Miért akarnak a gyerekek néha feladni egy új törekvést, és hogyan kell reagálniuk a szülőknek: szakértői tanácsok
A szülők gyakran észreveszik, hogy gyermekeik nincsenek elragadtatva a rengetegtől. És a leckék, még a legérdekesebbek is, gyorsan unalmasak lesznek, és nem váltanak ki ugyanazt a lelkesedést. Amíg a gyerek valamilyen területen vezető, addig érdeklődik iránta, de amint valamelyik társa előrébb jut, a motiváció kezd megszűnni.
Az olyan megszerzett tulajdonságok, mint az elszántság és az akaraterő felelősek a nehézségekkel való megbirkózásért. Ezeket természetesen nem születésünktől fogva birtokoljuk, ezeket a jellemvonásokat fejleszteni kell.
Mit kell tehát tennie annak érdekében, hogy gyermeke felelősségteljesen közelítse meg a rábízott feladatokat: abba kell-e hagynia, amit elkezdett, vagy sem?
Az akaraterő fejlesztésének fontossága
Kénytelenek vagyunk legyőzni lustaságunkat vagy halogatásunkat, és teljesíteni a ránk rótt kötelezettségeket.
Ne hagyja ki
A felnőttekkel ellentétben a gyerekek nagyon gyorsan elveszítik a koncentrációt, amikor olyasmit csinálnak, amit nem szeretnek. A nehéz tevékenységek frusztrációhoz és motivációvesztéshez vezetnek. A különböző korú iskolások gyakran a tehetség hiányával indokolják gyenge teljesítményüket egy adott tantárgyból.
Általában ez az állapot felzaklatja a felnőtteket. Csodálkoznak: hogyan neveljék gyermeküket céltudatosra?
Ha már kora gyermekkorában felelősségérzetet keltesz gyermekedben, könnyebben tud leküzdeni az élet nehézségeit. Gyakran a szülők fiuk vagy lányuk tétlenségét figyelve nyomást gyakorolnak rájuk, és keményebb tanulásra kényszerítik őket. De ez a módszer nagyon ritkán működik; ehelyett meg kell találnia a módját, hogy segítsen gyermekén.
Mi befolyásolja a gyerekek céltudatosságát?
Minden gyermek bizonyos mértékig lemásolja szülei viselkedését.
A gyerek mindig arra törekszik, hogy olyan legyen, mint a szülei, ezért nagyon fontos, hogy mindenekelőtt önmagunkon dolgozzunk. Mi lehet az oka a motiváció hiányának, ha biztosan nem a szülők?
Manapság van egy tendencia: a szülők igyekeznek minél több szekcióval, klubbal és extra órával megterhelni fiukat vagy lányukat. Sokan ápolják azt a reményt, hogy felnevelhetik gyermeküket, és dicsekedhetnek gyermekük rendkívüli képességeivel barátok, kollégák és a lépcsőházi szomszéd előtt.
Ebben a törekvésben egy nagyon fontos szempont vész el – annak ellenére, hogy a gyermek minden lehetséges módon fejlődik, nincs sem ereje, sem ideje igazán megnyílni, és valamelyik irányban sikeres lenni.
Ne hagyja ki
Ebben a pillanatban disszonancia lép fel a baba észlelésében: minden tőle telhetőt megad, nagyon elfárad, de nem tudja elérni a kívánt eredményt.
Fontos megjegyezni, hogy fiának vagy lányának szavazati és választási jogot kell adni a további órákon való részvétel ügyében, és hagyni kell neki időt a pihenésre. Az is előfordul, hogy egy gyerek sok tevékenységet kipróbálva nem tudja eldönteni, hogy mit szeret igazán.
Az ilyen következetlenség aggodalommal tölti el a szülőket, ami gyakran konfliktusokhoz vezet. Ebben az esetben nyugodtnak kell maradnia, és csak beszélnie kell gyermekével.
A párbeszéd feltárja az okot. Általános szabály, hogy ez nagyon egyszerű: valószínűleg mindenhol egyszerűen unatkozik, és még nem találta meg a „saját” vállalkozását. Ebben a helyzetben lehetővé kell tennie számára, hogy további tevékenységeket válasszon magának, és folytassa a neki tetsző hobbi keresését.
Gyakran a formálatlanság miatt nehéz átadni a gyereknek, hogy pontosan mi taszítja őt az óráin. Ez lehet a tanár, a csapat vagy akár egy rossz múltbeli tapasztalat.
A motiváció hiányának másik oka a fizikai és érzelmi erő hiánya lehet. A további osztályok kiválasztásakor nagyon fontos figyelembe venni az iskolai leterheltséget, és az ütemtervbe kellő számú órát beépíteni a pihenésre és a szabad tevékenységre.
Ne feledje, hogy nem szabad azonnal nagy sikert követelnie. Az ilyen komoly felelősség ijesztő. Sokkal könnyebb kis lépésekkel elérni a célt, menet közben apró feladatokat megoldani. Segíteni kell gyermekeinek a választott hobbijuk során a nehéz időszakok leküzdésében. Hiszen ilyenkor alakulnak ki az agyban az új készségekért felelős idegi kapcsolatok, a baba megtanulja kezelni a nehézségeket, félelmeket.
A belső motiváció jobb ok, mint az anyagi motiváció. Mindannyian szembesültünk olyan időszakokkal, amikor az újdonság elveszett, a rutin unalmas, és nagyon szeretnénk abbahagyni mindent, és csak a belső motiváció segíthet túlélni ezt az időszakot, és a jövőben újabb sikereket elérni.
Hogyan tanítsd meg gyermekedet a dolgok befejezésére: 3 fő lépés
1. lépés: párbeszéd és megegyezés
2. lépés: támogatás
Ha több hónap elteltével a gyermek felhagy azzal, amit elkezdett, figyelmesen hallgassa meg, beszéljen együttérzően az átélt érzéseiről, és óvatosan emlékeztesse a megállapodásra.
3. lépés: Jutalom
Amikor lejár a megállapodásban rögzített időszak, beszélje meg és összegezze az eredményeket együtt. Dicsérjétek meg, és érzelmeket nem kímélve csodálják akaraterejét, beszéljétek meg az elért eredményeket. Szervezzen egy kis ünnepséget, még ösztönző ajándékot is megengedhet – ez erősíti a kapcsolatot azzal a történettel, hogy hogyan sikerült a végére érnie, legyőzve egy nehéz utat.
Ne hagyja ki
Milyen további lépéseket lehet tenni?
Ha követte a fenti lépéseket, de a terv nem működött, és a baba feladta, mielőtt a végére ért volna, ásson mélyebbre. A valódi ok gyakran az önbizalomhiány. Ezt a szempontot a legnehezebb felismerni: ingerlékenység és visszahúzódás leplezheti.
Úgy közelítünk a dolgok elvégzéséhez, mint a felnőttek
Ha gyermeke rendszeresen feladja, amit elkezdett, strukturálja meg a következő próbálkozását, amelynek világos cselekvési tervvé kell válnia.
Minden vállalkozás valódi okait meg kell határozni. Például egy fia vagy lánya táncolni szeretne, hogy lenyűgözze az összes osztálytársát a közelgő iskolai koncerten. A kiváltó ok lesz a fő motivációs cél.
Érdeklődjön a sikerei iránt, vegye figyelembe, milyen utat járt be már. Ne csüggedjen, ha a mozgás lassabb, mint gondolta. Ne gyakorolj rá nyomást, ha nem sikerül.
Ne hagyja ki
Az elszántságot sok tényező határozza meg, és természetesen fejleszteni kell. De ne felejtsük el, hogy a vágy, hogy a gyermek függetlenebb legyen, nem foszthatja meg őt a legfontosabb dologtól -.
Fontos, hogy ne csak az önfejlesztést szorgalmazza, hanem az is, hogy megbízható támasza legyen gyermekeinek, mutasson megértést és fejezze ki elfogadását. Végül is,