Mennyire egészséges a gesztenye: mikor ehetjük meg és milyen esetekben mérgeződhetünk meg
Sütve vagy sós és kifinomult desszertként, püré formájában elkészítve a nemes gesztenye termése magas tápértékű, rostokban, ásványi anyagokban és szénhidrátokban gazdag. A vadgesztenyével együtt számos egészségügyi előnye van, de számos ellenjavallatot is felsorolnak.
Gesztenye, jó tápanyagforrás. FOTÓ Shutterstock
Amit a szelídgesztenyéről tudni kell
(a nemes gesztenye – Castanea sativa – termése) A-, E-, K- és B-vitaminokat tartalmaz. Magas a C-vitamin-tartalma (egy csésze, kb. 100 gramm gesztenye a napi szükséglet 35-45%-át fedezi). Gazdag ásványi anyagokban, például magnéziumban, cinkben, rézben, mangánban, káliumban és foszforban, valamint szénhidrátokban és antioxidánsokban, és kevesebb zsírt tartalmaz, mint a diófélék, és alacsony a fehérjetartalma. Ezenkívül nem tartalmaznak koleszterint és glutént.
A gesztenye segít csökkenteni a koleszterinszintet és szabályozni a vércukorszintet, és ajánlott a tápanyaghiányosoknak, valamint a gluténérzékenyeknek.
Jótékonyan hat az idegrendszerre, védelmet nyújt egyes neurodegeneratív betegségekkel szemben, és javallott a vérszegénység ellen, mivel segíti a vas felszívódását.
Ezenkívül réz tartalmuknak köszönhetően segíthetnek az immunrendszer és a csontok erősítésében.
A vörösvértestek képződéséhez szükséges folsav a terhesség alatt nélkülözhetetlen, ezért a hivatkozott forrás szerint ebben az időszakban is ajánlott mérsékelt mennyiségben fogyasztani.
Gyulladáscsökkentő tulajdonságok
A grácia hatékony a visszérfekélyek vagy tromboflebitisz kezelésében, a visszér és aranyér elleni krémek vagy kenőcsök egyik fő összetevője. Hasznos lehet az érelmeszesedés kezelésében.
A szelídgesztenye többféleképpen elkészíthető, és magas rosttartalma miatt nagyon jó a bélmozgás szabályozására.
Nyersen fogyasztva gyógyíthatja a hasmenést vagy a székrekedést.
Ellenjavallatok
Az édes gesztenye nem ajánlott cukorbetegség, cukorbetegség, elhízás, inzulinrezisztencia, puffadás vagy egyéb emésztési problémák esetén.
Amit a vadgesztenyéről tudni kell
A vadgesztenye (a vadgesztenyefa (Aesculus hippocastanum) termése nem ehető, mivel eszcin-tartalma mérgező anyag), de a vadgesztenye kérgének, levelének vagy magjának gyógyító tulajdonságai évezredek óta ismertek, és az ebből a vegyületből készült olajokat vagy tinktúrákat tartalmazó gyógynövényeket már Hippokratész kora óta használják és ajánlják.
Nyers állapotban a vadgesztenye mérgezéshez vezethet.
C- és K-vitamint, valamint a B-vitaminok csoportjának egy részét (B1, B2) tartalmazzák, zsírokat, keményítőket és szaponozidokat, valamint az erek rugalmasságát fenntartó tanninokat tartalmaznak.
A benne található flavonoidok gyulladáscsökkentő, véralvadásgátló és vérhígító tulajdonságokkal rendelkeznek. Az eszkulin (eszcin) nevű összetevő miatt a vadgesztenye nyersen történő fogyasztása mérgezéshez vezethet.
A vadgesztenye virágait, kérgét és termését gyakran használják a kozmetikai iparban, és az escin miatt bőrkrémekben és krémekben alkalmazzák.
Ez a vadgesztenye magjából nyert vegyület véralvadásgátló, érösszehúzó és érvédő tulajdonságokkal rendelkezik, és igazi gyógyír a törékeny hajszálerek tónusának növelésére, valamint az ödéma, a duzzadt láb vagy a viszketés csökkentésére.
Az infúzió, főzet, por vagy oldható kivonat formájában készült készítmények jótékony hatással vannak a keringési rendszerre és a szív- és érrendszeri betegségekre. Segíthetnek gyógyítani az egyes súlyos állapotok, például a visszerek, az aranyér vagy akár a stroke okozta szenvedést. A kezelések azonban csak orvosi javaslatra adhatók.
Ellenjavallatok
A vadgesztenye kivonat kezelés nem ajánlott terhes vagy szoptató nőknek, vese- vagy májbetegségben szenvedőknek, valamint véralvadásgátló gyógyszert szedőknek.
