Nem bízhatunk az állati termékek „antibiotikummentes” címkézésében, amerikai tanulmány szerint.
Vajon az „antibiotikummentes” feliratot feltüntető marhahús valóban mindig antibiotikumok felhasználása nélkül készül? Nem igazán (legalábbis az Egyesült Államokban), egy új tanulmány szerint, amely szerint ez az állítás nem megbízható.
Az intenzív gazdaságokban gyakran használnak antibiotikumokat az állatbetegségek kezelésére, sőt egyes esetekben megelőzésére. A húsfogyasztók tehát kockáztatják, hogy nyomokban fogyasztják ezeket az anyagokat.
Idővel különböző állati termékek jelentek meg a piacon, amelyek olyan állításokkal büszkélkedhetnek, mint például „antibiotikumok nélkül nevelt” vagy hasonló. De vajon ez valóban így van-e? Egy amerikai tanulmány szerint a helyzet némileg eltér attól, amit várnánk.
Egyes, az Egyesült Államokból származó marhahúsminták, amelyek azzal büszkélkedtek, hogy antibiotikumok nélkül állították elő őket, valójában nyomokban tartalmazták ezeket a gyógyszereket – derül ki egy tanulmányból, amely a következő folyóiratban jelent meg Science.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) hagyta jóvá azokat a húscímkéket, amelyeken olyan állítások olvashatók, mint „Soha nem használtak antibiotikumot”, „Antibiotikumot nem adtak hozzá” és „Antibiotikumok nélkül nevelték”. A tanulmány azonban hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak nem szabad megbízniuk ezekben a csomagolásokon szereplő állításokban.
Ennek megállapításához a kutatók az „antibiotikummentes” piacra levágott húsok vizeletmintáit elemezték. Közel 700 tehenet vizsgáltak 312 tételből és 33 különböző, antibiotikummentesnek minősített gazdaságból.
A kutatók azonban azt találták, hogy az intenzív gazdaságok 42%-ában legalább egy pozitív állati tesztet találtak, ami a vizsgált időszakban levágott „antibiotikummentes” tehenek mintegy 15%-át jelenti.
Lance B. Price, a tanulmány egyik szerzője ezeket az eredményeket figyelembe véve a következő következtetést vonta le:
Amíg az USDA nem tesz lépéseket ezen állítások szigorú ellenőrzésére, vagy a kiskereskedők nem szüntetik meg a tudatlanságuk biztonságos menedékét, addig a fogyasztóknak nem szabad bízniuk e címkék pontosságában.
Az eredmények lényegében azt mutatják, hogy az USA-ban használt „Antibiotikumok nélkül nevelt” címke nem mindig megbízható, és bár a tanulmány a tehenekre korlátozódik, a szerzők szerint ugyanez a probléma más haszonállatok esetében is előfordul.
A felelősséget ezért a helyzetért természetesen a helytelen tenyésztőkre hárítják, de az USDA-t is, amely nem ír elő empirikus vizsgálatokat a vállalatok számára ezen állítások igazolására.
Az USA-ban évente levágott kilencmilliárd (!), élelmiszernek szánt haszonállatból az USDA kevesebb, mint 7000 állatot vizsgál antibiotikumokra az amerikai Nemzeti Szermaradvány Programon keresztül. Ez a program azonban nem az „Antibiotikumok nélkül neveltek” állítás értékelésére szolgál, és csak azt állapítja meg, hogy az antibiotikumok meghaladják-e a maximális maradékanyag-határértéket, amely a fogyasztás szempontjából biztonságosnak meghatározott küszöbérték.
Ez pedig tényleg nem jó, különösen, ha figyelembe vesszük a az antibiotikum-rezisztencia veszélyes növekedését amiért pontosan az intenzív állattenyésztés a felelős.
A gyógyszerektől való függés és túlzott használatuk az állattartó gazdaságokban (amelyek kis helyen összezsúfolva élnek) valójában nagymértékben hozzájárul az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok kialakulásához és terjedéséhez, ami komoly veszélyt jelent a közegészségügyre. Olvassa el még: A betegséget okozó állatgyógyászati készítmények:
Kövessen minket a | | | |
Forrás: Forrás:
Olvassa el továbbá: A következő cikket:
