Orosz támadás | Hamarosan versenyfutásba kezdhet Oroszország a Nyugat támogatásával – értékelik az ukrajnai front helyzetét szakértők

orosz az ukrán elnök által indított támadóháború második évfordulóján Volodimir Zelenszkij beszédet mondott a Kijev melletti Hostomel repülőtéren.

Ukrajna legyőzi Oroszországot, ő biztosította a hallgatóságot. Az ország már 730 napig harcolt a győzelemért.

Egy héttel korábban azonban Ukrajna kényszerült hogy kivonuljon Avdijivka városából a donyecki régióban. A fegyveres erők azzal fenyegetőztek, hogy ott maradnak az orosz blokád alatt.

Avdijivka bukása két olyan problémával függ össze, amelyek egyre inkább megbénítják Ukrajna védelmi képességeit. Az országnak nincs elég lőszere vagy katonája.

Zelenszkij elnök ugyan felvetette a győzni akarást a Hostomel repülőtéren, de tény, hogy a győzni akarás önmagában nem támogatja az ukrán fegyveres erőket a keleti fronton. Az országnak nemcsak sürgősen több lőszert kellene beszereznie, hanem hadjáratát is meg kell kezdenie annak érdekében, hogy sikerüljön megtartania védelmi vonalát.

Ebben a történetben a HS négy kérdésen megy keresztül, hogy megtudja, melyik irányba tart most az ukrajnai háború.

Milyen helyzet uralkodik a keleti fronton?

Utolsó év vége óta Oroszország fölénybe került a fronton.

Így értékelte a helyzetet a tamperei egyetem nemzetközi politika professzora Tuomas Forsberg és a Nemzetvédelmi Egyetem szakkutatója Pentti Forsström.

Szerintük ismét Oroszországban van a kezdeményezés.

„A kezdeményezés Oroszországra terelődött, miután növelte lőszertermelését és növelte a fronton lévő katonák számát. Oroszország anyagi fölényben van” – mondja Forsberg.

„Oroszország fölényben van a tüzérség, rakéta és rakétavető terén. Egészében Ukrajna belseje felé irányuló légicsapásokban nyilvánul meg. Az elmúlt két hétben gyorsuló íven voltak” – teszi hozzá Forsström.

A nyilvánosság elé tárt veszteségek pontosságát mindkét oldalról nehéz felmérni. Ukrajna és Oroszország vélhetően lekicsinyli katonáik halálozási számát.

Zelenskyi érvelt február végi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy 31 ezer ukrán katona halt meg a háborúban. Önkéntes erőkkel való együttműködés, ukrán katonák halálozási számának frissítése UALosses adatbázis a valós szám szerint több mint 42 000. Még az adatbázis által közölt számok sem tekinthetők teljesen megbízhatónak.

Az orosz katonák halálozási aránya is a forrástól függően változik. A Meduza és a Mediazona orosz ellenzéki média a halotti bejelentésekből és az örökösödési nyilvántartásokból származó információkat egyesítve úgy becsülte, hogy tavaly év végéig 66-88 ezer orosz katona halt volna meg a háborúban.

a The Economist A brit védelmi minisztérium viszont 70 ezerre becsüli a háború alatt elesett orosz katonák számát, míg az amerikai hatóságok becslése szerint a halottak száma eléri a 120 ezret is.

Hanyatlóban vannak Ukrajna erőforrásai?

Ukrajna a frontális háború mélypontján van, és különösen Avdijivka városának elvesztése beszél az erőforrások fogyásáról.

Ukrajna problémái különösen a lőszerhiányban csúcsosodnak ki, amelyet Forsberg krónikusnak minősít. A hiány jelei már tavaly ősszel megjelentek, amikor Ukrajna előrenyomulása a keleti fronton megállt. A front tüzérségi tüze nélkül a haladás nem rosszabb.

A lőszerhiány hátterét nagyban befolyásolja az amerikai támogatás befagyasztása. Az Ukrajnának szánt legújabb segélycsomag még mindig a Kongresszus belpolitikai fordulatai alatt van. Ez körülbelül 55 milliárd euró lenne.

„Ukrajna azon képességét, hogy a fronton folytassa az offenzívát, hátráltatta az Egyesült Államok támogatásának megszakítása. Ez irreálissá teszi azt a reményt, hogy Ukrajnának sikerül kiűznie az oroszokat a területéről” – mondja Forsberg.

A lőszerhiány mellett katonahiány van. Ez részben az ukrajnai üzletindítás késedelmének tudható be.

