A csoport szerint meredeken csökken a külföldi segélyek száma, mivel a tálibok visszaélései veszélyeztetik az afgán egészségügyi rendszert

ISLAMÁBÁD — A Human Rights Watch hétfőn közölte, hogy Afganisztán közegészségügyi rendszerét súlyosan érintette a külföldi segítségnyújtás meredek csökkentése, valamint a nők és lányok elleni súlyos tálib visszaélések, amelyek több millió afgán egészségügyi ellátáshoz való jogát veszélyeztetik.

Egy jelentésben a New York-i székhelyű felügyelő szervezet szerint ez „az afgán lakosságot egyre kiszolgáltatottabbá teszi a súlyos alultápláltságnak és betegségeknek” a nem megfelelő orvosi ellátás egyéb következményei mellett.

A tálibok Afganisztán 2021 augusztusi hatalomátvétele milliókat sodort szegénységbe és éhezésbe, miután a külföldi segélyek szinte egyik napról a másikra leálltak. A tálib uralkodók elleni szankciók, a banki átutalások leállítása és az afganisztáni valutatartalékok milliárdjainak befagyasztása elzárta a hozzáférést a globális intézményekhez és a külső pénzekhez, amelyek támogatták a segélyektől függő gazdaságot az amerikai és NATO-erők kivonása előtt.

2023-ban a Világélelmezési Program arra figyelmeztetett, hogy Afganisztánban az alultápláltság aránya rekord magas, az ország fele súlyos éhezésben szenvedett egész évben.

„A nőket és a lányokat aránytalanul nagy mértékben érintette az egészségügyi válság, különösen a tálibok visszaélései miatt” – áll a jelentésben.

A tálibok kizárták a nőket a közélet és a munka legtöbb területéről, és megakadályozták, hogy a lányok a hatodik osztály után iskolába járjanak, a hatalomátvétel után hozott kemény intézkedések részeként.

A HRW jelentése szerint a tálibok a nők szabad mozgását és foglalkoztatását korlátozó korlátozások súlyosan korlátozták az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket, míg az oktatási tilalmak szinte minden leendő női egészségügyi képzést megakadályoztak az országban.

„A külföldi fejlesztési segélyek elvesztése és a tálibok jogainak megsértése katasztrofális egészségügyi válságot idézett elő Afganisztánban, amely aránytalanul nagy károkat okoz a nőknek és a lányoknak” – idézi a jelentés Fereshta Abbászit, a Human Rights Watch afganisztáni kutatóját.

Hozzátette, hogy „a kezelés és a gyógyszerek költségei sok afgán számára elérhetetlenné teszik az ellátást”.

A HRW 2023 februárja és 2024 januárja között 46 afgán és külföldi segélyszolgálati tisztviselővel, egészségügyi dolgozóval, valamint egészségügyi ellátást igénylő emberrel készített interjút Afganisztán 34 tartománya közül 16-ban. Az interjúalanyok közül 15, 12 nő és három férfi egészségügyi ellátást igénybe vevő afgánnal járt. A jogvédő csoport afgán egészségügyi tisztviselőkkel, 10 nővel és nyolc férfival is beszélt.

A tálib kormány szóvivői nem tudták azonnal kommentálni a jelentést.

Míg a szegénységben élő afgánok mindig is nehézségekkel küzdöttek az egészségügyi ellátáshoz jutáskor a költségek miatt, egyre többen küzdenek az élelmiszerek kifizetésével, és gyakran nem tudják fedezni a gyógyszerek és az egészségügyi szolgáltatásokhoz szükséges szállítás árát.

„Mióta a tálibok átvették a hatalmat, a gyógyszereim ára csaknem megduplázódott” – mondta a HRW-nek egy 54 éves, vesefertőzésben szenvedő férfi. „Ez túl sok annak, akinek nincs munkája.”

A jelentés a Mercy Corps jótékonysági szervezet egy meg nem nevezett tisztviselőjét is idézi szeptemberben, aki azt mondta a HRW-nek, hogy „az afganisztáni humanitárius válasz egyszerűen nem tud lépést tartani az ország rosszabbodó körülményeivel”.

A tálibok emellett a nők fejfedését vagy hidzsábját is bevezették, valamint szigorú szabályokat vezettek be a mahram néven ismert férfi gyám jelenlétére vonatkozóan, ami tovább akadályozza a nőket abban, hogy munkájuk miatt utazzanak vagy kezelésben részesüljenek.

A jelentés egy meg nem nevezett Samangan város orvosát idézi, aki azt mondta, hogy a tálibok azt mondták nekik, hogy „ne kezeljenek olyan nőbetegeket, akiket nem kísér mahram, vagy aki nincs hidzsábban”.

„A példátlan afganisztáni gazdasági válság azt jelentette, hogy milliók szembesülnek életveszélyes állapotokkal” – mondta Abbasi, a HRW kutatója. „A helyzet többet igényel, mint humanitárius segélyt; fenntartható erőfeszítéseket igényel a további gazdasági hanyatlás elkerülése és az afgán lakosság hatalmas szenvedésének enyhítése érdekében.”