Összeomlik a kekszmítosz: a rozskenyér, a bresaola és a feldolgozott élelmiszerek is megbetegítenek minket

Nem elég elolvasni a címkéket és meggyőződni arról, hogy az élelmiszerek tápanyagtartalma megfelelő-e. Egy új, kizárólag olaszok által készített tanulmány szerint különösen az egészségünkre veszélyes, ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kell foglalkoznunk…

Azt, hogy az egészséges táplálkozás az egészségünk alapja, mára már megtanultuk (szinte mindannyian). Vannak azonban még mindig kevéssé ismert vagy alábecsült aspektusai a kérdésnek, például gyakran esünk abba a hibába, hogy azt hisszük, az élelmiszereket csak az összetételük és a tápértékük jellemzi. A valóságban döntő fontosságú annak felmérése is, hogy milyen fokú feldolgozáson mennek keresztül.

Ezt hangsúlyozza egy új olasz tanulmány, amelyet a Pozzilli-i (IS) I.R.C.S. Neuromed Epidemiológiai és Prevenciós Osztálya végzett a Varese-i és Comói Insubria Egyetemmel, a Cataniai Egyetemmel és a nápolyi Mediterranea Cardiocentróval együttműködve.

Az élelmiszerek feldolgozottsági foka ugyanilyen fontos elem annak megismerésében, hogy egy adott élelmiszer milyen hatással lehet az egészségünkre.

Az új kutatás, amelyet a British Medical Journalvizsgálta étrendünknek éppen ezt az aspektusát, és összefüggésbe hozta a halálozási kockázattal. Pontosabban, a tudósok 12 éven keresztül több mint 22 000 ember egészségi állapotát követték nyomon. Ezt összefüggésbe hozták étkezési szokásaikkal, és nemcsak az általuk elfogyasztott táplálkozási szempontokat értékelték, hanem az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását is.

És csak úgy, kiderült, hogy ezek valójában a leginkább feldolgozott élelmiszerek, amelyek a legveszélyesebbek az egészségünkre.

Marialaura Bonaccio, a pozzillii IRCCS Neuromed epidemiológiai és megelőzési osztályának epidemiológusa, a tanulmány vezető szerzője elmondta:

Eredményeink megerősítik, hogy mind a rossz tápanyagminőségű élelmiszerek, mind az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása jelentősen növeli a halálozási kockázatot, különösen a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Amikor azonban együttesen vettük figyelembe mind a táplálék tápanyagtartalmát, mind az ipari feldolgozás mértékét, kiderült, hogy az utóbbi szempont a legfontosabb a megnövekedett halálozási kockázat kiemelésében. A Nutri-Score által egészségtelennek minősített élelmiszerek több mint 80 százaléka ugyanis szintén ultra-feldolgozott. Ez arra utal, hogy a megnövekedett halálozási kockázat nem közvetlenül (vagy kizárólag) egyes termékek alacsony táplálkozási minőségének tulajdonítható, hanem inkább annak, hogy ezek is ultrafeldolgozottak.

E tanulmány szerint tehát az olyan látszólag egészségesnek tűnő élelmiszerek, mint a rizspogácsa, a bresaola vagy a kétszersült valójában éppen azért a legrosszabbak, mert ultra-feldolgozottak.

Sürgősen szükség van egy új címkére, amely jelzi az élelmiszerek feldolgozottsági fokát.

Amint az új tanulmány kimutatta, a táplálkozási minőség nem az egyetlen tényező, amelyet figyelembe kell venni egy élelmiszer értékelésénél. Ezért fontos lenne a termék feldolgozottsági fokát is feltüntetni a címkén, ami segítené a fogyasztókat abban, hogy tájékozottabban döntsenek arról, mit vásároljanak és mit ne.

Ahogy Licia Iacoviello, a Varese és Como városában található Insubria Egyetem higiéniai tanszékének igazgatója és professzora fogalmazott:

Adataink azt mutatják, hogy nemcsak a táplálkozási jellemzőket, hanem az élelmiszer-feldolgozás mértékét is figyelembe kell venni. Ezért úgy gondoljuk – más nemzetközi kutatókkal is egyetértésben -, hogy minden tápértékjelölési rendszert ki kell egészíteni a feldolgozás szintjére vonatkozó információkkal.

Így még a Franciaországban kifejlesztett és az új európai élelmiszer-címkeként favorizált Nutri-Score (amelyet jelenleg a Bizottság más javaslatokkal együtt vizsgál) sem lehet elegendő.

A kutatás szerzői azt javasolják, hogy a NOVA osztályozásamely az élelmiszereket aszerint osztályozza, hogy az adott terméket mennyire dolgozták fel iparilag. Ez a rendszer így képes azonosítani az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszereket, amelyekhez olyan összetevőket adtak hozzá, mint a hidrolizált fehérjék, maltodextrinek, hidrogénezett zsírok, és amelyek általában különféle adalékanyagokat (színezékek, tartósítószerek, antioxidánsok, csomósodásgátlók, ízfokozók és édesítőszerek) tartalmaznak.

Ebbe a kategóriába nemcsak az édesített és szénsavas italok vagy kenhető krémek tartoznak, hanem a következők is a látszólag gyanútlan élelmiszerek is mint például a kétszersült, a keksz, a gyümölcsjoghurt, egyes reggeli gabonapelyhek, sőt, még a vegán hamburgerek és hasonlók is.

Ahogy azt Giuseppe Grosso, a Cataniai Egyetem docense kifejtette:

Ahhoz, hogy a megelőzési stratégia valóban hatékony legyen, azokra az élelmiszerekre kell összpontosítanunk, amelyeket a Nutri-Score táplálkozási szempontból megfelelőnek minősít, de amelyek ugyanakkor nagymértékben feldolgozottak. Ez a helyzet például bizonyos italok esetében, amelyek bár alacsony cukortartalommal rendelkeznek, és ezért táplálkozási szempontból elég megfelelőek ahhoz, hogy a Nutri-Score-ban B betűt kapjanak, valójában erősen feldolgozottak. De a joghurtok és a hideg desszertek is, amelyek alacsony zsírtartalommal büszkélkedhetnek, de az élelmiszer-adalékanyagok bőséges listáját tartalmazzák.

Tehát ne csak az összetevők listájára és a tápértékre figyeljünk, hanem mindig mérlegeljük, hogy az élelmiszer, amit vásárolni készülünk, nem ultrafeldolgozott-e.

Egy tavalyi tanulmány többek között kimutatta, hogy az ilyen típusú élelmiszerek nemcsak az egészségünkre, hanem a környezetre is károsak.

Egyre inkább vissza kellene térnünk a friss, egészséges és szezonális élelmiszerek fogyasztásához (de ezt már eddig is tudtuk).

Kövessen minket a | | | |

Forrás: Forrás:

Olvassa el továbbá: A következő cikket: