A csattanó lapocka szindróma olyan betegség, amely a lapocka csontos elemeinek rendellenes szerkezetéből ered. A betegség tünetei közé tartozhat a lapocka megrepedése és kiugrása, vállfájdalom és fájdalom a kar mozgatásakor. Mik a csattanó lapocka szindróma okai? Milyen egyéb tünetek kísérik? Mi a kezelése?
Tartalom
Snapping scapula szindróma a lapocka-costalis tér zavarának és a lapocka mozgásának biomechanikájának zavarának tekintik. A tünetek akkor jelennek meg, ha sportol vagy fej feletti tevékenységet végez.
A pattintó lapocka szindróma gyakran érinti a kézilabdázókat, röplabdázókat, teniszezőket és az építőiparban dolgozókat, például festőket, tapétakészítőket vagy vakolókat.
Pattanó lapocka szindróma – honnan jönnek ezek a recsegő hangok?
egy háromszög alakú lapos csont, amely a mellkas hátsó részén található, és csak a kulcscsonttal kapcsolódik a törzshöz. A pozícióját csak az izmok tartják meg.
A mozdulatok során a lapocka a mellkas felszínén, azaz a bordákon siklik, amelytől két izom választja el.
Ha ebben a csúszásban szabálytalanság van, súrlódást érezhet és hallhat, amelyet gyakran repedésnek vagy ugrásnak neveznek. Ezt a jelenséget nem kíséri fájdalom.
Pattanó lapocka szindróma – okok
A kattanó lapocka szindróma fő oka a mozdulatok ismétlődése, ami a lapocka területének irritációjához vezet. De sok szakember úgy véli, hogy ez nem elegendő ok a betegség kialakulásához. A lapocka biomechanikájának zavara a következőkhöz vezethet:
- a lapocka rendellenes csontszerkezete
- vállöv sérülései
- túlterhelések
- izomrendellenességek, például fibrózis, atrófia, túlzott feszültség vagy túlzott mobilitás
Snapping scapula szindróma – tünetek
Említettük már a lapocka idegesítő kattogását, repedezését. Egyes betegek reszkető hangként írják le, amely akkor lép fel, amikor a fej feletti tevékenységeket végeznek, és amikor a vállövet mozgatják (pl. vállrándítás).
Egy másik tünet lehet enyhe fájdalom a lapocka alsó vagy felső szögében.
Jellemző tünet a kéz mozgáskorlátozottsága is.
A csattanó lapocka szindróma előrehaladott eseteiben fájdalom jelentkezik pihenés közben. A fájdalom kisugározhat a vállba és a nyaki gerincre.
Snapping scapula szindróma – kezelés
A snapping scapula szindróma kezelését a következők végzik:
Általában az orvos úgy vizsgálja meg a beteget, hogy ujjaival megtapintja a hátát. Sztetoszkóp segítségével hallja a lapocka reccsenésének vagy ugrásának hangját. A lapocka érzékenységét is okozhatja, ha megnyomja.
Az orvos gyakran arra kéri a pácienst, hogy mozgassa a karját, hogy megfigyelje a lapocka kitüremkedését egy másik szerkezettel való ütközés következtében. Gyakran megfigyelhető a helytelen testtartás is, különösen a növekedés ill
A kezdeti diagnózis a röntgen elrendelésével, ill
Amikor a fájdalom a vállakba sugárzik, a betegséget néha összetévesztik a váll vagy a nyaki gerinc patológiájával.
A snapping scapula szindróma kezelésének első szakasza a konzervatív kezelés, amely magában foglalja a gyógyszeres terápiát és a rehabilitációt.
Snapping scapula szindróma – műtéti kezelés
Ha a konzervatív kezelés nem hoz eredményt, vagy egyéb kóros elváltozások lépnek fel, műtétre lehet szükség.
A sebész levágja a bőrt, hogy elérje a lapockát. Majd kivágja a túlnőtt lágyszöveteket, csontelváltozásokat és az ún szabad testek, azaz laza szövet töredékei. Szükség esetén a lapocka csontos területének plasztikai műtétét végezzük.
A javítási eljárás artroszkópos technikával is elvégezhető. Az artroszkópia előnyei a kevesebb heg és kevesebb szövődmény, valamint a rövidebb rehabilitáció. Ez a technika invazivitásának közvetlen következménye, anélkül, hogy az eljárás során el kellene vágni az izmokat, ami lehetővé teszi, hogy az érintett végtag korábban visszatérjen teljes funkciójához.
A sebészeti beavatkozás után rehabilitációra van szükség. A rehabilitációs idő az elvégzett eljárás mértékétől függ. Az artroszkópia után a betegek 2-4 hét után felépülnek. 2-3 hónap után lehet újra sportolni. Nyílt eljárások után a felépülés sokkal hosszabb ideig tart, és akár 4 hónapig is eltarthat.
Snapping scapula szindróma – rehabilitáció
Snapping scapula szindrómában a rehabilitáció a konzervatív kezelés alapeleme. Az alapvető cél a vállöv és az egész kar tehermentesítése azáltal, hogy kerüljük azokat a tevékenységeket, amelyek súlyosbíthatják a fájdalmat.
A rehabilitáció szerves része a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők és izomrelaxánsok adása.
Az előrehaladott snapping scapula szindrómában az ún blokád, azaz erős fájdalomcsillapító közvetlenül az ízületbe történő beadása. A vállövbe is beadják. Az ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek gyorsan megkönnyebbülnek, és több hétig hatnak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy károsíthatják az ízületi porcot.
A betegeknek olyan fizikoterápiás kezeléseket is javasolnak, amelyek fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásúak (pl.
és felgyorsítja a sérült lágyrészek regenerálódását.
növeli az izomerőt, ellazítja és javítja a vérellátást és ezáltal táplálja a szöveteket.
Az orvosi rehabilitációs orvos gyakran javasolja a vállöv körüli mélyszöveti masszázst, amely enyhíti a megnövekedett feszültséget a túlterhelt területeken. A masszázs javítja a vérellátást és a szövetek táplálkozását is.
Az ízület feloldása és fiziológiás biomechanikájának helyreállítása a . A kezelések csökkentik a fájdalmat és az izomfeszülést, ami a gyulladás megszűnéséhez és az ízületek jobb működéséhez vezet.
A pattogó lapocka-szindróma tüneteinek kezelésében egyre gyakrabban alkalmazzák az ízület speciális rugalmas tapaszokkal való lefedését. A megfelelően felvitt szalagok nagyobb ízületi stabilitást biztosítanak. Befolyásolják a gyógyulási folyamatok felgyorsítását is. A szalagok a fizikai aktivitáshoz való visszatéréskor is használhatók, és védelmet nyújtanak a további sérülések ellen.
Snapping scapula szindróma – kineziterápia
A csattanó lapocka szindrómában szenvedő betegeknek rendszeresen mozogniuk kell, de a gyakorlat típusát tapasztalt rehabilitátornak kell javasolnia. Ezeknek terápiás gyakorlatoknak kell lenniük.
A gyakorlatok első csoportja a terhelés nélküli gyakorlatok, azaz az izometrikus gyakorlatok, a nyújtó gyakorlatok és a neuromuszkuláris stimuláció.
Ezután az izomerő erősítésére, a stabilizáció, a lágyrészek rugalmasságának és az ízületi érzés javítására ellenállási gyakorlatokat végeznek.
A gyakorlatok következő szakasza az erőnövelés, a mozgáskontroll és a vállízületi mozgások dinamikájának javítása.
A PNF módszer rendkívül hasznos az erőnlét visszanyerésében. A PNF módszer, azaz a proprioceptív neuromuszkuláris facilitáció egy átfogó kinezioterápia módszere, amely a motoros tevékenységek végzésének és az emberi élet során történő fejlődésének neurofiziológiai elvein alapul. Az elveszett motoros készségek visszaszerzésére vagy fejlesztésére használják.
A PNF figyelembe veszi a saját mozgás érzését (propriocepció), és a mozgás megkönnyítésére összpontosít, amely összhangban van a funkcionálisan leghatékonyabb fizikai tevékenység végzésének fiziológiai módszereivel.
A szakemberek olyan testtartási gyakorlatokat is javasolnak, amelyek célja a páciens testtartásának korrekciója és a felső végtag helyes mozgásmintáinak elsajátítása.
Ezenkívül a vállöv izmainak állóképességi edzését alkalmazzák, különösen sportolók és fizikailag aktív emberek esetében, hogy erősítsék a lágy szövetek erejét, immunitását és rugalmasságát, hogy ellenállóbbak legyenek a károsodásokkal szemben.
Újságíró, aki több mint 40 éve foglalkozik az egészségnevelés népszerűsítésével. Számos orvostudományi és egészségüggyel foglalkozó újságírói verseny győztese. Többek között megkapta: „Złoty OTIS” Trust Award a „Média és egészség” kategóriában, Saint’s Distinction Kamil a Betegek Világnapja alkalmából kétszer „Kristálytoll” díjjal jutalmazták az egészségügyet népszerűsítő országos újságírói versenyen, valamint számos díjat és kitüntetést az „Év orvosújságírója” versenyen, amelyet az Egészségügyi Újságírók Országos Szövetsége szervezett. .