Azok az emberek, akiknek egy autoimmun betegségük van, ki vannak téve a többi betegség kialakulásának kockázatának. Ezért van ez

A gének fontos tényezőt jelentenek ezekben a betegségekben, de nem feltétlenül határozzák meg a sorsodat. 50 millió amerikai – azaz minden ötödik – életét változtatja meg, akiknek van egy ilyen betegségük, az Autoimmun Társaság szerint.

Akiknek egy autoimmun betegségük van, azoknál fennáll a kockázata, hogy mások is kialakulnak PHOTO Shutterstock

És vannak olyan adatok, amelyek arra utalnak, hogy az autoimmunitások aránya az elmúlt két évtizedben nőtt – olvasható a The Lancet című szaklapban 2023-ban megjelent kutatásban. Mintha nem lenne elég, hogy egy autoimmun betegséggel rendelkezünk, a sajnálatos valóság az, hogy az Autoimmun Társaság szerint az autoimmun betegségben szenvedők egynegyedének több is van. Több mint 100 autoimmun betegséggel – köztük a reumatoid artritisz, a lupusz, a cöliákia és a gyulladásos bélbetegség – az immunrendszerünk sokféleképpen megbolondulhat, tudósít .

Szóval mi folyik itt? Miért növeli egy autoimmun betegséged a többi kialakulásának esélyét? Itt jönnek szóba azok a tényezők, amelyek növelik az autoimmun betegségek kockázatát, valamint néhány olyan napi szokás, amelyek késleltethetik vagy csökkenthetik ezt a veszélyt.

Immunrendszer: nagyszerű dolog… amíg el nem romlik

Az immunrendszer a szervezet természetes védelmi rendszere, amely folyamatosan megfigyelés alatt áll, hogy felismerje az olyan fenyegetéseket, mint a káros baktériumok, vírusok és más kórokozók – olvasható az InformedHealth.org oldalon. Amikor az immunrendszer veszélyt észlel, akcióba lendül, hogy felvegye a harcot a betolakodóval. Gyakran a válasz olyan hatékony, hogy észre sem vesszük, hogy valami olyasmivel találkoztunk, ami megbetegíthet. Máskor az immunrendszer kezdeti válasza nem elégséges, és végül fertőzés vagy betegség alakul ki.

Mindenki megbetegszik néha. Összességében a szervezeted természetes védekező rendszere egészen elképesztő munkát végez a tested egészségének megőrzésében. De még a legjobban megtervezett rendszerek is meghibásodhatnak, és ez akkor történik, amikor autoimmun állapotok lépnek fel.

Míg az immunrendszer normális esetben a külső veszélyekre összpontosít, az autoimmunitás akkor lép fel, amikor ez a rendszer tévesen azt mondja, hogy a fenyegetés belülről jön. Más szóval a szervezet támadást indít önmaga ellen, elpusztítva az egészséges szöveteket – olvasható a National Library of Medicine szerint.

Mi váltja ki az autoimmun betegség kialakulását

A genetika az egyik fő kockázati tényező, és szinte mindenki hordoz géneket, amelyek bizonyos . A National Institutes of Health szerint azonban a legtöbb embernél nem alakul ki autoimmun betegség, hacsak valami a környezetükben vagy az életmódjukban nem váltja ki az adott gének hibás működését.

Az azonosított kiváltó okok közé tartoznak a bakteriális vagy vírusfertőzések, mint például az Epstein-Barr; bizonyos gyógyszerek és a toxinoknak való kitettség, mint például a füst, a higany, a vegyi anyagok vagy a túlzott napfény; a rossz táplálkozás okozta bélrendszeri változások; és a stressz.

Tehát, visszatérve az eredeti kérdéshez: miért növeli egy autoimmun betegség megléte a többi betegség kialakulásának esélyét? Íme néhány elmélet, ami ezt magyarázza.

Gének

A kutatók a legtöbbet vizsgált autoimmun betegségek közül azonosítottak bizonyos géneket, amelyek a betegségek kialakulásának nagyobb kockázatával járnak együtt, és van némi átfedés.

Például a lupusz, a reumatoid artritisz, a szisztémás szklerózis és a Sjögren-szindróma számos közös genetikai tényezővel rendelkezik a Clinical Reviews in Allergy and Immunology című szaklapban 2022-ben megjelent tanulmány szerint. Ez az oka annak, hogy e betegségek némelyike együttesen is előfordulhat.

Úgy tűnik, hogy az autoimmun betegségekre való fogékonyságot olyan genetikai tényezők is befolyásolják, mint a családi előzmények, a nem, a faj és az etnikai hovatartozás. A családi előzmények 20%-kal növelik a kockázatot, és az Autoimmun Társaság statisztikái szerint 4-ből 3 autoimmun betegséggel diagnosztizált emberből 3 nő.

Hasonlóképpen a faj is befolyásolhatja a kockázatot. Az Autoimmune Reviews című szaklapban megjelent 2020-as tanulmány szerint kétszer annyi fekete amerikai diagnosztizálódik polymyositisszel és lupusszal, míg kétszer annyi amerikai őslakosnál diagnosztizálnak szklerodermát, alopeciát és reumatoid artritiszt, mint fehér amerikaiaknál. Az ilyen mögöttes tényezők növelhetik az egyén genetikai hajlamát az autoimmun betegségek kialakulására.

