gyermekkort a serdülőkortól, tele van változásokkal, amelyek egy része meglehetősen mélyreható. Például az a tény, hogy a gyerekeknek és serdülőknek általános iskolát középiskolára kell váltaniuk, megváltoztathatja vagy befolyásolhatja teljes interaktív kontextusukat. Az ilyen típusú változások olyan tényezőkké válhatnak, amelyek növelik a magány elragadtatásának kockázatát.
„A gyermekkori magány a legnagyobb szomorúság, ami a világon létezhet, mert ez egy ártatlan lény szomorúsága.”
Ernest Hemingway
Miért érzi magát néhány gyerek rendkívül magányosnak?
A témával kapcsolatos kutatások azt találták, hogy 15 éves korukig tízből három-négy gyermek érzi magát magányosnak.
A lányok gyakrabban és intenzívebben élik meg ezt az érzelmet, mint a fiúk. Ennek a kellemetlen érzelmi állapotnak az észlelése fokozódik a következő esetekben:
• Ha a gyermek fogyatékos.
• Ha a gyermek anyja depressziós.
• Ha a gyermeket zaklatják, vagy vitái vannak más gyerekekkel.
• Ha a fizikai kapcsolatok helyett a virtuális kapcsolatokat részesíti előnyben.
• Ha szexuális irányultsága eltér a megszokottól.
• Ha a szülők depresszióban, szorongásban és/vagy kábítószer-visszaélésben szenvednek.
A gyermekkori magány amellett, hogy jelentős hatással van a lelki jólétre, a testi betegségek erős kockázati tényezője. Ezért ahhoz, hogy segíthessünk a magánytól szenvedő gyermekeken, tudnunk kell, hogyan azonosítsuk azt.
„Egyetlen gyerek sem érezheti magát egyedül ezen a világon, mert a magány olyan méreg, amely megemészti a szívét.”
J. K. Rowling
A gyermekkori magány hatásai
A gyermekkori magányról végzett kutatások a szociális szorongás és a depresszió sajátos kombinációját sugallják.
Azt is tudjuk, hogy azok az emberek, akik gyakrabban élik meg ezt az érzést, nagyobb valószínűséggel halnak meg korán, függetlenül attól, hogy mennyi pénzt keresnek, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, nem vagy etnikai hovatartozásuk. Ez annak köszönhető, hogy a magány a következő paraméterekre gyakorol hatást:
• Hipertónia.
• C-reaktív fehérje által közvetített gyulladás.
• Megnövekedett testtömeg-index és derékbőség.
Ahogy a magányos gyerekek felnőnek, magányuk krónikussá válhat, és pszichiátriai tüneteket tapasztalhatnak. Ezekben az esetekben a szorongás vagy a kábítószer-használat tünetei a depresszióval együtt a klinikai entitások leggyakrabban észlelt csoportjai.
Másrészt a gyermekkori magány azt jelenti, hogy a leírt pszichiátriai tünetek az egyén érzelmi és pszichológiai univerzumára egész életében hatással lehetnek. A magányhoz öngyilkossági gondolatok is társulnak.
Hogyan lehet segíteni a magányos gyerekeken
Létfontosságú olyan beavatkozások létrehozása, kidolgozása és végrehajtása, amelyek a gyermek iskolai működésére építenek. A cél az, hogy enyhítsük az érzelem negatív hatásait, ha nem csak alkalmi, hanem krónikus is. Például az iskolai környezethez való szorosabb kapcsolódás előmozdítása védő tényező lenne a potenciális magány ellen.
Ezeknél a beavatkozásoknál figyelembe kell venni a család szerepét is. Valójában azok a családok, akik támogatják gyermekeiket az átélt magány miatt, elősegítik pszichológiai jólétüket. Ebben az értelemben kulcsfontosságú a megfelelő kommunikáció és a gyerekekkel való jó együttérzés képessége.
„A gyermeki magány a legsötétebb éjszaka, amelyet egy gyermek lélek átélhet, de a szerelem a csillag, amely irányítani tudja.”
Victor Hugo
A cikkben található információk tudományos forrásokból származnak, amelyek bizonyítékokon alapuló adatokat mutatnak be. A cikket egészségügyi szakemberek ellenőrizték és/vagy írták, hogy biztosítsák a jelenlegi tudományos kutatások alapján a legmagasabb orvosi pontosságot, és megfeleljen a tényellenőrzési szabványoknak.
