A demenciát előre jelző korai jelek. Mire kell odafigyelni a kognitív hanyatlás megelőzése érdekében
A demencia nem egy konkrét betegség, hanem egy szindróma (társuló tünetek csoportja), amely a kognitív képességek folyamatos csökkenésével jár, és elsősorban a memóriát, de a beszédet és más viselkedési formákat is érint.
Az elégtelen alvás lehet a demencia egyik oka FOTÓ Archívum
Szakértők elárulták a 11 legfontosabb jelét annak, hogy fennáll a demencia veszélye, és hogy mit tehetünk ellenük, tudósít .
A demencia nem egy konkrét betegség, hanem egy szindróma (társuló tünetek csoportja), amely a kognitív képességek folyamatos csökkenésével jár, és különösen a memóriát, de a beszédet és más viselkedési formákat is érinti. Az NHS szerint az Egyesült Királyságban minden 11. 65 év feletti emberből körülbelül 1 demenciában szenved.
Új egészségügyi kutatások szerint az Egyesült Királyságban több mint 944 000 demenciával élő ember él, és ez a szám 2030-ra várhatóan 1 millió fölé emelkedik. Az öregedés természetes velejárója helyett számos olyan kockázati tényező van, amely növelheti annak valószínűségét, hogy valakinél demencia alakul ki.
Az elégtelen alvás, az egyik ok
Az Amerikai Neurológiai Akadémia orvosi folyóiratában nemrégiben közzétett tanulmány szerint a rendszertelen alvásidővel rendelkezőknél 53%-kal nagyobb a demencia kockázata, mint a szigorú időbeosztásúaknál, miután figyelembe vették az életkort, a nemet és az Alzheimer-kór genetikai kockázatát.
A tudósok 88 094 középkorú ember alvását követték nyomon csuklón viselt nyomkövető segítségével átlagosan hét éven keresztül, akik 100-as pontszámot kaptak az alapján, hogy mennyire egyezik az alvási és ébredési idejük minden nap. Az orvosi feljegyzések azt mutatták, hogy a legalacsonyabb pontszámot elérő csoportban – azoknál, akiknél az alvásciklus a legnagyobb eltérést mutatta – lényegesen nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint az átlagos pontszámot elérőknél.
Matthew Paul Pase professzor, az ausztráliai Monash Egyetem munkatársa elmondta:”Eredményeink arra utalnak, hogy az ember alvásának rendszeressége fontos tényező a demencia kockázatában. Az alvás-egészségügyi ajánlások gyakran a megfelelő mennyiségű alvásra összpontosítanak, ami éjszakánként hét-kilenc órát jelent, de kevesebb hangsúlyt fektetnek a rendszeres alvásprogram fenntartására.„
A kognitív hanyatlás kialakulásához hozzájáruló egyéb tényezők
Az öregedésa – a 75 év feletti emberek
Gének – A legtöbb demencia nem öröklődik, de néhány ritka esetben a demenciát közvetlenül egy monogén betegség okozza. A négy leggyakoribb demenciatípus közül a frontotemporális demenciát (FTD) valószínűleg a következők okozzák
Magas vérnyomás (magas vérnyomás) – azoknál, akiknek középkorban állandóan magas a vérnyomásuk, nagyobb valószínűséggel alakul ki demencia, mint a normál vérnyomásúaknál, mivel a magas vérnyomás hatással van a szívre, az artériákra és a vérkeringésre.
Dohányzás – A dohányosoknál nagyobb a demencia kialakulásának kockázata, mint a nemdohányzóknál.
Cukorbetegség – a középkorú 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő embereknél megnő a demencia, különösen az Alzheimer-kór és az érrendszeri demencia kialakulásának kockázata.
Elhízás – az elhízás középkorban növeli a demencia kialakulásának kockázatát.
Erős alkoholfogyasztás – A túlzott alkoholfogyasztás (heti 12 italnál több) növelheti a kockázatot.
Alacsony szintű kognitív elkötelezettség – Azok az emberek, akik egész életük során aktívan használják az agyukat, védettebbek lehetnek a demencia okozta agysejtkárosodással szemben.
Társadalmi elszigeteltség – A társadalmi elszigeteltség növelheti a magas vérnyomás, a szívkoszorúér-betegség, a depresszió és a demencia kockázatát, ezért az aktív társadalmi tevékenység fenntartása csökkentheti az aktivitást, vagy legalábbis lassíthatja a betegség előrehaladását.
Traumatikus agysérülés – Az agysérülések olyan folyamatot indíthatnak el, amely végül demenciához vezethet, ami különösen az ökölvívó, labdarúgó, jégkorongozó és rögbi sportolókat érinti, akik gyakran szenvednek ismételt agysérüléseket.
