A francia polgármesterek erőszakkal és megfélemlítéssel szembesülnek az idegengyűlölő szélsőjobboldali csoportoktól
SAINT-BREVIN-LES-PINS, Franciaország — Lemondott a francia Atlanti-óceán partján fekvő kis üdülőváros polgármestere, bezárta orvosi praxisát és elköltözött, miután felgyújtották a házát és két autóját. A gyújtogatást hónapokig tartó halálos fenyegetések követték egy iskola közelében lévő menekültközpont áthelyezésének terve miatt.
Több mint 150 mérföldre (240 kilométerre) északra a baj egy másik polgármestert is meglátogatott, amikor úgy döntött, hogy befogad néhány menekült családot. A cél a faluban megüresedett állások betöltése volt; ehelyett bántalmazások özönét kapott. Az egyik fenyegetés így szólt: „Remélem, polgármester úr, hogy a feleségét megerőszakolják, a lányát megerőszakolják, az unokáit pedig szodomizálják.”
Ezek nem elszigetelt események voltak.
A polgármestereket, akik általában a Franciaország legelismertebb választott tisztségviselői közé tartoznak, olyan támadások érik, mint még soha. A bevándorlással szembeni ellenállás hajtóerő, amelynek élén kis szélsőjobboldali csoportok állnak, amelyeket gyakran nemzeti politikusok támogatnak.
Míg más európai országokban, köztük Németországban, Svédországban, Olaszországban és Spanyolországban tiltakoztak hasonló kérdések miatt, a polgármesterek elleni reakció különösen felkavaró Franciaországban. A franciák hagyományosan tisztelik az állami intézményeket. Egy kisváros polgármestere a Francia Köztársaság értékeit testesíti meg, visszaemlékezve az 1789-es forradalomra.
Az elmúlt években a francia polgármesterekkel szemben alkalmazott taktika túlmutat a szokásos utcai tiltakozásokon és dühös nyilvános üléseken. Ide tartozik az erőszak és a félretájékoztatás – és a helyi demonstrációkat gyakran külső agitátorok erősítik fel.
Franciaországban, akárcsak Európa más részein, a nemzeti identitás a szélsőjobboldali politikai csoportok hadikiáltásává vált. Támogatják azt az elképzelést, hogy a külföldiek állami adományokon keresztül ellopják a nemzet gazdagságát, és végső soron felforgatják Franciaország hagyományos életmódját.
Franciaország belbiztonsági ügynöksége, a DGSI egyre jobban aggódik a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali szélsőmozgalmak és azok erőszakos lehetősége miatt.
A szélsőjobboldali csoportok az iszlám szélsőségesek 2015-2016-os halálos támadásait követően aktivizálódtak. Egyik céljuk az, hogy „összeütközést szítsanak” a kívülállóknak tekintett személyek miatt – mondta Nicolas Lerner, a DGSI akkori vezetője a Le Monde-nak adott ritka interjúban tavaly.
„Az erőszakhoz való folyamodás normalizálása és a kísértés, hogy félelemmel vagy megfélemlítéssel akarjunk ötleteket erőltetni, komoly veszélyt jelent demokráciáinkra” – mondta.
Lerner szerint a radikális jobboldal erőszakos nézetei az Egyesült Államokban Európába is átterjedtek, és a közösségi médián keresztül is felerősödtek.
A politikai pártok által vitatott témák, mint például a migráció, általában „csatornázzák az energiát” – mondta.
A francia szélsőjobb először 1984-ben tette le névjegyét, amikor Jean-Marie Le Pen Nemzeti Frontja 10 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben. A nemzet azonban elakadt, amikor Le Pen, a holokauszt-tagadó második fordulóba jutott a 2002-es elnökválasztáson a hivatalban lévő elnök, Jacques Chirac ellen.
A bal- és a jobboldali pártok egyesültek, hogy Le Pen akkoriban ne kerüljön hatalomra. De ma lánya, Marine pártjának 88 képviselője van a parlamentben. Azt tervezi, hogy 2027-ben már negyedik alkalommal pályázik az elnöki posztra, miután kétszer is bejutott a második fordulóba Emmanuel Macron elnök ellen.
Egy új párt, a Reconquête (Reconquest) még jobboldali pozíciót képviselt, nulla bevándorlást szorgalmazva. Alelnöke, Marion Maréchal, Marine Le Pen unokahúga a júniusi európai parlamenti választások vezető jelöltje.
Jean-Yves Camus, a szélsőjobb vezető szakértője szerint Reconquête ambíciói túlmutatnak egy tiltakozó mozgalomnál.
„A migránsellenes tüntetéseken túl van egy valódi politikai projekt, amely az állammal áll szemben” – mondta. Noha Franciaországban nincs hagyománya a „mélyállam” gyanújának, a Reconquête alapítója, Eric Zemmour Donald Trump volt amerikai elnököt követte, célba vette az elitet, és megjósolta a francia társadalom összeomlását.
A francia nacionalista Zemmournak nincs személyes kapcsolata szélsőséges csoportokkal – mondta Camus. „De azt mondja: „Ha ezek az emberek csatlakozni akarnak hozzám és a pártomhoz, hasznosak lehetnek.”