Kockázati tényezők

Számos autoimmun betegségnek vannak közös kockázati tényezői. Például az Epstein-Barr-vírus, amely a legtöbb embert érintő gyakori vírus – jegyzi meg a Centers for Disease Control and Prevention – a Pathophysiology című szaklapban 2022-ben megjelent tanulmány szerint összefügg a reumatoid arthritisszel, a Sjögren-szindrómával, a cöliákiával, a szklerózis multiplexszel és másokkal.

Hasonlóképpen, a dohányzás összefügg a reumatoid artritisz, a pajzsmirigy autoimmunitás, a lupusz és a szklerózis multiplex kialakulásával – mutat rá a Pathophysiology című szaklap 2021-es tanulmánya.

Felhalmozódó expozíció

Egy másik tényező egy olyan dologra összpontosít, amit exponómnak neveztek el. Míg a dohányzásnak, a stressznek vagy a fertőzéseknek való kitettségre gyakran pillanatnyi vagy átmeneti expozícióként gondolunk, a kutatások azt sugallják, hogy a szervezet egész életében folyamatosan nyilvántartást vezet az ilyen zavaró tényezőkről. Ezt a nyilvántartást exponómnak nevezik, és a fent említett Pathophysiology 2021 kutatás szerint az ember egész élete során a környezetnek való kumulatív kitettséget jelenti, kezdve a születés előtti fejlődéssel. Az expozíciós elmélet magyarázatot adhat arra, hogy egyes emberek miért hajlamosabbak az autoimmunitásra, ha az expozíciójuk elér egy fordulópontot.

Mindennapi szokások, amelyek csökkenthetik az autoimmun kockázatot

Bár a genetikát nem lehet megváltoztatni, bizonyos étrendi és életmódbeli változtatásokkal csökkenthető az autoimmunitás kialakulásának kockázata.

1. Szedjen D-vitamin-kiegészítőt

A D-vitamin segít kordában tartani az immunválaszokat. Ennek a tápanyagnak az alacsony szintje a vérben összefüggésbe hozható a reumás ízületi gyulladás, a lupusz és más autoimmun betegségek kialakulásával – állapítja meg a Biology of Sex Differences című folyóiratban megjelent 2021-es kutatás. Bár nem volt egyértelmű, hogy a tápanyag pótlása csökkenti-e a kockázatot, egy 2022-es, a BMJ-ben megjelent tanulmány szerint a napi D-vitamin-pótlás (2000 NE) öt éven át 22%-kal csökkentette az autoimmun betegségek előfordulását.

2. Csökkentse a magasan feldolgozott élelmiszerek bevitelét

Az egészséges bélmikrobióta fontos az egészséges immunrendszerhez. A bélbaktériumok egyensúlyának felborulása megkönnyíti a káros anyagok, például a toxinok bejutását a véráramba, ami autoimmun reakciót válthat ki – olvasható a Nutrients magazinban 2021-ben megjelent összefoglalóban. Az egészségesebb bélrendszer elősegítése érdekében lehetőség szerint korlátozza az erősen feldolgozott élelmiszereket, amelyek transzzsírok, hozzáadott cukrok és élelmiszer-adalékanyagok, például színezékek forrásai.

3. Fogadja el a teljes értékű élelmiszerek megközelítését

A Nutrients című szaklap ugyanezen cikke a táplálkozás egy másik, a bélrendszer egészségét befolyásoló aspektusára is rávilágított: a gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonafélék alacsony bevitelére. A bélben élő jótékony baktériumok a túléléshez az ezekben az élelmiszerekben található rostokra és egyéb vegyületekre támaszkodnak. Miközben fontos, hogy korlátozzuk a bélrendszer egészségét károsító összetevőket tartalmazó élelmiszereket, ugyanilyen fontos, hogy gondoskodjunk a bélrendszerünkben élő jótékony baktériumokról, és tápláljuk őket azzal, amire szükségük van. Ennek legjobb módja, ha több teljes vagy minimálisan feldolgozott, magas rosttartalmú élelmiszert, például gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonaféléket, hüvelyeseket, dióféléket és magvakat választunk.

4. Aludjon eleget

Az alvászavarok, mint például az álmatlanság, pusztítást végezhetnek az egészségünkön – beleértve az immunrendszerünket is. A Nature folyóiratban közzétett kutatás megállapítja, hogy a minőségi alvás hosszú távú hiánya növelheti az autoimmun betegségek, például a reumatoid artritisz, a lupusz és a szisztémás szklerózis kialakulásának kockázatát.

5. A dohányzásról való leszokás

A dohányzás egészségre gyakorolt negatív hatása jól dokumentált, különösen az olyan betegségek esetében, mint a rák és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). A dohányzás azonban szerepet játszhat az autoimmun betegségek, például a reumatoid artritisz, a szisztémás lupus erythematosus, a szklerózis multiplex és más autoimmun betegségek kialakulásának kockázatának növelésében is – jegyzi meg a Global Autoimmune Institute.