Egészség

Ehetsz égett ételt: mennyire lehet káros hatással az egészségedre?

233views

Bizonyára mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, amikor csak néhány percre elvonatkoztattunk a tűzhelytől, és a steakünkön / halunkon / burgonyánkon stb. kellemetlen fekete kéreg jelent meg. Ha ez valaha is megtörtént veled, valószínűleg elgondolkodtál már azon, hogy most mi a teendő, és hogy szabad-e égett ételt enni.

Néha hallani lehet, hogy az égett étel hasznos lehet, mert állítólag ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint az aktív szén. Ez azonban valójában egy mítosz. Az égetett élelmiszer nem tudja betölteni az aktív szén szerepét, épp ellenkezőleg, nagyon káros.

Ha mondjuk évente egyszer ilyen ételeket ennél, semmi szörnyűség nem történne. A legrosszabb az, ha rendszeresen és nagyon gyakran történik.

Az a tény, hogy amikor bizonyos élelmiszereket nagyon magas hőmérsékleten dolgoznak fel, természetes vegyi anyagok, az ún. rákkeltő anyagok. A kutatók laboratóriumi állatokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a rákkeltő anyagok nagy mennyiségben fogyasztva rákot okoznak. Az ilyen anyagok vastagbél-, máj-, bőr-, tüdő-, prosztata- és egyéb szervi rákot okozhatnak.

Ezenkívül a keményítőt tartalmazó élelmiszerek sütése is termel a vegyi anyagot . A legmagasabb akrilamid-koncentráció a hasábburgonyában, a burgonyachipsben, a gabonapelyhes termékekben (például a reggeli gabonapelyhekben, a kekszekben és a pirítósban) és a kávéban található. Holland kutatók 2017-ben megállapították, hogy napi 40 mikrogramm akrilamid megduplázza a rák kockázatát.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az élelmiszerekben található akrilamid mennyiségének csökkentésére szólít fel. Ezért jobb, ha nem vállaljuk a kockázatot, ha égetett ételeket fogyasztunk.

Ez az anyag csak általános tájékoztatásul szolgál, és nem használható diagnózis vagy orvosi tanácsadás alapjául. Az ezen a honlapon található publikációk a legfrissebb, releváns és tudományosan megalapozott orvosi kutatásokon alapulnak. Ha azonban diagnózisra vagy orvosi tanácsra van szüksége, mindenképpen forduljon háziorvosához vagy az adott szakterület szakemberéhez.