Legyen naprakész az ingyenes frissítésekkel
Egyszerűen iratkozzon fel a Klímaváltozás myFT Digest – közvetlenül a postaládájába szállítjuk.
A JPMorgan londoni irodáját állítólag megrongáló öt éghajlatvédelmi aktivista hétfőn kezdődő tárgyalása azt vizsgálja, hogy az angol bíróságok miként kezelik a büntetőjogi káreseteket a tiltakozási jogokat újonnan korlátozó korszakban.
Ez egyike azon számos büntetőeljárásnak, amelyekben környezetvédelmi tiltakozók is részt vesznek a következő két hét során, és rávilágít az éghajlattal kapcsolatos tárgyalótermi harcok fokozódására és az Egyesült Királyság kormányának a polgári engedetlenség visszaszorítására tett erőfeszítéseire.
A perek során ügyvédek és aktivisták figyelmeztettek a klímaaktivizmus elleni törvényhozási és bírósági megszorításra, amelynek messzemenő hatásai lesznek a polgári szabadságjogokra és a bomlasztó fellépések jövőjére.
„A kormány a törvényhozáson keresztül, a bíróságok pedig az ügyeken keresztül olyan módon szigorítják a markukat, hogy bizonyos körülmények között az esküdtszék szerepe aláássák” – mondta Michael Mansfield jogász.
Azt mondta, hogy az éghajlatváltozás miatt jogosan aggódó emberek úgy érzik, a legjobb módja annak, hogy „hangjukat hallatsák” az utcákon, és hogy az esküdteknek lehetőséget kell adni arra, hogy meghallgassák érvelésüket, és maguk döntsenek.
Hétfőn az Extinction Rebellion éghajlatvédelmi akciócsoport öt nőjét vádolják a Belső-Londoni Koronabíróságon károkozás miatt. Letartóztatták őket, miután a JPMorgan telephelyén olyan matricákat ragasztottak fel, amelyeken az állt, hogy „éghajlati vészhelyzet esetén törje be az üveget”, és megrongálta az ablakokat.
A 29 és 67 év közötti nők jogi védekezésüket arra alapozzák, hogy az ingatlan tulajdonosa beleegyezett volna a károkozásba, ha valóban megértették volna a klímaváltozás hatásait.
Lehetséges azonban, hogy ők az utolsók, akik ezt megteszik, miután a védekezést sikeresen alkalmazó tüntetők sorozatos felmentése arra késztette az Egyesült Királyság kormányát, hogy a bírósághoz forduljon felülvizsgálatért.
A Fellebbviteli Bíróság szerdán tart tárgyalást arról, hogy a védekezés alkalmazható-e klímatiltakozási ügyekben.
Az Egyesült Királyságban felerősödő környezetvédelmi tiltakozások következtében a miniszterek igyekeztek visszaszorítani a közrend megzavarását oly módon, hogy olyan jogszabályokat vezettek be, amelyek korlátozzák az ilyen tevékenységeket – nevezetesen a 2022. évi Police, Crime, Sentencing and Courts Act, valamint a 2023 Public Order Act.
Ezek a változások, amelyek megerősítik a rendőrség hatáskörét a tiltakozások korlátozására, az emberek „gyanú nélküli” megállítására és átkutatására, valamint új jogsértéseket idéznek elő, kérdéseket vetnek fel a polgári szabadságjogok megsértésével kapcsolatban.
Januárban Michel Forst, az ENSZ környezetvédőkkel foglalkozó különmegbízottja bírálta az Egyesült Királyság „egyre erősebben” tiltakozását. Megjegyezte: „az 1930-as évek óta szinte hallatlan volt, hogy a nyilvánosság tagjait bebörtönözzék békés tiltakozás miatt az Egyesült Királyságban”.
Michael Goold ügyvéd, aki sikeresen alkalmazta a „beleegyezésbe vetett hit” védelmét az XR aktivisták novemberi tárgyalásán, akik hamis vért permeteztek a kincstárra, azt mondta, hogy az Egyesült Királyság „büntetőbbé vált a tüntetők számára”.
Egyesek azzal érvelnek, hogy fellépésre van szükség a köztulajdont károsító és utakat elzáró tiltakozásokkal szemben. A miniszterek megvédték az „erőszakos és veszélyes” magatartások megelőzése érdekében hozott intézkedéseket.
A kampányolók körében felerősödött az éghajlatváltozás hatásai és a miniszterek globális felmelegedésre adott válasza miatti riasztás. A kormány független klímatanácsadója szerint az Egyesült Királyság „aggasztóan lassan” halad előre a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. A tavalyi év volt a legmelegebb a világon.
A belügyminisztérium szóvivője szerint „a tiltakozás joga demokráciánk alapvető része, de meg kell védenünk a törvénytisztelő többség jogát is, hogy mindennapi életét élje”.
A konzervatív képviselő és a volt főkancellár, Robert Buckland „nagyon széles borítékról beszélt, amelyen az emberek legitimen és legálisan tiltakozhatnak az Egyesült Királyságban”.
Hozzátette, hogy „egyensúlyt kell találni. . . A szólásszabadság nagyon-nagyon fontos, de más emberek jogai és szabadságai is, akiknek élete megzavarodik [by protests] elfogadhatatlan módon.”
A jogi szakmán belül egyesek úgy vélik, hogy a reformok rontották az emberek cselekvésbe vetett bizalmát. Adam Wagner ügyvéd azt mondta, hogy a törvényhozói szigorítás „nehezíti és ijesztővé teszi a közönség hétköznapi tagjai számára, hogy kimenjenek tiltakozni”.
– Ehelyett van egy radikálisabb eleme. Most elég nagy számban mennek börtönbe. Folytatják azt, amit csinálnak. Mártíroknak tekintik magukat” – mondta.
A bűnösnek talált személyekre szigorúbb büntetések várnak, mondta Goold. Egyes esetekben a vádlottaknak megtiltották, hogy bizonyítékaik részeként említsék a klímaváltozást a bíróság előtt. Többen is börtönbe kerültek a bíróság megsértése miatt.
A fellépés ellenére azonban az esküdtek bebizonyították, hogy hajlandók felmenteni a tüntetőket. A B-terv kampánycsoport által 2019 óta nyomon követett mintegy 160 ítéletből, amelyekben környezetvédelmi tiltakozók is részt vettek, háromnegyede vagy nem bűnös ítéletet, vagy akasztott esküdtszéket eredményezett.
Az esetek között szerepelt hat XR-aktivista esete is, akiket az esküdtek ártatlannak találtak a Shell főhadiszállásának okozott bűncselekmények miatt, még akkor is, amikor a bíró úgy ítélte meg, hogy közülük ötnek nincs védelmük a törvény szerint.
Catherine Higham, a Grantham Klímaváltozási és Környezetvédelmi Kutatóintézet politikai munkatársa szerint a felmentő ítéletek arra utalnak, hogy a közvélemény megértette, hogy „a kérdések [relating to climate change] olyan komolyak” – még ha „talán nem is támogatják” a tüntetők taktikáját.
Klíma fővárosa
Ahol a klímaváltozás találkozik az üzlettel, a piacokkal és a politikával. .
Kíváncsi az FT környezeti fenntarthatósági kötelezettségvállalásaira?