Karácsony napján kapta meg az ország parlamentje a kormány javaslatát az új hadkötelezettségről. Ennek értelmében Ukrajna 450-500 ezer új katonát rendelhetett katonai szolgálatra.

„Az üzletindítás előkészítés alatt áll, de politikai és társadalmi ellenállásba ütközött. Hiszen a fiatal férfiakra hazai fronton is szükség van, hogy tovább menjen az élet. Egyáltalán nem magától értetődő, hogy minden fiatalt a frontra küldenek” – mondja Forsström.

Forsström továbbra is elkerülhetetlennek tartja a mozgalom elindítását.

– Az erőviszonyok szempontjából szükséges.

Mik a jelenlegi ukrán chipek?

Forsberg és Forsström is hangsúlyozza, hogy Ukrajna háborús képessége nem omlik össze, pedig az ország mélyponton van a keleti fronton.

„Ukrajna védelmi képességét tesztelik, de Ukrajna nem omlik össze. Továbbra is képes precíziós csapásokat végrehajtani Oroszország ellen” – mondja Forsström, a Nemzetvédelmi Egyetem szakembere.

Figyelmét különösen felkeltette az a nagy sikerarány, amellyel Ukrajna az évforduló óta lelőtt orosz repülőgépeket és rakétákat.

„Valójában az egész háború alatt Ukrajna megpróbált csapást mérni az oroszországi frontvonal mögötti fontos célpontokra. A célpontok a karbantartási kapcsolatok és raktárak, valamint a repülőgépek voltak.”

Forsström ésszerűnek értékeli a stratégiát.

„Nem a kapillárisokat vágod el, hanem az artériákat. Ez megnehezíti az orosz szervezet működését. A rendszer befolyásolásáról van szó, aminek végeredményben több értelme van, mint egyes emberek megölésének.”

Forsberg nemzetközi politika professzor viszont azt hangsúlyozza, hogy Oroszország keleti fronton való túlereje nem jelenti automatikusan azt, hogy a frontvonal mélyebbre szorul Ukrajnába.

„Oroszország előrehaladása még mindig nagyon nehéz, és a háború veszteségei és költségei is súlyosak számára.”

Mik a következő lépései az Oroszország által indított támadóháborúnak?

Eljövetel az előrejelzés a legjobb esetben is csak sejtés lehet. Forsberg emlékeztet, hogy az ukrajnai háborúnak is volt eddig elég kiszámíthatatlan fordulata.

„Ilyen volt például a Wagner alapítójának fizetési serege Jevgenyij Prigozsin tavaly nyári Szentivánéji kaland.”

Forsberg becslése szerint a jelenlegi pozícióháború legalábbis egyelőre folytatódni fog. A háború irányát illetően Ukrajna számára az a döntő, hogy a fegyveres segély milyen módon folytatódik, és milyen gyorsan érkezik meg. Az üzletindítást is el kellene kezdeni.

„A fiatalok számára az számít, hogy védekezni vagy támadni mennek a frontra. Az utóbbi lehetőség rosszabb az ő szempontjukból, mert támadáskor általában nagyobbak a veszteségek, mint védekezéskor.”

Forsström viszont úgy gondolja, hogy az orosz elnökválasztás vízválasztót jelent majd, hogy tavasszal milyen formát ölt a háború.

„Vlagyimir Putyin a választás megnyerése után joga van újra folytatni a háborút. Véleményem szerint a választások után megpróbál valamiféle megoldást találni a háborúban.”

Forsström szerint ez végső soron versenyfutás lehet a Nyugat által Ukrajnának ígért támogatással.

„Az oroszok még azelőtt sietnek a megoldásra, hogy a nyugati támogatásnak ideje lenne Ukrajna védelmi képességeit a jelenlegi szintről javítani. Arra számítok, hogy az oroszok vagy tavasszal vagy legkésőbb nyáron támadnak. Oroszországnak nem érdeke, hogy a konfliktus helyzeti háborúvá fagyjon.”

orosz Úgy tűnik, az ukránok is készülnek a támadásra.

Február végi sajtótájékoztatóján Zelenszkij értékelni a támadás időpontja megegyezik Forsströmével. Ez tavasszal vagy nyáron történik.

„Nehéz dolgunk lesz a következő hónapokban” – jelentette ki, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának azonnali támogatásra van szüksége.

„Az, hogy Ukrajna veszít-e, lesz-e sok áldozat, Önön, partnereinken, a nyugati világon múlik.”