A globális szerzők arra kérik a Parlamentet, hogy ne fogadjon el káros szerzői jogi törvényt

• A szerzői társaságok globális hálózata arra kéri az Országgyűlést, hogy ne fogadja el a szerzői jogi módosító törvényjavaslatot.
• A törvénytervezetet, amelyet az elnök eredetileg csaknem négy éve elutasított, a héten újratárgyalja az Országgyűlés.
• De továbbra is aggodalomra ad okot, hogy ha törvény lesz, az ártana Dél-Afrika kreatív közösségének.
• További pénzügyi hírekért keresse fel a .

Egy több mint ötmillió alkotóból álló globális hálózat arra kérte a dél-afrikai parlamenti képviselőket, hogy ne fogadják el a vitatott szerzői jogi módosító törvénytervezetet.

Gadi Oron, a Szerzők és Zeneszerzők Társaságainak Nemzetközi Szövetségének (CISAC) főigazgatója felszólalt a törvényjavaslat ellen, figyelmeztetve, hogy az ártana Dél-Afrika kreatív közösségének.

A törvényjavaslatot és az arról szóló, a Kereskedelmi, Ipari és Versenyügyi Portfolióbizottság által összeállított jelentést a tervek szerint csütörtökön tárgyalja az Országgyűlés.

A Tartományok Országos Tanácsa

Ám a CISAC, amely a világ vezető szerzői társaságainak hálózata, arra kéri az Országgyűlést, hogy ne fogadja el a szerzői jogi módosító törvényjavaslatot.

„Ha elfogadják a törvényjavaslatot, az árt a dél-afrikai kreatív közösségnek, leértékeli az alkotók műveit, és nem lép lépést a legjobb nemzetközi gyakorlattal” – mondta Oron.

A törvényjavaslatot a helyi művészszövetségek is ellenezték, köztük azok a művészszövetségek, amelyek az eredetileg 2017-ben benyújtott törvényjavaslat újraszövegezéséért kampányoltak.

A CISAC azt állítja, hogy a törvénytervezet gyengíteni fogja a szerzői jogokat, amelyek „az alkotók gazdasági megélhetésének alapja”. Ez nemcsak a kreatív iparágakban dolgozók megélhetését érintené negatívan, hanem az alkotók következő generációjának megélhetését is – mondta Oron.

A törvényjavaslat egyes részei tartalmazzák a fogyatékkal élők hozzáférésének biztosítását a szerzői joggal védett művekhez – például egy könyvet olyan formátumba alakítanak át, mint például a Braille-írás, amely elérhető lenne a vakok számára is.

A törvényjavaslat a „méltányos használat elvére” is támaszkodik, amely lehetővé teszi a szerzői joggal védett művek szabad felhasználását bizonyos körülmények között, például kutatás vagy oktatás esetén. hogy a Google-hoz hasonló cégek támogatják a méltányos használat elvét.

A törvényjavaslat bevezeti a digitális jogok védelmét, és előírja a „méltányos díjazást” vagy a szerzői jogvédelem alatt álló művek – például irodalmi, zenei, művészeti és audiovizuális – jogdíjak megosztását, valamint lehetővé teszi a jogdíjak továbbértékesítését is. Korlátozásokról és kivételekről is beszél a szerzői joggal védett művek reprodukálásakor.

A törvényjavaslat azonban több szempontból is alulmarad, Oron rámutat, hogy létezik egy „nyitott végű lista” a szerzői jog alóli kivételekről.

„Az alkotói jogok helyett a kivételekre való túlzott összpontosítás nem az, ami egy új szerzői jogi törvénynek kellene, hogy legyen. Leértékeli a műveket, sok olyan új felhasználási módot nyit meg, amelyekért az alkotóknak már nem lesz joguk jogdíjakat keresni” – mondta Oron.

A „méltányos használat” elvét úgy jellemezte, mint az alkotók és a felhasználók „veszít-veszít” helyzetét, amely bizonytalansághoz vezet a piacon, és csak „drága és pazarló” peres eljáráshoz vezet.

„Az információ és az oktatás demokratizálása fontos célkitűzések, de ezek nem menhetnek a dél-afrikai költők, zeneszerzők, kultúra és kreativitás rovására” – mondta Oron.

Oron hozzátette:

Noha a törvényjavaslat célja az alkotók védelme, ezt nem teszi meg – érvelt a CISAC.

