Túl sok antibiotikum van a tejben (a biotejben is), ezért Svájcban évente 80 millió litert dobnak ki.
Svájc az az az európai ország, ahol a legtöbb antibiotikumot használják a tehenészetben. Ez a helyzet óriási mennyiségű tej kidobásához vezet, ugyanakkor elősegíti az antibiotikum-rezisztencia kialakulását is.
Úgy tűnik, Svájc szomorú rekordot tudhat magáénak: Svájc az az európai ország, ahol a legtöbb antibiotikumot használják a tejgazdaságokban a tőgygyulladás kezelésére. Egyes antibiotikumok egyébként a biogazdaságokban is engedélyezettek.
Svájcban átlagosan minden tehén évente majdnem egy antibiotikum-kúrát kap. Ezeket a számokat a svájci Agroscope mezőgazdasági kutatóintézet tanulmánya tette feketén-fehéren papírra, de az is érdekes, hogy mi derül ki az Európai Állatgyógyászati Ügynökség ESVAC 2020-as adataiból.
Ezek szerint a svájci tejtermelők háromszor annyi antibiotikumot használnak, mint osztrák kollégáik. Még rosszabb, mint Dániában (itt 18-szor gyakoribb volt a használat Svájcban) és különösen Norvégiában (90-szer gyakoribb).
A svájci magazin K-tippkommentálva ezeket az eredményeket, újra felvet egy nagyon forró témát az intenzív állattenyésztéssel kapcsolatban. Arról beszélünk, hogy amikor a teheneket intenzíven hasznosítják a tejtermelés érdekében, akkor fogékonyabbak a fertőzésekre, ami több antibiotikumot igényel, és veszélyes az antibiotikum-rezisztencia terjedése szempontjából.
Olvassa el továbbá: Az állatgyógyászat és az állattenyésztés:
Patrizia Andina-Pfister a Svájci Állatorvosok Társaságától a K-Tippnek elmondta, hogy az intenzív gazdaságokban tartott tehenek általában fogékonyabbak a betegségekre, részben azért, mert a baktériumok könnyebben behatolnak a tőgybe és ott gyulladást okoznak. A heveny gyulladás többek között nagyon fájdalmas az állatok számára.
Antibiotikum-maradványokat tartalmazó tejet nem lehet eladni
És hatalmas tejpazarlás is van, mivel az antibiotikum-maradványokat tartalmazó tejet leállítják.
Szakértők becslése szerint évente 80 millió liter, nyomokban növényvédő szereket tartalmazó tej keletkezik. Ez nagyjából annak a tejmennyiségnek felel meg, amit 1,5 millió svájci fogyaszt el egy év alatt.
Mint K-Tipp írja:
A gazdák ezt az „ömlesztett tejet” a borjaknak etetik, vagy hígtrágyába öntik. Mindkettő nem kívánatos, mert elősegítik a rezisztens baktériumok kialakulását. Ahol a gazdák sok antibiotikumot használnak, ott az ilyen baktériumok gyakoribbak. Ezt mutatta ki az ETH Zürichben 2018-ban készült mesterszakos diplomamunka. Különösen sok volt belőlük a trágyában, a hígtrágyában és az istállókban. A fogyasztásra kész tejet szinte soha nem szennyezik rezisztens baktériumok. Ezek azonban a trágyán és a hígtrágyán keresztül más élelmiszerekbe is eljutnak. Ez különösen a zöldségek vagy saláták esetében jelent problémát, mivel ezeket az élelmiszereket nyersen is fogyasztják. Ha az ilyen baktériumok fertőzést okoznak az emberben, sok antibiotikum nem sokat segít.
Nem véletlen, hogy a Német Szövetségi Kockázatkutató Intézet a zöldségek és saláták rezisztens baktériumokkal való szennyezettségét „aggasztónak” minősíti.
Egy problémaezért, amely nem korlátozódik a tejelő tehenészetre. hanem messzemenő következményekkel jár a közegészségügyre nézve. Svájcban csak körülbelül 30 olyan gazdaság van, amely egyáltalán nem használ antibiotikumokat, míg a többiek azzal védekeznek, hogy megfelelően kezelik az állatokat, és nincs rezisztenciaprobléma a gazdaságukban.
Mivel azonban például a dán és norvég gazdák megmutatták, hogy sokkal kevesebb antibiotikumot lehet használni az istállókban, jó lenne, ha mindenki alkalmazkodna, még akkor is, ha továbbra is az az álmunk, hogy többé nem kell beszélnünk az intenzív gazdálkodásról és a vele járó összes problémáról.
Kövessen minket a | | | |
Forrás: Forrás:
Olvassa el továbbá: A következő cikket:
