A Nutrients című szaklapban nemrégiben megjelent áttekintésben a kutatók áttekintették a gránátalmafogyasztás anyagcserezavarokra gyakorolt előnyeit vizsgáló meglévő adatokat, megjegyzi
A gránátalmát, mint természetes tápanyagot, régóta használják bakteriális fertőzések, cukorbetegség, elhízás és más anyagcserezavarok kezelésére. Ugyanakkor aggodalmak merültek fel a farmakológiai terápiák, például az elhízás elleni gyógyszerek és az inzulinérzékenyítő gyógyszerek mellékhatásaival kapcsolatban. A modern kutatások alátámasztják a polifenolokban gazdag természetes termékek és étrendek egészségjavító előnyeit, beleértve az antibakteriális, antidiabetikus, elhízás elleni és ateroprotektív tulajdonságokat.
Ebben az áttekintésben a kutatók a gránátalmában található vegyületek farmakokinetikai jellemzőit, biztonságosságát és biológiai hozzáférhetőségét vizsgálták az anyagcserezavarok, például a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a diszlipidémia és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
Az anyagcserezavarok megelőzése gránátalma fogyasztásával
A gránátalma olyan gyümölcs, amely képes csökkenteni az inzulinrezisztenciát, a citokinszintet, a redox-gének expresszióját, a megnövekedett vérnyomást, az érrendszeri károsodást és a lipoproteinek oxidatív elváltozásait.
Egy egereken végzett vizsgálatban a gránátalma magolajjal történő étrendi kezelés csökkentette a zsírtömeget és a testsúlyt, miközben javította az inzulinérzékenységet a perifériás szövetekben.
Tanulmányok súlycsökkenésről számoltak be a gránátalma kivonat 30 napos fogyasztása után.
A polifenolok a növényekben természetesen előforduló kémiai vegyületek, amelyeket antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságaiknak köszönhetően számos egészségügyi előnnyel hoznak összefüggésbe.
A hagyományos orvoslás a gránátalma polifenolokat cukorbetegség elleni tulajdonságaik miatt tartja számon.
A gránátalma héjkivonattal végzett rövid távú terápia csökkentheti a vércukorszintet és a lipidperoxidációt.
Tanulmányok kimutatták, hogy a gránátalma fogyasztása javíthatja a plazma koleszterin koncentrációját a hiperlipidémiás betegeknél, és szabályozhatja a lipid paramétereket a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő diszlipidémiás embereknél.
Bár a hagyományos gyógyászati szakirodalom támogatja a gránátalma használatát és az egészségi állapot javításának lehetőségét, számos toxikológiai vizsgálat kimutatta a gránátalma beadását követően megváltozott sejtkomponenseket és magkárosodást.
A magas punikinsav-forrásnak számító gránátalma magolaj toxikológiai vizsgálatai azt mutatták, hogy nem mutagén és nem klasztogén. A post mortem vizsgálatok nem mutattak ki sejtes rendellenességeket, és 4,3 g/ttkg/nap gránátalma fogyasztása nem okozott károsodást. A gránátalma vagy az ebből a gyümölcsből származó vegyületek fogyasztása biztonságosnak tűnik, és a hagyományos népgyógyászati kezelésekben tapasztalt és jelenleg terápiás célokra használt dózisoknál jóval magasabb dózisoknál várhatóak káros hatások.
Összességében a felülvizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a gránátalma fogyasztása segíthet megelőzni az olyan anyagcserezavarokat, mint a hiperglikémia és a hiperlipidémia.
A klinikai és farmakokinetikai vizsgálatok azonban ellentmondásosak olyan tényezők miatt, mint a növényi részek kiválasztása, a termesztés, a földrajzi régió, a bioklimatikus és talajjellemzők, a plazma biológiai hozzáférhetősége, a szervi hozzáférhetőség és a nutrigenomikai megfontolások. Ezektől az eltérésektől függetlenül a gránátalma gyógyászati hatékonysága a metabolikus szindróma összetevőinek kezelésében sokoldalú terápiás megközelítést igényel.
