A brazil pénzügyminiszter globális adót javasol a szupergazdagokra a G20-ak Sao Pauló-i találkozóján
RIO DE JANEIRO — Brazília pénzügyminisztere csütörtökön a G20-ak Sao Paulóban tartott találkozóján azt mondta társainak, hogy az országoknak globális adót kell bevezetniük a szupergazdagokra, hogy megbirkózzanak a burjánzó adóelkerüléssel.
Fernando Haddad szerint az adóelkerülés nemzetközi együttműködéssel megoldható, így „ez a néhány személy hozzájárul társadalmunkhoz és bolygónk fenntartható fejlődéséhez”.
Hozzátette, hogy Brazília szorgalmazza a G20-tagok nemzetközi adózási nyilatkozatát, amely reményei szerint júliusban elkészül. A találkozó végén tartott sajtótájékoztatón azonban felismerte, hogy az út közel sem lesz zökkenőmentes.
„Sok vita lesz erről, ami teljesen természetes, különösen azért, mert nem minden ország érzi így ezt a problémát, amelyet Brazília hozott a G20-hoz” – mondta.
Brazília jelenleg a 20 vezető gazdag és fejlődő ország elnöki tisztét tölti be, és Luiz Inácio Lula da Silva elnök a fejlődő világot érintő kérdéseket – például az egyenlőtlenségek csökkentését és a többoldalú intézmények reformját – napirendjének középpontjába helyezte.
„Brazíliának megvan a maga szerepe, legitimitása azokban a kérdésekben, amelyekkel foglalkozni kell, és amelyek nem mindig vannak képviselve a G20-ban” – mondta Haddad, rámutatva a környezeti, társadalmi és fiskális kérdésekre.
A Tax Justice Network jogvédő szervezet 2023-as tanulmánya szerint a világ országai akár 4800 milliárd dollárnyi adóbevételtől eshetnek el a következő évtizedben az adóparadicsomok miatt. Az EU Tax Observatory, Haddad által idézett év eleji jelentése pedig azt találta, hogy a milliárdosok tényleges adókulcsa a vagyonuk 0–0,5 százalékának felel meg.
Az elmúlt években az olyan botrányok, mint a Panama Papers Leak és a Paradise Papers rávilágítottak az adóelkerülés és az adóelkerülés elterjedtségére az üzleti gyakorlatban.
Eközben az Oxfam International szegénységellenes szervezet szerint a szupergazdagok és a világ népességének nagy része közötti szakadék a koronavírus-járvány óta túlterhelt.
„Ma kevesebb vagyonadót kell fizetni, mint két-három évtizeddel ezelőtt. A globális mozgalom a vállalatok és a vagyon adózásának csökkentésére irányult” – mondta André Vereta-Nahoum, a Sao Paulói Egyetem szociológiaprofesszora.
De az egyenlőtlenségek szárnyalásával egyre többen követelik a gazdagok magasabb adóztatását – köztük Joe Biden amerikai elnök is, aki egy milliárdos minimumjövedelemadó bevezetését szorgalmazta, bár minimális a valószínűsége annak, hogy a Kongresszus elfogadja ezt a javaslatot.
A kérdésben növekvő globális konszenzus jeleként az Egyesült Nemzetek Közgyűlése tavaly év végén határozatot fogadott el, amely támogatja az erősebb nemzetközi adóügyi együttműködést, hogy „teljesen inkluzív és hatékonyabb legyen”.
„A probléma már nem az, hogy letesszük a kérdést, az adatok megvannak. A nehézséget a közös dokumentum megalkotása jelenti” – mondta Carla Beni, a Getulio Vargas Alapítvány egyetemi és agytröszt közgazdásza.
____
Kövesse az AP tudósítását Latin-Amerikáról és a Karib-térségről itt