A Reconquête kampányt is folytat az oktatási rendszer ellen, azzal a céllal, hogy véget vessen annak, amit „nagy indoktrinációnak” neveznek. Egy „Vigilant Parents” nevű nyomásgyakorlási csoportot működtet, amely megpróbálja megakadályozni, hogy az iskolák olyan témákról tanítsanak, amelyeket nem tartanak megfelelőnek, mint például az LMBTQ-jogok, és arra ösztönzi az embereket, hogy kikezdjék azokat a tanárokat, akik ezt teszik.
A szélsőjobboldalon sokan, köztük Zemmour is egyetértenek a „nagy helyettesítés” elméletével, azzal a hamis állítással, miszerint a nyugati országok őslakosságát nem fehér bevándorlók, nevezetesen muszlimok lepik el, akik egy napon eltörlik a keresztény civilizációt és annak értékeit.
___
Ez a történet, amelyet a Pulitzer Center for Crisis Reporting támogat, egy folyamatban lévő Associated Press sorozat része, amely az európai demokráciát fenyegető veszélyekről szól.
___
A szélsőjobboldal 2023 januárjában aratott győzelmet, amikor Jean-Yves Rolland, Callac polgármestere feladta azt a tervét, hogy hét-tíz menekültcsaládot helyezzen el az északnyugat-franciaországi Bretagne városában. Célja az volt, hogy segítsen betölteni a helyi munkahelyeket, és dinamizáljon az elszigetelt enklávéba, ahol a lakosság fogy.
Hónapokon keresztül közelről és távolról, néhányan Reconquête-ből érkeztek tüntetők a 2200 lakosú faluba.
„Egyértelműen a demokráciát fenyegették” – mondta Rolland, és egy halom írásos fenyegetést lerakott az asztalára a városházán. Az egyik „dílereknek, erőszaktevőknek, agresszoroknak” nevezte a migránsokat, akiket „vissza kellene küldeni Afrikába”. Egy másikban Franciaország védőszentje, Mihály arkangyal egy Koránt taposott, és egy vasvillával üldözte az iszlám Mohamed prófétát Franciaországból.
A szélsőjobboldali csoportokra jellemző a félretájékoztatás használata, beleértve a „trollgyárakat”, amelyek e-mailek rajokat generálnak egy személyre.
Rolland elmondta, hogy több száz dühös e-mailt kapott, amelyek rejtélyes módon áthaladtak Csehországon. Néhányan hamis elérhetőségeket hordoztak, megnehezítve a nyomozók erőfeszítéseit a feladók felkutatására – mondta.
„Végül a versenyzők kívülről érkeztek… szörnyű szélsőséges csoportoktól” – mondta Rolland.
Yannick Morez Saint-Brevin-les-Pins polgármesterét tavaly március 22-én éjszaka felébresztették, és azt tapasztalta, hogy a családja aludt otthona előtt lángok csapnak le. Autói teljesen megsemmisültek a tűzben.
A menedékkérők 2016 óta tartózkodtak a városban, de az a terv, hogy egy iskola közelében helyezzék el őket, tiltakozásokat váltott ki, hogy a gyerekek veszélybe kerüljenek. Callachoz hasonlóan a tüntetők egy része helyi volt, de a városon kívüliek megragadták a lehetőséget, hogy személyesen vagy online kampányon keresztül népszerűsítsék migránsellenes ügyüket.
Morez lemondott és elköltözött, de utódja, Dorothée Pacaud polgármesterként kitartott, és az áthelyezési projekt megvalósult. Hónapokkal később a város feszült marad; tavaly ősszel egy visszafogott bevándorlási konferencia miatt teljes lezárásra került.
„Választott tisztségviselő, polgármester, alpolgármester, aki a demokráciát képviseli. Elfogadhatatlan, hogy ilyen módszereket használjunk, ami Callacban történt” – mondta Pacaud.
A francia polgármesterek tavaly újabb rövid kihívással néztek szembe: hat éjszakán át tartó országos zavargások zajlottak egy 17 éves, észak-afrikai gyökerű rendőrök meggyilkolása miatt. Szokatlan módon a nyugtalanság túlterjedt a nagyvárosi területeken, és elérte a vidéki városokat is, a tinédzserek által a TikTokon megosztott üzenetek miatt. A tömeges rendőri bevetés megállította az erőszakot.
De a kampányok folytatódnak, és más városokat is érintettek. És a feszültség másik forrása is kialakul. Az elmúlt hetekben a francia gazdák országszerte tiltakozást indítottak, jobb fizetést és kevesebb bürokráciát követelve, különösen az EU-tól.
A gazdálkodók a „la France profonde” megtestesítői, ami Franciaország franciássá teszi Franciaországot, amit a szélsőjobb állítólag képvisel. Az aktivisták megragadják a lehetőséget. A szélsőségesek kis csoportjai, némelyik tagjai rézcsuklót viseltek, megjelentek a gazdák egyik tüntetésén a múlt hónapban a déli Montpellier városában.
A júniusban esedékes európai parlamenti választások miatt a tiltakozások alkalmat adnak a szélsőjobbnak arra, hogy elégedetlenséget keltsenek a mainstream politikával – és figyelmeztetnek a további zavarok lehetőségére.
___
Mathieu Pattier Callacban és Jeremias Gonzalez Saint-Jean-de-Monts-ban járult hozzá ehhez a jelentéshez.
___
Ganley 1984 óta számolt be a francia szélsőjobbról az Associated Pressnek.
