A mediterrán étrend célja, hogy „Planeterranea” legyen, a világ minden tájáról származó helyi és Km0 élelmiszerek felhasználásával.

A nápolyi Federico II. egyetemen egy kutatási projekt azon dolgozik, hogy a mediterrán étrend „Planeterranea” legyen. A cél az, hogy a világ különböző országaihoz és a világ különböző területein rendelkezésre álló élelmiszerekhez igazítsák, de mindig a táplálkozási piramis szerint.

Minden embernek hozzáférést kell biztosítani az egészséges és tápanyagokban gazdag élelmiszerekhez, azaz képesnek kell lennie a teljes és változatos táplálkozásra. Amint azonban sajnálatos módon ismert, a világ számos területén a tápanyagszükséglet kielégítése kizárólag a helyben elérhető élelmiszerekre támaszkodva nagyon nehéznek tűnik. A valóságban ez egyáltalán nem biztos, hogy így van.

Vannak olyanok, akik a kiterjesztik a – már az UNESCO szellemi öröksége 2010 óta – nem mediterrán országok számára is, adaptálva és ezáltal „Planeterranea”.

A mediterrán diétát (DM) egészséges táplálkozás jellemzi, amely főként olívaolajból (mint telítetlen zsírok forrásából), diófélékből, hüvelyesekből, zöldségekből, teljes kiőrlésű gabonafélékből, friss vagy szárított gyümölcsökből, mérsékelt mennyiségű halból, valamint tejtermékekből, húsból és vörösborból áll.

Amint azt a tudományos kutatások már sokszor megállapították, a mediterrán étrend jelentős egészségügyi előnyökkel jár, például alacsonyabb kockázatot jelent a szív- és érrendszeri, anyagcsere- vagy neurodegeneratív betegségek és a rák kialakulására. Nem véletlen, hogy ismét, immár ötödik éve egymás után az első helyen végzett a 2022-es Legjobb étrendek rangsorában, amelyet a Mediterrán Diéta szakértői állítottak össze. .

Olvassa el még:

Ez a fajta étrend az élelmiszertermelés és -fogyasztás fenntartható modelljét is képviseli, köszönhetően a helyi termékek használatának, amelyek hozzájárulhatnak a biológiai sokféleség és a természeti erőforrások, valamint az egyes országok terményei és hagyományai megőrzéséhez.

Mint mondtuk, most azonban az a cél, hogy planétatermesztéssé váljon. Ezt javasolják egy kutatási projekt az UNESCO Egészségügyi és Fenntartható Fejlődésért Oktatási Tanszékének, az UNESCOFederico II. nápolyi egyetem, bemutatásra került Természet Olaszország.

Az alapgondolat az, hogy ezt a fajta étrendet világszerte népszerűsítsék, a különböző országokhoz és következésképpen a világ különböző területein rendelkezésre álló élelmiszerekhez igazítva, de mindig az „élelmiszer-piramis” szerint.

Ahogy a tanulmány megállapítja:

Sok városi területen élő ember táplálkozása rossz minőségű és változatos, amelyben az energiabevitel nagy része magas glikémiás indexű élelmiszerekből (pl. fehér rizs és glikémiás index), cukorban és zsírban gazdag, ultrafeldolgozott élelmiszerekből (pl. készételek, cukros italok, édességek, chipsek, cukorkák stb.) származik. Ezek az étkezési szokások, amelyek még a mediterrán országokban is egyre inkább elterjedtek, az elhízás (beleértve a gyermekkori elhízást is), az anyagcsere- és szív- és érrendszeri betegségek világméretű járványának egyik fő oka. Másrészt a világ minden részén lehet találni olyan speciális gyümölcsöket, zöldségeket, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonaféléket és telítetlen zsírok forrásait, amelyek tápanyagtartalma és jellemzői hasonlóak a DM-re jellemzőhöz, és valószínűleg hasonló egészségügyi előnyökkel is rendelkeznek a lakosság számára.

Néhány példa? Latin-Amerikában az avokádó, a papaya, a zöld banán és az Açaí bogyók jó forrásai az egyszeresen telítetlen zsírsavaknak, a mikrotápanyagoknak és a polifenoloknak. Egyes közép-afrikai gabonafélékről, mint például a tápióka/manióka és a teff, azt feltételezik, hogy elősegítik a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) termelődését, ahogyan a DM-re jellemző teljes kiőrlésű gabonafélék esetében is. A quinoa továbbá gazdag fehérjében és esszenciális aminosavakat biztosít, korlátozott zsírtartalom mellett.

Az Ázsiában használt szezámmag és szójabab antioxidánsokat tartalmaz, amelyek csökkenthetik a magas vérnyomást, az inzulin oxidatív stresszt és a gyulladásos markereket. A tengeri algák (pl. alga és wakame) és a spirulina a keleti országokban széles körben fogyasztott, komplex poliszacharidok, ásványi anyagok, fehérjék és vitaminok fontos forrása, rákellenes, vírusellenes, antioxidáns, cukorbetegség- és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal.

Röviden, minden országnak megvannak az „erősségei” az élelmiszerek tekintetében, és pontosan ezeket lehet kihasználni a mediterrán étrend által inspirált Planeterrane étrend részeként.

A szakértők tehát a következő következtetést vonják le:

Mindezek alapján úgy véljük, hogy a világ különböző részein rendelkezésre álló zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket és telítetlen zsírokat a tudományos bizonyítékokon alapuló helyi táplálkozási paradigmák kialakításához kombinálni lehet. Célunk, hogy a helyben elérhető élelmiszerek tekintetében különböző „táplálkozási piramisokat” határozzunk meg, amelyeket a mediterrán étrend esetében megfigyeltünk. Erre a tevékenységre a világ minden tájáról hívunk kutatókat, valamint arra, hogy vegyenek részt egy konkrét tevékenységben, amelyet az UNESCO tanszékünk egy erre a célra létrehozott platformon keresztül indít el „Planeterranea” címmel.

Kövessen minket a | | | |

Forrás:

Olvassa el még: A következő cikket: