A Google 25 éves lett. Eleinte BackRubnak hívták, mára több mint 1600 milliárd dolláros kolosszussá vált
Az eredetileg BackRub néven induló induló vállalkozásból a világ egyik legértékesebb és legbefolyásosabb vállalata lett: a Google. Időközben a céget átkeresztelték Alphabet-re, és számos céget foglal magában, amelyek teljesen eltérő elképzelésekkel és termékekkel rendelkeznek.
A „google” kifejezés időközben annyira híressé vált, hogy az internetes keresés szinonimájává vált.
Termékeit, például a Gmailt, a Chrome-ot, a YouTube-ot vagy az Androidot emberek milliárdjai használják a bolygón.
A főbb szakaszok
A Google alapítói, Larry Page és Sergei Brin 1995 és 1996 között találkoztak a Stanfordban.
1998-ban a most Google névre keresztelt start-up 100 000 dollárt kap Andy Bechtolsheimtől. 1999-ben a Sequoia Capital és a Kleiner Perkins 25 millió dollárt fektet be a finanszírozási körbe.
2000-ben a Google elindította az AdWords-t, azt a hirdetési platformot, amely a cég fő pénzforrásává válik.
2001-ben Eric Schmidtet bevezetik, akit a vállalaton belül ügyvezető igazgatónak neveznek ki.
2004-ben a Google nyilvánossá vált. 2005-ben és 2006-ban két jelentős felvásárlás történt, nevezetesen az Android és a YouTube.
2008-ban a cég kiadta első okostelefonját, a Nexus One-t, amelyet a tajvani HTC-vel közösen fejlesztettek.
2010-ben a Google elkezdte az önvezető autók tesztelését. 2011-ben az óriáscég elindítja a Google+ közösségi hálózatot, amely azóta bezárt.
Vásárolta és eladta a Motorolát
A következő évek további felvásárlásokat hoznak: Motorola (2011) – eközben a Lenovo és a Waze (2013) kínaiaknak adták el.
2012-ben a cég piacra dobta a Google Glass kiterjesztett valóság szemüvegét, 2014-ben pedig megvásárolta a DeepMindot, hogy beszálljon a mesterséges intelligencia fölényéért, a Nest pedig az okosotthoni kütyük világába.
2016-ban a cég új hardvertermékeket dob piacra, nevezetesen a Pixel telefonokat és a Google Home okoshangszórókat.
Később további felvásárlásokra is sor kerül: 2018-ban átveszi a HTC-től az okostelefonok részlegét, 2019-ben pedig megvásárolja az okosórákat gyártó Fitbitet.
Idén az óriáscég bejelentette a Google Bardot, az AI-eszközét, amely felveszi a versenyt az OpenAI ChatGPT-jével.
Monopólium problémák
A Google is problémákkal szembesült, az Európai Bizottság többször is megbírságolta a céget erőfölénnyel való visszaélés miatt.
Az első 2,42 milliárd eurós bírságot 2017-ben kapták, ezt követte egy újabb 4,34 milliárd eurós 2018-ban, majd egy 1,49 milliárd eurós bírságot 2019-ben. Összesen 8,25 milliárd eurót.
Pénzügyi teljesítmény
A Google először 2018-ban számolt be 100 milliárd dollárt meghaladó éves árbevételről, 2020-ban pedig több mint ezermilliárd dolláros tőzsdei értéket ért el.
Jelenleg a cég piaci kapitalizációja 1,626 milliárd dollár, ami az egyik legnagyobb a világon.
Az idei második negyedévben 74,6 milliárd dollár összbevételt és 18,36 milliárd dolláros nettó nyereséget ért el.
Társalapítói a bolygó leggazdagabb emberei közé tartoznak: Larry Page a hatodik milliárdos a bolygón, az amerikai magazin szerint 108,9 milliárd dolláros vagyonával, Sergey Brin pedig a kilencedik helyen áll 104,6 milliárddal.
A volt rendező, Erich Schmidt 19,2 milliárdos vagyonnal rendelkezik.
Andreas von Bechtolsheim, a Sun Microsystems és az Arista Networks társalapítója mára 10,5 milliárdos vagyonnal rendelkezik, elsősorban annak köszönhetően, hogy 100 000 dollárt fektetett be az amerikai cégbe, .