„Kérjük, hogy az Országgyűlés gondolja át újra, és ne fogadja el a mostani törvénytervezetet” – hangsúlyozta Oron.

A Webber Wentzel ügyvédi iroda ügyvédei szerint bár a törvényjavaslat több jogot kíván biztosítani az alkotóknak, akaratlanul is korlátozza jogaikat.

A törvényjavaslat megtiltja, hogy az alkotók „kereskedelmileg kedvező” feltételekkel kössenek szerződést vállalkozásokkal” – írta Carla Collett és Joshua Leroni, Webber Wentzel.

„A törvényjavaslatok nem vették figyelembe, hogy a vállalatok egyszerűen olyan országokba helyezik át üzletüket és befektetéseiket, amelyek a legjobb versenyelőnyt biztosítják a szerzői jogok védelmében” – mondták. „… Dél-Afrika valamennyi iparágának alkotói küzdeni fognak, hogy olyan partnereket találjanak, akik hajlandóak munkájukat kereskedelmi forgalomba hozni.”

Ez végső soron ártana a gazdasági növekedésnek.

Az Adams & Adams ügyvédei is visszhangozták azt az érzést, hogy a törvényjavaslat károsan hat a dél-afrikai befektetésekre. „Azt [the bill] olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek súlyosan csorbítanák a szerződéses szabadságokat, olyan mértékben, hogy Dél-Afrikát már nem tekintik életképes nemzetközi célpontnak a nagy kreatív tartalomgyártási projektek számára, beleértve a szoftver-, játék-, zene-, reklám-, valamint film- és televíziós produkciós projekteket.” év.

számos szerzői szövetség, köztük a PEN South Africa, a Dél-afrikai Akadémiai és Non-Fiction Szerzők Szövetsége (ANFASA), a PEN Afrikaans és a Dél-afrikai Kiadók Szövetsége. Azt kérik, hogy az Országgyűlés utasítsa el a törvényjavaslatot.

A szövetségek aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a törvényjavaslatban javasolt „a méltányos használathoz rögzített szerzői jogi kivételek” gyengítenék a szerzői jogok védelmét. „A törvényjavaslat megfosztja a helyi kreatívokat a meglévő jogoktól és bevételi forrásoktól” – olvasható a petícióban.

A szövetségek arra is figyelmeztetnek, hogy a helyi könyviparban az előrejelzések szerint a könyveladások 33%-kal, a foglalkoztatásban pedig 30%-kal csökkennek, ha a törvény törvénybe ütközik. „A szerzői jogi törvénynek méltányos egyensúlyt kell teremtenie, de ez a törvényjavaslat nem így tesz. Maradandó károkat fog okozni azoknak az embereknek, akikről azt állítják, hogy védik” – olvasható a petícióban.

OLVASSA |

Az előadóművészek védelmét módosító törvényjavaslat egy másik olyan törvényjavaslat, amely felkeltette a kreatív iparban dolgozók haragját, és a tervek szerint csütörtökön az Országgyűlés is tárgyalja.

Visszaküldte az Országgyűlésnek a szerzői jog-módosítási törvényjavaslatot és az előadók védelméről szóló törvénymódosítási törvényjavaslatot is újratárgyalásra – mivel aggályos volt azok alkotmányossága miatt.

Az elnök aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a törvényjavaslatokat helytelenül jelölték meg a 75. szakaszban szereplő törvényjavaslatokkal, amelyek nem érintik a tartományokat. A törvényjavaslatokat át kellett jelölni a 76. szakasz szerinti törvényjavaslatoknak, amelyek a tartományokat, valamint a kulturális ügyeket és a szerzői jogok kereskedelmét érintik.

Az elnöknek a szerzői jogi módosító törvényjavaslattal kapcsolatos fenntartásaira alapozott jelentésében a tárcabizottság számos változást vett észre, többek között a 76. szakasz szerinti törvényjavaslatként való újracímkézést.

A Demokrata Szövetség, a Freedom Front Plus és az Afrikai Kereszténydemokrata Párt azonban jelezte, hogy nem támogatják a törvényjavaslatnak ezt a változatát, jelezve a nem megfelelő konzultációs folyamatokkal kapcsolatos aggodalmakat, valamint a művészek és előadóművészek gazdasági jogaival kapcsolatos egyéb aggályokat.

A bizottság továbbra is elfogadását javasolja az Országgyűlésnek.