Nincs több mikroműanyag a kozmetikumokban. Erről döntött a brit kormány a környezetvédők több kezdeményezése után, a javaslat 2018-ban válik törvényerőre, és minden olyan mosószerre kiterjed, amely a csapunkból a tengerbe kerül.
Nincs több mikroműanyag a kozmetikai termékekben. Ez a brit kormány döntése több, környezetvédők által indított kezdeményezés után, a javaslat törvényerőre emelkedik majd a 2018 és kiterjed minden olyan mosószerre, amely a csapunkból a tengerbe kerül.
A hírt közli az angol újság, amely megmagyarázza, hogyan jutottak a drasztikus döntéshez. Csak Európában 2013-ban 5 ezer tonna mikroműanyag nyilvánvalóan a tengerbe került.
Gondoljunk csak arra, hogy vannak olyan kozmetikumok, amelyekben ezeknek a szemcséknek a koncentrációja olyan magas, mint a 90%. Miután több nyilvános megkeresés után, jön a kormány javaslata, amely annyira tetszik mindazoknak, akik évek óta küzdenek a környezetvédelemért.
A döntés érinti fürdőszappanok, samponok és fogkrémek, de más termékekre is ki lehetne terjeszteni. Ezek egyelőre a jogszabályon kívül maradnak fényvédő krémek és sminktermékek.
De szerint Greenpeace UK már most nagy győzelemnek számít, és a javaslatot „a mikroműanyagok használatának legszigorúbb tilalmaként” üdvözli a bolygón, bár a cél továbbra is az marad, hogy az összes termék betiltása a csapból a tengerbe kerülő mikroműanyagokat tartalmazó termékeket.
Egy nemrégiben készült becslés szerint 300 milliárd darab mikroműanyag csak a Jeges-tengerben. Egy nemrégiben készült tanulmány pedig azt állítja, hogy az emberiség 1950 óta ennél többet termelt.
2018 januárjátóla kormánynak a tiltott termékek listáját kell majd a parlament elé terjesztenie, addig is az Egyesült Királyság környezetvédelmi minisztere Michael Gove új intézkedéseket ígér az óceánokba kerülő műanyagszemét mennyiségének csökkentésére.
Mikroműanyagok, a helyzet Olaszországban
A borotvahabtól a fogkrémig, a naptejtől a szempillaspirálig és így tovább már mindenről beszámoltunk, apró szemcsék amelyek még a tisztítórendszerekből és a csapból is kikerülnek, majd a tányérunkra kerülnek, például az általunk fogyasztott halakban.
„A közvetlen felhalmozódás a trofikus lánc magasabb szintjein is megtalálható, például az uszonyos bálnában, vagy az úszó cápában, majd a ragadozókban, például a hüllőkben és a madarakban. Figyelembe véve, hogy évente fejenként körülbelül 23 kilogramm halat fogyasztunk, ami Olaszországban 25 kilogrammra emelkedik, az emberi egészségre gyakorolt hatások könnyen beláthatóak” – olvasható egy megvalósult, a Marevivo a Sapienza Egyetem kutatócsoportja, amelyet a professzor úr koordinál. Giandomenico Ardizzone.
Minden, amit a mikroműanyagokról tudni kell:
Olaszországban a mikroműanyagok elleni küzdelmet a Marevivo vívja egy három cikk amelyekben a következőket állapítják meg
„2019. január 1-jétől tilos a mikroműanyagokat, azaz „5 milliméteres vagy annál kisebb méretű műanyag részecskéket” tartalmazó kozmetikai termékek gyártása és forgalmazása”.
A szabálysértőkre kiszabható büntetések a következők 100 000 eurótól 500 000 euróig terjed. A javaslat első aláírója a képviselőház környezetvédelmi bizottságának elnöke, Ermete Realacci.
ÍRJA ALÁ A PETÍCIÓT A MIKROMŰANYAGOK ELTÖRLÉSÉÉRT OLASZORSZÁGBAN IS
Dominella Trunfio
