A portális véna egy rövid ér, amely a hasüreg jobb felső részén található. Vérrel látja el a májat. A portális véna a mesenterialis véna és a lépvéna találkozásából származik. Tudja meg, hogyan épül fel a portális véna, milyen funkciókat lát el, hogyan vizsgálható a portális véna állapota, és milyen betegségek érinthetik a portális vénát.
Gyűjtőér (latinul: vena portae) az egyik legfontosabb vénás ér az emberi szervezetben. A hasüregben található portális véna összekötőként szolgál az emésztőrendszer és az emésztőrendszer között. A portális vénának köszönhetően a hasi szervekből kiáramló vér a májba kerül. A vérrel együtt a tápanyagok is a májba kerülnek, valamint az emésztőrendszerből felszívódó méreganyagok és egyéb nemkívánatos összetevők. A portális vénából a májba jutó anyagok ezután metabolizálódnak vagy megfelelően tárolódnak.
Tartalom
Portális véna – szerkezet
A portális véna a hasüreg felső részén, a jobb oldalán található. Testünk más vénáihoz képest a portális véna nem túl hosszú (átlagosan kb. 7 cm). Azonban viszonylag nagy szélesség (legfeljebb 2 cm) és gyors véráramlás jellemzi. A portális véna közvetlenül szomszédos számos hasi szervvel, beleértve a májat és a .
A portális véna a hasi szervekből történő vér kiáramlásának végső szakasza. Az egész emberi emésztőrendszert kis erek sűrű hálózata veszi körül, amelyek lehetővé teszik az emésztési folyamat során keletkező tápanyagok felszívódását. A kis vénák összekapcsolódnak egymással, fokozatosan egyre nagyobb átmérőjű edényeket hozva létre.
A portális vénát két nagy ér anasztomózisa hozza létre:
- felső mesenterialis véna
- és a lépvénát.
A felső mesenterialis véna „gyűjti” a vért a , és a . A hasnyálmirigyből és a vastagbél alsó részéből származó vér viszont a lépvénába áramlik.
Ezeknek az ereknek a kapcsolata – a portális véna – szállítja a vért az emésztőrendszer legtöbb szervéből.
Már tudjuk, hogyan épül fel a portális véna kezdeti szakasza. Mi történik ennek a hajónak a másik végén? A portális véna belép a májba, két ágra osztva – jobbra és balra. A májon belül a portális véna tovább oszlik egyre kisebb erekre, lehetővé téve a vérellátást ennek a szervnek minden részébe.
A májban található erek sűrű hálózatát portális keringésnek nevezik. Ahogy sejthető, a portális véna megfelelő működése elsősorban a máj állapotától függ. Az egyik tipikus tünet a véráramlás zavara a portális vénában.
Portális véna – funkciók
A portális véna a máj vaszkularizációjának fő forrása. Az ebbe a szervbe jutó vér 75%-a a portális vénából származik (a fennmaradó 25%-ot a májartériák látják el). A portális vénának köszönhetően az emésztőrendszerben felszívódó összes összetevő a májba kerül.
A máj egyfajta szűrő – elválasztja a szükséges anyagokat a káros anyagoktól, és tartalék összetevőket tárol. A májban számos anyagcsere-reakció játszódik le, amelyeknek köszönhetően a tápanyagok a szervezet aktuális szükségleteinek leginkább megfelelő módon alakulnak át.
Ha az emésztőrendszerből származó vér nem jutna el a májba a portális vénán keresztül, akkor szervezetünk nem lenne képes kontrollálni az emésztőrendszerből felszívódó anyagokat. Ily módon számos méreganyag és mikroorganizmus terjedne el a szervezetben. A portális vénának és a májnak köszönhetően legtöbbjük gyorsan semlegesíthető.
A portális véna szerkezetének és működésének érdekes felhasználása az orvostudományban a gyógyszerek beadásának egyik módja. A rektális úton történő gyógyszerellátásról beszélünk – leggyakrabban kúpok vagy beöntés formájában.
Mint korábban említettük, a portális véna „összegyűjti” a vért az emésztőrendszer nagy részéből. Ezért a hagyományosan orálisan alkalmazott gyógyszerek elsősorban a portális vénán keresztül jutnak a májba. Ez bizonyos késleltetést okoz hatásukban, és egyes gyógyszerek esetében részleges lebomlását okozza a májban.
A probléma elkerülésének egyik módja az emésztőrendszer végső szakaszának gyógyszerellátása – . A végbél utolsó részéből származó vér megkerüli a portális vénát és a májat, és közvetlenül az általános keringésbe kerül. A rektálisan beadott gyógyszerek ezért gyorsabban terjedhetnek a szervezetben. A rektális gyógyszerek adagja gyakran alacsonyabb, mint az orálisan alkalmazottaké, mivel a máj nem bontja le őket.
Portális véna – betegségek
A portális véna olyan ér, amely fontos szerepet játszik szervezetünkben a tápanyagok szállításában és anyagcseréjében. A májjal való közvetlen kapcsolata miatt a portális vénát érintő számos betegség a szerven belüli rendellenességek következménye.
A portális véna véráramlási zavarai az egész testet érinthetik. Emiatt a portális vénát érintő betegségek gyakran okoznak atipikus klinikai tüneteket, amelyek testünk látszólag távoli helyeiről származnak. A portális vénával kapcsolatos leggyakoribb betegségek a következők:
Portális hipertónia
a portális vénával kapcsolatos egyik leggyakoribb betegség. Ennek a betegségnek a lényege, hogy a portális vénában a nyomás 12 Hgmm fölé emelkedik (normál körülmények között nem haladja meg az 5 Hgmm-t).
Honnan származik a portális hipertónia? Ennek az állapotnak számos oka van, de a leggyakoribbak a májbetegségek. Számos májbetegség vezethet ennek a szervnek az átalakulásához.
A máj szerkezetének megváltozása a véráramlás akadályozásához vezet a parenchymáján áthaladó erekben. Ez vérpangást hoz létre a portális vénában, ami portális hipertóniához vezet. A leírt módon előforduló tipikus betegség a májbetegség, amely krónikus vírusfertőzésből vagy veleszületett májbetegségből eredhet.
Milyen hatásai vannak a portális hipertóniának? Ezen a ponton érdemes felidézni a portális véna anatómiáját. Ez az ér a lép és a felső mesenterialis vénák anasztomózisából jön létre, amelyek viszont más vénás erek kapcsolataiból származnak. A portális vénában kialakuló magas vérnyomás befolyásolja a vérnyomást az egész vénás rendszerben. Ez vérpangáshoz vezet az emésztőrendszert körülvevő összes vénás érben.
Ennek az állapotnak a tipikus klinikai tünetei a leggyakrabban a végbélnyílásban és annak környékén jelentkeznek (ún. vagy ). Ez a portális hipertónia különösen veszélyes szövődménye. A betegség előrehaladott stádiumában súlyos gyomor-bélrendszeri vérzést okozhat.
A portális hipertónia jóval ritkább, bár meglehetősen látványos hatása az ún (latinul: caput medusae). Ez a tünet a köldök körüli vénák jelentős megnagyobbodása, amelyek jellegzetes alakban elrendezve a mitológiai Medúza fejére emlékeztetnek.
Portális véna trombózis
A portális véna trombózisa vérrög képződésével jár, amely blokkolja a véráramlást ebben az érben. Ennek az állapotnak az okai lehetnek veleszületett állapotok, rák, gyulladásos folyamatok, valamint májbetegségek.
Megkülönböztetik a hirtelen fellépő hasi tüneteket okozó akut portális vénás trombózist és a krónikus trombózist, amely leggyakrabban hosszú távú májbetegségek következménye.
A portális vénás trombózis a portális hipertónia kialakulásának egyik lehetséges oka. A betegség diagnózisát a portális vénában lévő véráramlás alapján állapítják meg. A legtöbb esetben a kezeléshez olyan gyógyszerek beadása szükséges, amelyek elősegítik a vérrögök feloldását a véráramban.
A portális véna pneumatózisa
A portálvéna pneumatosis valójában nem önálló betegség, hanem más betegségek során fellépő tünet. A pneumózis a légbuborékok jelenlétét jelenti a véredényben. Honnan származhat a portális vénában lévő levegő?
Leggyakrabban az erősen gyulladt belekből kerül oda. A portális véna pneumatosis a necrotizáló enterocolitis egyik tünete lehet – ez a betegség tipikus szövődménye.
Mint látható, a portális véna anatómiai és működési zavarai a gyermekpopulációban is előfordulhatnak.
A portális véna veleszületett rendellenességei
A portális vénarendszer a magzati fejlődés korai szakaszában alakul ki. A szervezet fejlődésének számos lehetséges anatómiai rendellenessége között a portális véna szerkezetében is vannak eltérések.
A portális véna veleszületett rendellenességei különböző formájúak és súlyosságúak lehetnek. Némelyikük nem okoz klinikai tüneteket, és soha nem észlelik. A portális véna fejlődési rendellenességei közé tartozik például az agenesis (a portális véna teljes hiánya), a kóros elágazás és a portosisztisztikus fistulák (olyan hiba, amely további erek jelenlétéből áll, amelyek miatt a vér a portális vénából az általános keringésbe áramlik, megkerülve a máj).
Portális véna – vizsgálat
A portális véna állapota többféleképpen is értékelhető. Ezek közül a legegyszerűbb a fizikális vizsgálat, amellyel a portális véna legsúlyosabb betegségeinek tünetei is kimutathatók. Ilyen betegség például az előrehaladott portális hipertónia, amely szabad szemmel látható változásokat okozhat a vénás keringésben. Ilyen tünetek a következők: „medúzafej”, valamint a végbélnyílás és a nyelőcső visszér.
A portális véna anatómiájának és működésének felmérésére szolgáló eszköz az ultrahangvizsgálat (USG) Doppler funkcióval. Előnyei közé tartozik a széles elérhetőség, az alacsony ár, az alacsony invazivitás és a gyors végrehajtási idő. A Doppler ultrahang vizsgálat felmérheti a portális véna méreteit, valamint a véráramlás irányát és sebességét ebben az érben. A kapott paraméterek lehetővé teszik a legtöbb portális vénát érintő betegség kezdeti diagnózisát.
Olvassa el még:
